Ágyúgolyó végzett valakivel az egykori várfalon?
Ágyúgolyó végzett valakivel az egykori várfalon?
Ágyúgolyó végzett valakivel az egykori várfalon?A laikus úgy gondolná, hogy a bazilika romjai között újat már nem lehet találni. Erre tessék, nemcsak új, de különleges lelet kandikál ki az egykori várfalból.
Nagyon ritka az olyan ásatás, ahol előre tudjuk, mit fogunk találni. Idén is azt kerestük, mint az előző évben, a városfalat. Korábban már kiderült a dendokronológiai vizsgálatok alapján, hogy az a várfalrészlet, amit fa-föld szerkezetű sáncra raktak, Szent István korából származik. Ennek a várfalnak a belső kiterjedését szerettük volna vizsgálni, ezért nyitottunk két szelvényt. E szelvényekben nagy valószínűséggel a fal belső szélét értük csak el, így megkezdtük a rábontást, és kialakítottunk egy új szelvényt.
Miért pont itt bontották ki a szelvényeket?
Egy kis kulisszatitkot árulok el: azért ezen az oldalon tettük, mert arrébb van egy földkupac, amit nem akartunk ellapátolni.
Ezek szerint kényelmi szempontok hívták Fortunát?
Igen, ezért választottuk az északkeleti részét a szelvénynek. Ez a szelvény pedig éppen ott húzódott, ahol egy koponya „kukucskált” ki. Mire ideértünk, eltávolítottuk a huszadik századi munkálatok rétegeit, és eljutottunk a régészeti korú zóna mélységéig. Ebben a rétegben találtuk az emberi koponyát.
Mi volt az első gondolatuk?
Sírra gyanakodtunk, bár a magassága több kérdést is felvetett. Ha Szent István korának rétegeit vetjük össze ezzel, akkor erősen feltételezhető, hogy késő középkori időszakról lehet szó, azaz a török kor környékéről. Azt feltételeztük, hogy török kori, de akár tizennyolcadik századi sírról is szó lehet. A tájolása újabb furcsaságot jelentett, mert a fej arccal nem keletnek nézett, hanem nyugatnak. Arra gondoltunk ekkor, hogy valamilyen rendellenes temetkezést vizsgálunk. A tájolást akkor fordították meg a temetések során, ha a halott valamilyen helytelen dolgot követett el. Például öngyilkos lett, boszorkány volt. Ráadásul az ilyen személyek temetése éppen a várfalak tőszomszédságában történt, távol a többi temetett embertől.
Ahogy jönnek felszínre az apró részletek, úgy fogalmazzák meg az elképzeléseiket?
Nyilván ismerjük a metódusokat, miként néznek ki a temetések. De messzemenő következtetést nem vonunk le, csak feltételezéseket teszünk.
Tudom, a régészek azt szeretik, ha akkor nyilatkozhatnak, ha már mindent egészen biztosan tudnak.
De most sem ez történik, hiszen a feltárást még nem fejeztük be! A koponya körül kiszélesítettük az újonnan kialakított szelvényünket, és akkor ért minket az újabb meglepetés. Megtudtuk, hogy még csak nem is a hátán fekszik a halott, hanem a hasán. Lassan kirajzolódott, hogy a hosszú végtagok is rendellenesen helyezkednek el.
A korábbi történelem során is előfordult hasonló, mint Magyarországon a huszadik század derekán, amikor az ’56-os áldozatokat a Kádár-rendszer hassal lefelé temette el?
Természetesen előfordult. Azokról az emberekről beszélünk, akik az adott történelmi kor erkölcseinek, hitvilágának, szabályainak nem feleltek meg. Arra gondoltunk, hogy egy rangosabb személyt találtunk, aki valamit elkövetett. Ám amikor rábontottunk erre az általunk feltételezett temetkezésre, bedőlt falszakaszokra lettünk figyelmesek. Ekkor vetődött fel, hogy ez talán nem is temetkezés. De akkor miért hagyták itt? Mert harcok szép számmal voltak Székesfehérvár történelmében, de a halottakat nem szokták otthagyni.
Nyilván egészségügyi oka is volt annak, hogy halottakat nem hagynak ott.
Járványügyi okokból is, de a szomszédságban egy bazilika állt, miért hagyták volna ott, ha az 1600-as évekről beszélünk egyáltalán? De a korszakolással kapcsolatban még nagyon óvatosak vagyunk, hiszen csak feltételezéseink vannak. Furcsa dologra bukkantunk a rétegek eltávolítása közben. Előkerült egy ágyúgolyó is, ami nagyjából a halott két lába között található. Ezt tetézte a bontás közben kiderült furcsa elhelyezkedés, ami szerint a fej elvált a testtől. Ezt a helyzetet antropológusnak kell megvizsgálnia, hiszen a mi feltételezéseink csak hipotézisek.
Ilyen szituációval egy régész milyen sűrűn találkozhat? Ágyúgolyó és egy furcsa testhelyzetben levő halott...
Ilyen esetről nem tudok, csak olyanról, hogy ha el is találta egy ágyúgolyó, akkor is eltemették. Ilyen csak elhagyatott váraknál fordulhat elő, egy működő városnál nagyon kevés az esély. Bizonytalanságomat fokozza, hogy én az Árpád-kort kutatom, de itt feltételezhető, hogy későbbi korról van szó, de ez sem bizonyított. Ami biztos, hogy a vas ágyúgolyó nem Árpád-kori! Ha a golyónak köze van a testhez, akkor biztos, hogy rendkívüli ritkaságról beszélhetünk.
