Az eldózerolt mesterek városa ott él Bory Jenő alkotásaiban
Az eldózerolt mesterek városa ott él Bory Jenő alkotásaiban
Az eldózerolt mesterek városa ott él Bory Jenő alkotásaibanHa most leírom, hogy Búza-piac 18. szám, bizony senkinek nem mond semmit a cím, ám ha Bory 1879-es születését követő pár évvel későbbi időkbe lesünk, akkor már Simor utczát találunk ugyanezen a helyen. Ugyanebben az utcában volt Hirtling Pál kocsigyártó raktára, de itt élt a Korona-vendéglő tulajdonosa, Reichert Péter is, de a síremlékek mestere, a kiváló szobrász, Havranek Lajos is itt fogadta megrendeléseit a saját házában. És milyen furcsa: abban a többszintes házban, ahol Bory Jenő született, dolgozott Németh János sütőmester is. Ez az utca ma már nem létezik, mert Tilinger elvtárs, a szocializmus ellenállhatatlan tanácselnöke amikor beszántatta az egykori iparosvárosrészt, Palotavárost, ebbe a régi utcába még panelszörnyeket sem rakatott, hanem itt vertek tanyát garázsok százai. Igen, a Bakony utca csatornapartjának jobb feléről van szó. Ott született Bory Jenő.
Bár apja, de fivérei is megkeresték a betevőt, Bory Jenő mégis küzdött a tandíjak megszerzéséért, aminek ellentételeit korosztályos nebulók korrepetálásából és térképek feliratozásából szerezte. Sportban is kimagaslott a vele egykorúak között, mégis szerényebbre kellett vennie a figurát, ha idegen nyelven volt kénytelen megszólalni, ugyanis az nagyon nem ment neki.
Művészhajlamai voltak, ezért a térbeli formázást már a plasztikus térképészettel elkezdte, de inkább szobrásznak szerződött volna. A családi racionalitás az építészet irányába mozdította az ifjú Bory Jenőt, aki műépítészként hagyta el a József Nádor Műszaki Egyetemet. Ám ha valakit megérint a művészet, az nem tudja elengedni! Bory Jenő kedves, tréfás figurával, Bandikával hívta fel magára a figyelmet. A kisplasztikát első alkotásaként tartják számon, de az aukciókra felkínált darabra az 1920-as esztendőt jelölte meg pecsétjével. Több sem kellett a friss építésznek, miután az Országos Képzőművészeti Társulat elismerte művészi képességeit, bejárta Európát, főleg a taljánok országát, ahol elleste Michelangelo kedvenc kőféléjének faragását.
Családalapítását követően a fővárosban kezdték meg a közös életet, ahol boldogan vállalta síremlékek elkészítését, csak alkothasson. De szíve mindig hazavonzotta, és pecsétet, pecséteket akart szülővárosában, Székesfehérváron.
Többször is benyújtott pályázatot a Jézus Szíve-templom elkészítéséhez, amit végül el is nyert. Különlegessége az a vasbeton-technológia adta lehetőség, amit művészi külsővel öltöztetett fel. Építészeti bravúr a Mária-völgyben vásárolt szőlős területén megkezdett vár megépítése is, amit két kezével alkotott négy évtizeden át. Ma Székesfehérvár leglátogatottabb helyei között emlegetik.
Bory Jenő alkotásai vonzották az embereket, mert volt bennük érzelem: könny vagy nevetés, bánat vagy vigasz. A legsanyarúbb sorsa talán a Püspök-kútnak volt, ami gyakorlatilag bejárta az egész várost. Bory a város főterére tervezte, de oda 1938-ban Országalmát álmodtak.
Kikerült a vasút főbejárata elé, hogy négy püspökével és az égbe emelt karddal fogadja az egyszerű utazót. Az imént már említett Tilinger tanácselnök földbe döngölt mindent, amit a vallás adhatott, hát eltüntette a püspökök figuráját is, a katona csak egy csupasz gyufaszálon állta a vártát. Még mindig ez a városvezetés döntött később arról, hogy a várfalnál van a helye Bory Jenő Püspök-kútjának, s mivel áthatotta őket a történelem szele, visszakerülhettek a püspökök is a kompozícióba, s a kardos figura egyenesen a Lenin-lakótelep borzalmát nézhette, ahogy kikúszik a föld alól.
A Kelő napsugár című szobra eredeti helye a Bánya-tó szirtje volt, de onnan Bory várába került. A város jelenlegi vezetése a Csónakázó-tó mellett ideális helyet talált Bory alkotásának.
Nem ismerhettük igazából azt a sokszínű alkotót, aki egyszerre volt modern és romantikus. Az általa épített várat nem tudták elrejteni rendszerek, rendszerváltozások, ezért inkább meglovagolták, s tették látványossággá, de köztéri alkotásait dugdosták, majd büszkén mutatták, hogy újra elrejthessék. Ami biztos: az a Búza-piac 18. és az egész ledózerolt egykori Palotaváros ott él a száznegyvenhat éve született Bory Jenő alkotásaiban!
