6 hónapnál régebbi cikk

Nyitott ásatás, 1300 éves avar kori leletek Csákberényben és történelem testközelből
·Kultrégészet·Utolsó frissítés: undefined
Fehérvár Médiacentrum fotója
Látrányi Viktória
Nyitott ásatás, 1300 éves avar kori leletek Csákberényben és történelem testközelből
·Kultrégészet·Utolsó frissítés: undefined

1300 éves leletek mesélnek az avar korról Csákberényben. Az itt található korabeli temető 1200 sírt rejt, aminek a felét tárták fel a régészek. Az ásatás eredményeit és a közösségi régészetet ismerhetitek meg a Kulcs az Ősökhöz című kiállításon a Gróf Merán Fülöp Vadászati és Erdészeti Múzeumban.

A Csákberény-Orondpusztán található temető az 1930-as évek közepén került elő. Az 1939-ig tartó korai ásatásokon, melyekbe László Gyula is becsatlakozott, 452 sír tártak fel. A teljes temető 1200 sírt rejthet a feltételezések szerint. A Szent István Király Múzeum munkatársai mintegy 80 év után 2019-ben kezdték újra az ásatást. Az előkerült leleteket most egy kiállításon csodálhatják meg az érdeklődők Csákberényben a Gróf Merán Fülöp Vadászati és Erdészeti Múzeumban.

Vécsei László, Csákberény polgármestere a temető felfedezése kapcsán azt is elmesélte, hogy az I. világháborúban Lamberg úrnő hadikölcsönt jegyzett, amit elbukott és így pénzügyi nehézséggel küzdött az uradalom.

„El kellett adni néhány birtoktestet, így a Gánti-pagonyt, Orondpusztát a sörédi földekkel és lábon az erdőt. Amikor az erdőt eladták egy König nevű fakereskedőnek, aki épített egy kisvasutat a bodajki vasútállomásra a fa elszállításához. Ekkor találtak néhány sírt és csontokat. A feltárást az akkor fiatal régész László Gyula, a későbbi neves régészprofesszor vezette. Akkor feltártak 452 sírt, aztán jött a világháború és megállt a munka. László Gyula élete végéig küzdött egy kicsit a lelkiismeret-furdalással, hogy nem sikerült ezt a hatalmas leletanyagot feldolgoznia, és halála előtt megbízta a legjobb tanítványait, köztük Fülöp Gyula nyugalmazott múzeumigazgatót és Szentpéteri József akadémikust, hogy dolgozzák fel ezeket leleteket és 2015-ben megjelent az első német nyelvű könyv erről az anyagról” – mondta el kérdésünkre Vécsei László, aki szívén viselte a temető és a kutatás sorsát.

Vécsei Lászlónak aztán 2016-ban sikerült egy árverésen a 'Földet a gazdáknak' program keretében megvennie azt a területet, ahol a temető nagy része elhelyezkedik. Így lett egy olyan tulajdonosa a területnek, aki együttműködik a régészékkel, nem nyűgnek éli meg azt, hogy ásnak a földjén. Ezzel megindulhatott a munka, melyet a mai napig nagyon sokan támogatnak. A múzeum biztosítja a szakmai hátteret, és sokan önkéntes munkával a közösségi régészet keretében segítik a feltárást

80 év után is van mit keresniük a régészeknek a helyszínen, mi sem bizonyítja ezt jobban mint a szombaton nyílt kiállítás. A Kulcs az Ősökhöz című tárlat a csákberényi avar kori temető és a közösségi régészet eredményeivel ismerteti meg az érdeklődőket. A lelőhely különlegessége az is, hogy az avar jellegzetességek és germán elemek mellett egy romanizált népesség hagyatékai is fellelhetők a temető anyagában. A feltárások a székesfehérvári Szent István Király Múzeum szakmai koordinációjában, Szücsi Frigyes régész vezetésével zajlanak.

