Szenzációs eredményre jutottak a régészek: igaz lehet az évezredes bodajki néphagyomány Szent István királyról
Szenzációs eredményre jutottak a régészek: igaz lehet az évezredes bodajki néphagyomány Szent István királyról
Szenzációs eredményre jutottak a régészek: igaz lehet az évezredes bodajki néphagyomány Szent István királyrólEgy évezredes néphagyomány történeti valóságát támasztja alá a mostani vizsgálat. Szücsi Frigyes végezte a mentőfeltárást. A néphagyomány kapcsán a régész elmondta, hogy Wilibald kapucínus atya a 17. század végén jegyezte le azt a néphagyományt, miszerint Szent István király kápolnát alapított Bodajkon, ahová Imre herceggel csónakkal jártak ki imádkozni.
„A templom körüli temető részeként értelmezhető sírok elhelyezkedése alapján a népi emlékezetben megőrzött Szent István-i kápolnának (talán inkább egy kis plébániatemplomnak) a Kálvária-dombon kellett állnia, függetlenül attól, hogy nyomait (még) nem ismerjük” – tette hozzá Szücsi Frigyes.
2022 decemberében lakossági bejelentés alapján érkezetek Bodajkra a Szent István Király Múzeum szakemberei és a megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztályának képviselője. A Kálvária-dombon nem megszokott látvány fogadta a szakembereket: egy közműárok ásása során, emberi csontok kerültek elő a kegyhely kálváriája mentén. A mentőfeltárást megkezdték Szücsi Frigyes irányítása mellett.
„Nyilvánvalóvá vált az elején, hogy itt régészeti korú, tehát régen elhunytakról van szó, így mentőfeltárásba kezdtünk. Nem került elő korhatározó lelet, ennek ellenére arra a megállapításra jutottunk, hogy ez itt kiterjedt temetkezési hely, amit valamikor talán a középkor folyamán, legkésőbb a kora újkorban létesíthettek” - idézte fel a leletmentés körülményeit az ásatásvezető régész.
Szenzációs eredményt hozott a kormeghatározás
Legalább 24 személy földi maradványait tárták fel a múzeum szakemberei ott, ahol a közműárokkal kapcsolatos munkálatok a sírokat megbolygatták. Bodajk ősisége köztudott, az egyházi források is leírják, hogy már a középkorban is plébániaként üzemelt. A Szent István Király Múzeum finanszírozásával lehetőség nyílt néhány régészeti feltárásból származó minta radiokarbon kormeghatározására a debreceni Isotoptech Zrt. laboratóriumában. Ezek között volt a bodajki Kálvárián 2022-ben végzett mentő feltárásából származó egyik embertani minta is.
Az eredmény minden várakozást felülmúlt: a vizsgált személy 95,4 százalékos valószínűséggel 994 és 1028 között hunyt el, tehát Szent István király kortársaként élt. További radiokarbon vizsgálatok és az embertani anyag tudományos feldolgozása nyújthat majd még pontosabb információkat erről a különleges kora Árpád-kori temetkezési helyről.
Azt már mindenesetre most kijelenthetjük, hogy a természettudományos adat igazolhatja az ezeréves bodajki hagyomány valóságát a Szent István király korabeli bodajki kápolna (templom) építéséről.
A mentőfeltárás eredményei egyre biztosabban jelzik, hogy középkori temetkezési hely nyomait őrzi a bodajki Kálvária-domb. Azt biztosan tudhatjuk, hogy annak idején nemcsak a templomokat tájolták nyugat-keleti irányba, de a temetkezések is követik ezt a tájolást.
A területen talajradaros vizsgálatot is végeztek a Nemzeti Múzeum munkatársai, Stibrányi Máté régész, örökségvédelmi szakember és csapata folytatta a vizsgálatokat.
