Már 54 éves a floppy lemez!
Már 54 éves a floppy lemez!
Bár ez a vicc rávilágít arra, mennyire kikopott az eszköz a mindennapjainkból, a technológia idén ünnepli hivatalos szabadalmaztatásának 54. évfordulóját és története messze izgalmasabb egy egyszerű műanyag darabnál.
A történet valójában már 1967-ben elkezdődött az IBM berkein belül, a „Project Minnow” keretében. A cél egy olyan hordozható és praktikus adattároló megalkotása volt, amely képes kiváltani a korszak nehézkes technológiáit, például a hatalmas mágnesszalagokat és a kismillió lyukkártyát. Bár a fejlesztés évekig tartott, az áttörést jelentő amerikai szabadalmat végül 1972. június 6-án jegyezték be. Ez a dokumentum egy olyan burkolatot írt le, amely nemcsak megvédte a forgó mágneses lemezt, hanem folyamatosan tisztította is annak felületét használat közben. Érdekesség, hogy a felhasználók már 1971-ben kézbe vehették az első meghajtókat, tehát a technológia már a hivatalos papírok előtt a piacon volt.
Miért pont „floppy”?
Az elnevezés az angol „hajlékony” szóból ered, ami az első generációk fizikai tulajdonságaira utalt. A legkorábbi lemezek mai szemmel óriásiak voltak: 20,3 centiméteres (8 hüvelykes) átmérőjük mellé mindössze 80 kilobájtos kapacitás társult. Bár ez ma egyetlen közepes minőségű fotóhoz sem lenne elég, akkoriban egyetlen ilyen lemez nagyjából 3000 lyukkártyát váltott ki, ami elképesztő hatékonyságnövekedést jelentett.
A technológia rohamosan fejlődött. 1977-ben az Apple II már a kisebb, 13,3 centiméteres változatot használta, amely Steve Wozniak újításainak köszönhetően már 140 kilobájt adatot tudott befogadni. Később megjelentek a kétoldalas lemezek is, megduplázva a tárhelyet. A legtöbbünk emlékezetében élő, merev műanyag házba zárt, 9 centiméteres (3,5 hüvelykes) változat volt a csúcsmodell, amely évtizedekig a PC-s világ elengedhetetlen kelléke maradt.
Az ikon, amely túlélte az eszközt
Bár a floppy lemezeket mára kiszorították a felhőalapú tárhelyek és az USB-meghajtók, örökségük kitörölhetetlen. A modern szoftverek többségében a mai napig egy apró floppy-szimbólum jelzi a mentés funkciót. Így vált egy hajdani úttörő adattárolóból a számítástechnika egyik leguniverzálisabb vizuális jelképe, amely előtt még azok is tisztelegnek a „mentés” gomb megnyomásakor, akik sosem hallották a meghajtó jellegzetes kerregő hangját.
Hazai érdekesség, hogy a magyarországi közigazgatásban a NYENYI adatszolgáltatást hosszú éveken keresztül floppy lemezen kellett beadni. A 2010-es adóévtől kezdődően az adatszolgáltatási kötelezettség jelentős részét beépítették a havi adó- és járulékbevallásokba és az elektronikus útra (Ügyfélkapu) való átállás fokozatosan kötelezővé vált. A NYENYI-specifikus, floppy-alapú adatszolgáltatási lehetőséget 2012 körül vezették ki véglegesen az online rendszerek javára. Már ekkor is nehezen lehetett floppyt venni, mivel az utolsó gyártó, a SONY is 2011 márciusában szüntette meg a gyártását.