 

Kulcs az ősökhöz

A csodálatos avar kor világa a magyar honfoglalást nagyjából 300 évvel megelőző időszak. "Az Avar Kaganátus emlékének egy ékköve a csákberény-orondpusztai temető.Ebben az időszakban az elhunytak mellé helyezték az eszközeiket, a fegyvereiket, a viseleti tárgyaikat. A temetők tükrözik ezért számunkra a legjobban az élők társadalmát" - mondta el Szücsi Frigyes.

A régész arról is beszélt, hogy az avar korban is különböző népcsoportok lakták be a Kárpát-medencét. Ezeknek a népcsoportoknak eltérő divatjuk és kultúrájuk volt. A kiállításon bemutatják az avar kori germán kultúrát, a késő római világ még avar korban is pislákoló hagyatékát. A korszak nagyhatalmának, a Bizánci Birodalomnak a kulturális fényét és persze azt a keleti hagyatékot, amit az avarok és a hozzájuk csatlakozott különböző lovas nomád népek hoztak magukkal az eurázsiai sztyeppéről.

Látható a tárlaton például a 2020-as feltárás egyik érdekessége. Különleges leletként akkor egy avar kori germán, női temetkezés nyomaira bukkantak: germán viseletben temettek el egy valószínűleg fiatal nőt. Ebből a sírból került elő egy vádlikötő garnitúra szíjazatra utaló csattal és veretekkel, valamint egy keresztdíszítéssel ellátott korongfibula. A kereszt alakú díszítés különleges a hatodik-hetedik századi környezetben, s keresztény közösség létezésére utaló jel.

„Ez külön izgalmas kérdés, hiszen a késő római államapparátus és az egyházszervezet kivonulása utáni időszakban vagyunk, mégis számos jel utal arra, hogy itt keresztény közösségek léteznek. Erre utal számos tárgy és temetkezési szokás, ilyen például a kiállítás jelképének választott korongfibula. Ezen felbukkannak az ősi germán hitvilágnak az elemei is, de már ott van a kereszt jele, ami az uralkodó szimbólum ezen a korongfibulán” – tette hozzá Szücsi Frigyes, a Szent István Király múzeum régésze.

Izgalmas a tárlat anyaga azért is, mert kulcsot ad őseink hagyatékának megismeréséhez. A szakemberek szerint egyre valószínűbb, hogy az avar kori nép leszármazottai fogadták itt Árpád magyarjait a honfoglalás idején. Így a középkori magyar nép formálódásában kiemelkedő szerepe lehetett ennek a népességnek.

Közösségi régészet az ásatáson

Formabontó az ásatás, hiszen most már évek óta nyitott a közösségi régészet program keretében. Tavaly több mint 300 látogató fordult meg a helyszínen. Gyerekcsoportok, táborozók, a helyi középiskolások és az önkéntesek együtt kutattak a régészek irányítása mellett. Így testközelbe került a tudomány. A kiállításon a közösségi régészet is a középpontba kerül: felvillantják az emlékezetes pillanatokat, bemutatják a munkáikat, valamint köszönetet is mondanak az önkénteseknek, hiszen az ő munkájukkal együtt valósulhatott meg az elmúlt két ásatási évad és velük együtt képzelik el a folytatást is.
S, ha már a folytatásnál tartunk, akkor erről is kérdeztük Szücsi Frigyest.

„Nagyon nehéz helyzetben voltunk, hogy hol folytassuk a kutatást, hiszen amit itt bemutatunk a kiállításon ez az orondpusztai temető. Még körülbelül olyan 600 sír vár feltárásra a föld alatt. Viszont az újonnan felfedezett temető  kifejezetten veszélyeztetett az erózió miatt. Ezek a sírok éveken belül elpusztulhatnak és ezért úgy döntöttünk, hogy az újonnan felfedezett temetőben folytatjuk az ásatást. Lényegében azt is mondhatjuk, hogy feltehetően ugyanott ásunk, ugyanannál a közösségnél, hiszen minden valószínűség szerint ugyanaz a közösség nyitotta azt a temetőt, hiszen alig 1 kilométer távolságra vannak egymástól”– mondta el Szücsi Frigyes. 

Legnépszerűbb
Fehérvári hasznos infók
Hasonló cikkek