Nyitott ásatás, 1300 éves avar kori leletek Csákberényben és történelem testközelből
Nyitott ásatás, 1300 éves avar kori leletek Csákberényben és történelem testközelből
Nyitott ásatás, 1300 éves avar kori leletek Csákberényben és történelem testközelbőlA Csákberény-Orondpusztán található temető az 1930-as évek közepén került elő. Az 1939-ig tartó korai ásatásokon, melyekbe László Gyula is becsatlakozott, 452 sír tártak fel. A teljes temető 1200 sírt rejthet a feltételezések szerint. A Szent István Király Múzeum munkatársai mintegy 80 év után 2019-ben kezdték újra az ásatást. Az előkerült leleteket most egy kiállításon csodálhatják meg az érdeklődők Csákberényben a Gróf Merán Fülöp Vadászati és Erdészeti Múzeumban.
Vécsei László, Csákberény polgármestere a temető felfedezése kapcsán azt is elmesélte, hogy az I. világháborúban Lamberg úrnő hadikölcsönt jegyzett, amit elbukott és így pénzügyi nehézséggel küzdött az uradalom.
„El kellett adni néhány birtoktestet, így a Gánti-pagonyt, Orondpusztát a sörédi földekkel és lábon az erdőt. Amikor az erdőt eladták egy König nevű fakereskedőnek, aki épített egy kisvasutat a bodajki vasútállomásra a fa elszállításához. Ekkor találtak néhány sírt és csontokat. A feltárást az akkor fiatal régész László Gyula, a későbbi neves régészprofesszor vezette. Akkor feltártak 452 sírt, aztán jött a világháború és megállt a munka. László Gyula élete végéig küzdött egy kicsit a lelkiismeret-furdalással, hogy nem sikerült ezt a hatalmas leletanyagot feldolgoznia, és halála előtt megbízta a legjobb tanítványait, köztük Fülöp Gyula nyugalmazott múzeumigazgatót és Szentpéteri József akadémikust, hogy dolgozzák fel ezeket leleteket és 2015-ben megjelent az első német nyelvű könyv erről az anyagról” – mondta el kérdésünkre Vécsei László, aki szívén viselte a temető és a kutatás sorsát.
Vécsei Lászlónak aztán 2016-ban sikerült egy árverésen a 'Földet a gazdáknak' program keretében megvennie azt a területet, ahol a temető nagy része elhelyezkedik. Így lett egy olyan tulajdonosa a területnek, aki együttműködik a régészékkel, nem nyűgnek éli meg azt, hogy ásnak a földjén. Ezzel megindulhatott a munka, melyet a mai napig nagyon sokan támogatnak. A múzeum biztosítja a szakmai hátteret, és sokan önkéntes munkával a közösségi régészet keretében segítik a feltárást
80 év után is van mit keresniük a régészeknek a helyszínen, mi sem bizonyítja ezt jobban mint a szombaton nyílt kiállítás. A Kulcs az Ősökhöz című tárlat a csákberényi avar kori temető és a közösségi régészet eredményeivel ismerteti meg az érdeklődőket. A lelőhely különlegessége az is, hogy az avar jellegzetességek és germán elemek mellett egy romanizált népesség hagyatékai is fellelhetők a temető anyagában. A feltárások a székesfehérvári Szent István Király Múzeum szakmai koordinációjában, Szücsi Frigyes régész vezetésével zajlanak.
Kulcs az ősökhöz
A csodálatos avar kor világa a magyar honfoglalást nagyjából 300 évvel megelőző időszak. "Az Avar Kaganátus emlékének egy ékköve a csákberény-orondpusztai temető.Ebben az időszakban az elhunytak mellé helyezték az eszközeiket, a fegyvereiket, a viseleti tárgyaikat. A temetők tükrözik ezért számunkra a legjobban az élők társadalmát" - mondta el Szücsi Frigyes.
A régész arról is beszélt, hogy az avar korban is különböző népcsoportok lakták be a Kárpát-medencét. Ezeknek a népcsoportoknak eltérő divatjuk és kultúrájuk volt. A kiállításon bemutatják az avar kori germán kultúrát, a késő római világ még avar korban is pislákoló hagyatékát. A korszak nagyhatalmának, a Bizánci Birodalomnak a kulturális fényét és persze azt a keleti hagyatékot, amit az avarok és a hozzájuk csatlakozott különböző lovas nomád népek hoztak magukkal az eurázsiai sztyeppéről.
Látható a tárlaton például a 2020-as feltárás egyik érdekessége. Különleges leletként akkor egy avar kori germán, női temetkezés nyomaira bukkantak: germán viseletben temettek el egy valószínűleg fiatal nőt. Ebből a sírból került elő egy vádlikötő garnitúra szíjazatra utaló csattal és veretekkel, valamint egy keresztdíszítéssel ellátott korongfibula. A kereszt alakú díszítés különleges a hatodik-hetedik századi környezetben, s keresztény közösség létezésére utaló jel.
„Ez külön izgalmas kérdés, hiszen a késő római államapparátus és az egyházszervezet kivonulása utáni időszakban vagyunk, mégis számos jel utal arra, hogy itt keresztény közösségek léteznek. Erre utal számos tárgy és temetkezési szokás, ilyen például a kiállítás jelképének választott korongfibula. Ezen felbukkannak az ősi germán hitvilágnak az elemei is, de már ott van a kereszt jele, ami az uralkodó szimbólum ezen a korongfibulán” – tette hozzá Szücsi Frigyes, a Szent István Király múzeum régésze.
Izgalmas a tárlat anyaga azért is, mert kulcsot ad őseink hagyatékának megismeréséhez. A szakemberek szerint egyre valószínűbb, hogy az avar kori nép leszármazottai fogadták itt Árpád magyarjait a honfoglalás idején. Így a középkori magyar nép formálódásában kiemelkedő szerepe lehetett ennek a népességnek.
Közösségi régészet az ásatáson
Formabontó az ásatás, hiszen most már évek óta nyitott a közösségi régészet program keretében. Tavaly több mint 300 látogató fordult meg a helyszínen. Gyerekcsoportok, táborozók, a helyi középiskolások és az önkéntesek együtt kutattak a régészek irányítása mellett. Így testközelbe került a tudomány. A kiállításon a közösségi régészet is a középpontba kerül: felvillantják az emlékezetes pillanatokat, bemutatják a munkáikat, valamint köszönetet is mondanak az önkénteseknek, hiszen az ő munkájukkal együtt valósulhatott meg az elmúlt két ásatási évad és velük együtt képzelik el a folytatást is.
S, ha már a folytatásnál tartunk, akkor erről is kérdeztük Szücsi Frigyest.
„Nagyon nehéz helyzetben voltunk, hogy hol folytassuk a kutatást, hiszen amit itt bemutatunk a kiállításon ez az orondpusztai temető. Még körülbelül olyan 600 sír vár feltárásra a föld alatt. Viszont az újonnan felfedezett temető kifejezetten veszélyeztetett az erózió miatt. Ezek a sírok éveken belül elpusztulhatnak és ezért úgy döntöttünk, hogy az újonnan felfedezett temetőben folytatjuk az ásatást. Lényegében azt is mondhatjuk, hogy feltehetően ugyanott ásunk, ugyanannál a közösségnél, hiszen minden valószínűség szerint ugyanaz a közösség nyitotta azt a temetőt, hiszen alig 1 kilométer távolságra vannak egymástól”– mondta el Szücsi Frigyes.
