Folytatódik az avar kori temető feltárása Csákberény-Orondpusztán
Folytatódik az avar kori temető feltárása Csákberény-Orondpusztán
Folytatódik az avar kori temető feltárása Csákberény-OrondpusztánAz idei ásatás során a tervek szerint harmincöt sírt szeretnének feltárni a régészek a mintegy háromszázhetven négyzetméteres régészeti szelvény területén. A közösségi régészeti program keretében rengeteg önkéntes csatlakozott a feltáráshoz, de a településről is érkeztek érdeklődők, sőt a szomszédos táborból is voltak gyerekcsoportok látogatóban az ásatás helyszínén.
Szücsi Frigyes, a Szent István Király Múzeum ásatásvezető régésze mondta el a legfontosabb információkat a helyszínről:
– Tavaly egy közép avar kori részletet tártunk fel e temetőből, ami a hetedik század második feléből származik. Idén egy kicsit korábbi korszakot remélünk. Azért tudjuk ezt ilyen pontosan, mert rendelkezésünkre áll egy légi fotó, amely alapján tudjuk, hogy hol helyezkednek el a sírok – fogalmazott a régész.
Szücsi Frigyes ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy így a csákberény-orondpusztai temetőben valóban teljes pontossággal behatárolható a még feltáratlan terület. Otto Braasch német légi régész felvételein látványosan kirajzolódnak a még feltáratlan sírok, hiszen a növényzet színe ezeken a területeken teljesen eltérő. A térinformatikusok ezt jelölték a térképen is.
– Van még egy célunk, hogy a harmincas évek ásatásainak a területét elérjük, ezzel gyakorlatilag hitelesítsük azt az ásatást illetve arról plusz információkat szerezzünk, hogy kiegészítsük azt a tudásunkat, ami egy vaskos publikációban német és magyar nyelven már olvasható. Amit kiemelhetünk már most, hogy meglepően magas a gyereksírok száma a temetőnek ezen a részén. Itt is vannak sírépítmények, mint a tavalyi területen. Ezek cölöpszerkezetes sírok, ami azt jelenti, hogy cölöpök tartottak valamilyen deszkafedelet, alattuk nagy valószínűséggel még koporsót is használtak – tette hozzá Szücsi Frigyes.
A kutatóárkok kapcsán az ásatás történetéről is izgalmas részleteket ismerhettünk meg a helyszínen. Ezeket a kutatóárkokat annak idején Lencsés József múzeumi altiszt húzatta, ő vezette az ásatást:
– Láthatjuk, hogy nem szisztematikus kutatást végeztek. Vannak olyan érintetlen sírfoltok, amiken keresztülmegy a kutatóárok, de látszik, hogy a sírnak a további részébe nem bontottak bele. Ennek az lehet a magyarázata, hogy nem tartotta értékesnek a sírnak azt az anyagát, amit a kutatóárokba eső részen feltárt, a sír többi részét így nem bontotta ki. Mi ezeket is kibontjuk, meg valószínűleg rábontunk a kutatóárkokra is – mondta el a kutatási módszerekről Szücsi Frigyes.
Az ezerháromszáz éves avar kori temető területén később a legendás régészprofesszor, László Gyula folytatta a munkát, ami számos eredményt hozott:
– Érdekes adaléka az ásatás történetének, hogy amikor László Gyula fiatalon átvette az ásatás vezetését 1938-ban, a kutatóárkok közötti területen is kutatott – amit az akkori múzeum feltártnak tekintett – és talált egy érintetlen lovassírt is. Ebből komoly konfliktusa lett a múzeum vezetésével, fel is jelentették emiatt. Visszatekintve a múltba, László Gyula volt az, aki a kor színvonalán álló ásatási módszertant hozott ezekre a feltárásokra. Azért is fontos, amit csinálunk, mert még László Gyula módszereihez képest is sokkal több információt tudunk kinyerni a mai technológiának és a rendelkezésünkre álló többlettudásnak köszönhetően, ami az elmúlt nyolcvan év feltárásainak köszönhetően felhalmozódott – árulta el az ásatásvezető, hozzátéve, hogy település is tartozik a temetőhöz, ami fél-egy kilométer sugarú körben helyezkedhet el, de eddig még nem akadtak a nyomára.
Különleges leletként egy avar kori germán, női temetkezés nyomaira bukkantak: germán viseletben temettek el egy valószínűleg fiatal nőt. Ebből a sírból került elő egy vádlikötő garnitúra szíjazatra utaló csattal és veretekkel valamint egy keresztdíszítéssel ellátott korongfibula. A kereszt alakú díszítés különleges a hatodik-hetedik századi környezetben, s keresztény közösség létezésére utaló jel.
