Halotti pénzérme és egy leégett ház maradványai is előkerültek a Bazilika melletti feltáráson Fehérváron 
Halotti pénzérme és egy leégett ház maradványai is előkerültek a Bazilika melletti feltáráson Fehérváron
Halotti pénzérme és egy leégett ház maradványai is előkerültek a Bazilika melletti feltáráson Fehérváron Ahogy arról korábban beszámoltunk 2014 óta, több szakaszban folyó feltárási munkálatok utolsó fázisa érkezett el a Géza nagyfejedelem téren. Az elmúlt években végzett kutatások jelentős ismeretekkel gazdagították az egykoron itt álló ispáni, későbbi királyi vár történetét.
Reich Szabina ásatásvezető régész korábban azt is megerősítette, hogy az ásatások során új épületek, köztük valószínűleg a palota maradványa került a felszínre.
Rekonstruálhatóvá váltak a püspöki székesegyház középkori előzményének építési fázisai. Az innen előkerült leletanyag változatossága tanúskodik a történeti városmag kiemelt szerepéről.
Most újabb izgalmas lelet került elő a Szent István Király Múzeum régészeinek köszönhetően. "Az egyik temetkezés feltárása során, magában a koponyán belül a nyelvcsont került elő és vele egy pénzérme. Ez úgynevezett halotti obulusként szokás nevezni. Magyarországon is élt még az a szokás - hiába voltak keresztények - hogy az elhunyt szájába helyeztek egy pénzérmét, amit a túlvilágra szántak, megfizették a révésznek egyfajta vámként" - fogalmazott Reich Szabina ásatásvezető régész a Szent István Király Múzeum Facebook-oldalán található videóban.
A halotti obulus kapcsán elmondható, hogy az ókori görögöknél a hiedelem szerint ez szolgált fizetségül az Alvilág révésze számára (Kharónnak), aki a holtak lelkét vitte át a Sztüx-folyón. A halotti obulus adásának a későbbi korokban is élő szokása Magyarországon is kimutatható a 11–12. századi temetőkben.
Az ásatáson sikerült egy 14-15. századi leégett ház maradványait is feltárni, ahol olyan famaradványok is voltak, amelyek dendrokronológiai vizsgálatra is alkalmasak lehetnek. A faévgyűrűs, tehát dendrokronológiai kormeghatározás jelentőségéről már korábban is írtunk.
Kapcsolódó
Mikor alapíthatták Székesfehérvárt?
Géza fejedelem előtt már létezhetett Fehérvár. A város alapításáról és a középkori városfallal kapcsolatos legfrissebb kutatási eredményekről is izgalmas részleteket hallhattak a Hely, ahol élünk sorozat legutóbbi előadásán. A Jókai utcai ásatás részleteiről Szücsi Frigyes régész beszélt az érdeklődőknek.
Ennek a vizsgálatnak jelentős szerepe volt abban, hogy kiderült Fehérváron már a 11. században városfal épült. A Jókai utca 14. szám alatt zajló ásatás eredményeiről is beszámoltunk és folyamatosan tudósítottunk.
Kapcsolódó
Megérkezett az eredmény: tizenegyedik századi a városfal!
Már István korában megkezdődhetett a Székesfehérvárt körülölelő városfal építése. A Jókai utca 14. szám alatt zajló ásatás eredményeként már biztossá vált, hogy a tizenegyedik században épült a városfal, megérkeztek ugyanis a radiokarbon-vizsgálat eredményei. A középkorban ezzel Európában az első olyan városok közé tartozott Székesfehérvár, ahol kő városfal épült.
