Ajándéktárgy is készült az egykori felszabadítókból
Ajándéktárgy is készült az egykori felszabadítókból
Ajándéktárgy is készült az egykori felszabadítókbólA közelmúltban foglalkoztunk Kiss István szobrászművész székesfehérvári kapcsolódásának egyik részével, a kiváló alkotó dr. Münnich Ferencet ábrázoló alkotásáról, mely az egykor róla elnevezett laktanyában (mely később Alba Regia néven adott otthont a hozzám hasonlóan sorkatonai szolgálatát teljesítő ifjaknak) kapott helyet. Az alkotást 1969. szeptember 26-án avatták, majd később elszállították, sorsa ismeretlen.
Kiss István testvérének, Kiss R. Lenkének székesfehérvári alkotását is érintettük cikkünkben, sajnos ennek a műnek is keserűen alakult sorsa, erről itt írtunk részletesen.
Kiss Istvánnak egy másik alkotása is helyet kapott a laktanyában, érdekesség, hogy a dr. Münnich Ferencet ábrázoló alkotással egyszerre avatták. Nem túl gyakori, hogy egy művésznek egyből két műve is ugyanoda kerül és ugyanakkor is avatják fel. Ez a mű sem található már meg a fehérvári laktanyában, ennek hátteréről jól ír a Köztérkép róla szóló cikke:
„1953-ban, még főiskolásként megnyerte a budapesti Dózsa-emlékmű-pályázatot és megbízást kapott kivitelezésére (1961). Főiskolai diplomamunkáját, a Békét akarunk című alkotást, első köztéri műveként 1955-ben állították fel Budapesten. A szobrászat minden ágazatában, műfajában aktívan dolgozó művész volt, monumentális, köztéri és épületdíszítő művek mellett készített kisszobrokat, kisplasztikákat, domborműveket és érmeket is. Művészetére a változatos anyaghasználat és technikai kivitel jellemző. Mintázott és faragott, öntött bronzot, megmunkált követ és fát, készített alumíniumszobrot, lemezplasztikát és krómacél kompozíciót. Az 50-es évek közepétől 1990-ig az egyik legtöbbet foglalkoztatott szobrász volt, pályázatnyertes terveket kivitelezett és egyenes megbízásként kapott feladatokat teljesített. Monumentális szobrászati munkássága mellett kissé háttérbe szorulnak érmei, kiállítási szobrai és kisplasztikái, amelyek rendszerint nagy méretű műveinek előtanulmányai. Budapesten, a vidéki városokban és külföldön számos politikai emlékművét, portréemlékművét, munkás-szobrát, díszítőszobrát állították fel. Realista szemléletű, esetenként expresszív hevületű, közérthető, szocialista eszmeiségű-elkötelezettségű, nemegyszer propagandisztikus hangvételű szobrokat alkotott.”
Életművének leírásában egy roppant fontos mondatot is találunk:
„Az 1989-1990-es rendszerváltozás időszakában több szobrát ledöntötték (Münnich Ferenc-emlékmű, Budapest; Munkásmozgalmi emlékmű, Debrecen), illetve lebontották.”
Ez a bizonyos második fehérvári alkotása a „Néphatalom Nevében (Néphadsereg)” címet kapta. Az egyes források szerint három, más vélemények szerint négy méter magas szoborkompozícióról így ír a Köztérkép:
„Az alkotást a dr. Münnich Ferenc laktanyában állították fel a fegyveres erők napja alkalmából.
A három méteres mészkő kompozíció felemelt kezű lobogót tartó 19-es katonát, szovjet harcost és egy "mai" honvédet ábrázol, amit Kiss István Kossuth-díjas szobrászművész készített.”
Az alkotás sorsáról sajnos nincs pontos információ, egyes források szerint 1990-ben bontották le és szállították el a fehérvári laktanyából. Érdekesség, hogy egy kisebb, terrakotta változat is készült belőle, sokszorosítva, ezeket 1990 előtt magas rangú vezetők adták ajándékba delegációknak, kereskedelmi forgalomba nem került belőlük egy sem. A festett terrakotta alkotás talapzatán az alkotó neve volt olvasható, magassága 29 cm, hossza 23,5 cm, szélessége pedig 12 cm volt.
