Betekintettek az új leletanyagba a látogatók
Betekintettek az új leletanyagba a látogatók
Betekintettek az új leletanyagba a látogatókPokrovenszki Krisztián, a Szent István Király Múzeum főigazgatója, ásatásvezető régész mesélt a nyílt napra érkezőknek a leletanyagról, amely Szent István korából került elő. A feltárt fa-föld szerkezetű falrészt csak rövid ideig lehetett megtekinteni.
"Úgy gondoltuk, hogy a fehérváriaknak, illetve az érdeklődőknek, akiknek van lehetősége, ezt mindenképpen látnia kell, hogy Szent István korából ilyen leletanyag került elő. Ez a város építéséhez, a város alakulásához szervesen hozzákapcsolódik, 1000 évvel ezelőttről. Sajnos sokáig nem tudjuk ezeket a leleteket bemutatni, mert a napsugarak károsítják, tehát vagy vissza kell minél hamarabb temetni vagy felszedni és megfelelő módon tárolni" - mondta el Pokrovenszki Krisztián, a Szent István Király Múzeum főigazgatója, ásatásvezető régész.
Mint Szücsi Frigyes régésztől megtudtuk, a falkutatás Siklósi Gyula régész professzor munkásságán alapul. 2018-ban közölték az első eredményeket, miszerint XXI. századra keltezhetőek a legkorábbi védművek. 2017 óta szisztematikusan keresik azokat a lehetőségeket, ahol a várfalat fel tudják tárni.
"Jelen állás szerint kijelenthetjük, hogy ez Székesfehérvár legkorábbi védműve. Ez egy sáncvár volt. Egy fa-föld szerkezetű védmű, amely gyakorlatilag a teljes, mai történelmi belváros területét körülölelte. Ezt úgy kell elképzelni, hogy laikusoknak is érthető egyen, hogy úgynevezett kazettákat, tehát ilyen dobozszerű, fából ácsolt szerkezeteket hoztak létre benne, egymás mellett és fölött. Ezeket megtöltötték földdel, valamelyest bedöngölve ebbe a földet, és így egész magasra tudták felépíteni ezt a sáncvárat"-mondta el Szücsi Frigyes régész.
A régészek úgy látják, hogy a sáncvárat, amelyet minden valószínűség szerint Szent István király építtetett, visszabontották és megerősítették kőfallal. Erre a német fenyegetés miatt volt szükség. A nyílt napon a leletanyag dendrokronológiai vizsgálatairól is hallhattak az érdeklődők.
"Sajnos ezek a minták nem a legjobbak, elég korhadtak, viszont végül is jól lehetett értékelni. Azt már előzetesen kijelenthetjük, hogy az 1000-ik év fordulójára datálható majd. Ezt még nem akarom elkiabálni, még több mintára van szükségünk, de a minták végül is megbízhatóak és jól datálhatóak"- mondta el Horváth Emil dendrokronológiával foglalkozó szakember.
A statisztikai mintához 10-15 megfelelő hosszúságú mintára van szükség, amelyeknek legalább 40-50 évgyűrűt kell tartalmaznia. A mostani leletek közül volt amelyikben 150, 170 évgyűrűt is meg lehetett számolni, így jól meg lehet határozni, hogy mely időkből származnak.
