Megtalálták a Budai külvárost!
Megtalálták a Budai külvárost!
Megtalálták a Budai külvárost!Ez a terület a középkor hadi eseményei során állandó támadásoknak volt kitéve, így jelentős pusztításnak estek áldozatul az itt álló világi és egyházi épületek, melyek létezéséről korábban csak írott források tanúskodtak.
Az egykori Budai külváros – azaz Civitas exterior – stratégiailag fontos terület volt, hiszen a legjelentősebb kereskedelmi útvonalak haladtak át ezen a részen a középkorban. Régészeti szempontból eddig szinte fehér foltnak számított a terület.
"Siklósi Gyula korábbi kutatásai során csak a Királykút tájékán talált néhány falszakaszt, de ennél részletesebb leírást nem adott. Arról vannak még forrásaink, hogy néhány kőfaragvány származott erről a területről. Konkrétan épített örökségi elem erről a területről nem maradt fenn. Most viszont egyértelműen bebizonyosodott a keltező értékű rétegeknek köszönhetően, hogy késő középkori lakóházakkal van dolgunk!" – emelte ki Reich Szabina, a Szent István Király Múzeum ásatásvezető régésze.
A Városgondokság az iskola udvarán végzett építési munkálatokat, amikor a markoló falszakaszba ütközött. Ekkor értesítették a múzeumot, majd megkezdődhetett a mentőfeltárás, aminek köszönhetően előkerült a szenzációs lelet.
"A feltárt elemek valószínűleg késő középkori, illetve kora újkori házakhoz, polgári házakhoz kapcsolódhattak. Ezek igen masszív építmények – törtkő-falakról van szó. Egészen 2,3 méterig alapozták le őket" – fogalmazott az ásatásvezető régész.
A keleti és a nyugati zárófalak részletét, valamint az épületbelső falát sikerült feltárni az alapozás aljáig. Elképzelhető, hogy alápincézett épületről van szó, mert egy hatvan centi széles nyílást – mely talán ajtó- vagy ablaknyílás volt – lehetett megfigyelni az északkelet–délnyugati irányú falban. A másik épületnek csak egy falszakaszát találták meg a múzeum szakemberei. Az épület keleti sarka egy nagyméretű beásás miatt beomlott. Az alapozását tekintve teljesen eltért az előző építménytől, a késő középkorra vagy a török korra keltezhető.
A két épület között egy Árpád-kori munkagödör részletét is feltárták, melynek faszénnel, égett vörös agyaggal erősen kevert betöltéséből nagy mennyiségű kerámialelet, állatcsont és egy ár – azaz egy hegyes végű szerszám – került elő. A szélében cölöplyukakat alakítottak ki a féltető számára. A területen szintén feltárt gödör pedig a belőle előkerült edénytöredékek alapján bronzkori eredetű lehetett.
A feltárást követően megindul az előkerült leletanyag feldolgozása, az ásatási dokumentáció értelmezése, amit talajradaros vizsgálat követhet: "Ahhoz, hogy több adathoz, információhoz jussunk, szükség van a terület további kutatására. Ezt már roncsolásmentes módon szeretnénk megtenni, hogy ne kelljen felbontani az udvart, így talajradaros vizsgálatot szeretnénk végezni. Ez megmutathatja az épületek alaprajzát, kirajzolódhatnak az utcaszerkezetek, és egy tágabb környezetét is megismerhetjük az épületeknek" – mondta el lapunknak Pokrovenszki Krisztián múzeumigazgató, aki megköszönte a Városgondokság segítségét és együttműködését.
Az iskola és a múzeum pedig már tervezi az együttműködés további elemeit, így ősszel interaktív, rendhagyó történelemórákon ismerkedhetnek majd a diákok az itt talált leletek jelentőségével és a középkori Székesfehérvár történelmével.
