Kicsoda a rendszergazda? És egyáltalán mit csinál?
Kicsoda a rendszergazda? És egyáltalán mit csinál?
Kicsoda a rendszergazda? És egyáltalán mit csinál?A legtöbb esetben, mint amikor a nyomtatandó szerződés is megmakacsolja magát és nem hajlandó a papírra feszülni, csak legyintünk, és szólunk az „informatikusnak”. Majd ő jön valahonnan és csinál valamit, aztán egyszer csak minden működik.
De hogyan és mivel is foglalkozik a rendszergazda?
A legtöbb esetben az átlag számítógépes felhasználó fejében a rendszergazda egy olyan személy, aki karbantartja a makacs nyomtatót, bedugja az internetes kábel egyik végét a fali csatlakozóba, a másikat meg a notebookba, vagy ha a Windows elfelejtette a Wi-Fi jelszót, akkor beírja helyettünk újra.
De az sem ritka, hogy az Excomba érkező meghibásodott notebook javítását szeretnék „szakértő rendszergazdára bízni”. Ilyenkor aztán van honnan indulni, hogy mi fán terem is a szerviztechnikus és a rendszergazda. Bár az is igaz, hogy az ügyfél akkor elégedett, ha a notebook is és a számítógépes hálózat is működik.
Nos, a valóságban azért ennél jóval többről van szó. Egy cég vagy vállalkozás életében a rendszergazda az a személy, aki az informatikai rendszer létrehozásáért és annak felügyeletéért felel. Azonban ez így igen széles spektrum, mely jellemzően a számítógépes hálózat kiépítésétől egészen az operációs rendszerek (Windows / Linux) telepítéséig szinte minden is lehet.
Egy rendszergazdának nem igazából az a feladata, hogy a felhasználót támogassa a mindennapi számítógépes használatban. Természetesen ez is egy fontos dolog, de ezt jellemzően a rendszertechnikusok végzik. Nagyobb cégek esetében ez tulajdonképpen két, egymástól jól elválasztható feladatkör. Azonban sok kisebb vállalkozás esetében ezek a munkakörök jól megférnek egy kolléga kezében is. Sok vállalkozás pedig úgy gondolkodik, hogy inkább ezt a feladatkört kiszervezi és külsős rendszergazdát bíz meg a feladattal, mely sok esetben igen költséghatékony is lehet.
A rendszergazda
Az ő feladatuk egy cég életében szinte egyet jelent a digitális és online biztonság szoftveres és hardveres megteremtésével. Ők azok, akik a rendszerbe lépésünk jelszavait kezelik. Ennek függvényében a munkavállalók jogosultsági szintjeit felügyelik. Ők telepítik a számítógépek operációs rendszereit és a munkánkhoz szükséges egyéb szoftvereket. Folyamatosan biztosítják ezeknek a szoftvereknek a stabil működését, frissítik azokat az éppen aktuális biztonsági elvárások szerint.
A szerverek működését is ők felügyelik, üzemeltetik azokat, hogy a felhasználók naponta akár több ezerszer is tudjanak csatlakozni azokhoz a háttérben, észrevétlenül, miközben munkájukat végzik, akár otthonról is. De ők azok, akik azért is felelnek, hogy legyen minden nap olyan biztonsági mentés a digitális adatokról, melyből bármikor visszaállíthatók az elvesztett, megsérült fájlok. És igen, ha a nyomtató vagy a szkenner megmakacsolja magát, akkor abban is tudnak segíteni.
És persze a feladatokból sohasem fogynak ki, mert mindig van újabb és még több feladat. Akár egy új iroda informatikai kialakítása, vagy csak az internetszolgáltató cseréjének a koordinálása. Tudásukat folyamatosan fejlesztik, hogy naprakészek legyenek a technológia folyamatos fejlődésével kapcsolatban is, mely így garantálhatja a cég digitális jövőállóságát.
Kapcsolódó
Valóban a jó informatikai rendszer lenne a záloga a hatékony és megbízható munkának?
Kicsit talán nehezen emészthető a kérdés. Mondhatni: mire is gondolhatott a költő? Igen, az informatika bonyolult, még akkor is az, ha sokan úgy vannak vele, mint a focival, hogy ahhoz mindenki ért. Azonban azt nem lehet nem tudomásul venni, hogy jó számítógép, jó számítógépes hálózat és gyors internet, ügyes, sok funkciós nyomtató mennyire is tudja kényelmessé és gyorssá tenni a munkát.
A valóságban sajnos sokan alábecsülik a rendszergazda feladatait. Sokan úgy gondolják, ha az egyik munkavállaló ügyesen telepíti otthon a saját notebookjára a Windowst, akkor már ki is nevezhetjük a cég informatikusának. Az igaz, hogy a rendszergazda jellemzően a háttérben dolgozik és csak akkor találkozunk vele, amikor a notebookunk megállt, azonban az a háttérben végzett munka sokkal több, mint az íróasztalunknál az elromlott egér kicserélése.
Valóban kell egy rendszergazda?
Egy rendszergazda szükségességét igazából akkor érezhetjük, ha éppen valami nem működik, vagy nem azt csinálja, ahogy annak lennie kéne. Ez a hétköznapokban akár apró porszemként tud a fogaskerekek közé szorulva nem csekély problémát okozni. Ilyen lehet egy pillanatnyi áramkimaradás vagy egy meghibásodás miatt leálló szerver, az összeomló céges levelezés, egy-egy kiszivárgó, bizalmasként kezelt üzleti adat, egy meghibásodott meghajtó adatvesztése, de extrém esetben a zsaroló vírusokkal letitkosított fájlok is.
Ezekben az esetekben a rendszergazda tud segítségünkre lenni. Egyrészt a meghibásodott eszközök javításával, a hiba elhárításával. Azonban sokkal fontosabb, hogy ezek megelőzésével és a folyamatos felügyelettel olyan szinten tartsa az informatikai infrastruktúrát, hogy az ilyen eseteket el lehessen kerülni, vagy ha mégis megtörténne, akkor a kár minimalizálásával a lehető legkevesebb idő kiesésével a rendszer újra működhessen és lehessen dolgozni tovább.
Sok cégvezető a fent leírtak ellenére is úgy gondol egy rendszergazdára, mint felesleges munkaerőre, akiket a többi cég csak az eltúlzott félelmeik végett alkalmaz, és ezzel is saját költségeiket növelik csak. A valóság azonban az, hogy egy jól képzett rendszergazda egy cég életében olyan biztosítás tud lenni, mely többszörösen megtérülhet már az első olyan kritikus hiba alkalmával, amikor egy pótolhatatlan üzleti dokumentáció vagy terv, esetleg több éves digitális adat veszik el visszaállíthatatlanul, vagy egy termelőcég folyamatos termelése áll le, akár hosszú napokra a leálló számítógépes rendszer okán.
