Fejér vármegyei kick-boxos világsiker született
Fejér vármegyei kick-boxos világsiker született
Fejér vármegyei kick-boxos világsiker születettMég Galambos Péter is meglepődött, milyen eredményesek voltak felnőtt harcosaink a portugáliai Albufeirában. A Magyar Kick-box Szakszövetség elnöke szerint a tíz arany-, öt ezüst- és öt bronzérem azért is kiemelkedő, mert rekordlétszámú és nagyon erős mezőnyben sikerült mindezt elérni.
„Most voltam először a WAKO-ban, felnőtt full-contactban válogatott. Teljesen új élmény volt számomra is ilyen nagyszabású rendezvényen bunyózni. Többnyire ugyanis csak kisebb szövetségeknél vettem részt világbajnokságokon idáig” – kezdi az élménybeszámolót Szabó-Tóth Dávid. Hogy megküzdhessen a legjobbnak járó címért, a Kápolnásnyéken edzősködő harcos először a magyar bajnokság két fordulóján kellett induljon.
Miután kiütéssel győzte le két ellenfelét, bajnokként meghívták a világbajnokságra készülő válogatott keretbe. Így közvetlenül a nagy megmérettetés előtt már Tatán gyakorolhatott a szakszövetség sportolóival a felkészítő edzőtáborban. Mint fogalmaz, visszalépett tanítvány szerepbe.
„Napi két edzésünk volt, rengeteg páros gyakorlat, küzdelem. Illetve szerencsém volt, mert ott táborozott akkor az U22-es ökölvívó válogatott is. Beszéltem az edzőkkel, hadd menjek át egy jó kesztyűzésre. Úgyhogy a súlyomban az első számú válogatottal tudtam boxolni, ami szintén nagyon jó élmény volt.”
Edzőtábor után pár nappal indult is a csapat a világbajnokságra. A csepeli Király Team már az edzőtábor előtt Dávid mellé állt, majd ők intézték többüknek is a repülőt. November 18-án érkezett a csapat egy részével együtt Albufeirába, a verseny helyszínére. Két nappal később, hétfőn startolt a vb, szombaton pedig a döntőben már a legjobbak álltak szorítóba. Tehát majdnem egy egész hétig tartott a bajnokság.
„Érdekesen osztották el nagyon a mérkőzéseket, mert arra számítottunk a nevezési szám alapján, hogy majd kedden állunk neki leghamarabb a meccseknek. Viszont a sorsolás után – mivel én tizenhat közül indultam, ami azt jelenti, hogy nekem négy mérkőzésem várható – már hétfőn elkezdtük. Ez azért volt nehezített pálya, mert mester (Szabó-Tóth Zoltán, Dávid édesapja – a szerk.) csak kedden jött ki, előbb nem tudott ott lenni velem. A cseh bajnok volt az első ellenfelem, vele már mérkőztem korábban és akárcsak akkor, most is legyőztem. Volt természetesen segítségem, a válogatott kapitánya ott ült mögöttem a ring sarokban, nem egyedül kellett ezt azért abszolválnom és nagyjából azért meg volt a stratégia előre.”
Pontozással jutottál tovább?
"Egy leütésem volt, egyszer rászámoltak, de végül egyhangú pontozással kaptam meg a mérkőzést. Ezután továbbjutottam és egy újabb érdekes fordulat következett. Két nap szünetem volt, tehát se kedden, se szerdán nem kellett küzdenem. Csütörtökön viszont a nap közepén jött aztán a kazahsztáni bajnok. Őt egy nagyon kemény meccsen sikerült csak megvernem, mivel borzasztó kellemetlen stílusa volt, de tényleg.
Nagyon nehezen tudtam rajta fogást találni, nehéz volt egyáltalán eltalálni. Roppant jól mozgott, ereje se volt rossz. Az első menetben még hátrányban voltam, amit a másodikra nagyjából ledolgoztam, de igazán megverni a harmadikban tudtam. Addigra elfogyott az állóképessége, mert akkora nyomást tudtam rá tenni, hogy azt már nem bírta. De nagyon nehéz mérkőzés volt. Utána pénteken következett a horvát bajnok. Vele már elődöntős küzdelem volt. A bírók nagyon szerették volna, hogy ő nyerjen, kissé vonakodva pontozták a támadásaimat.”
Dávid elmondta, ezen a versenyen kicsit másabb a pontozás, mint a többi szövetségnél. Nem menetenként értékelik a küzdelmet, hanem pontozógéppel a hangsúlyos, kemény találatokat számolják. Továbbá egyben, az egész meccsen begyűjtött értékes érintéseket veszik figyelembe. Tehát ennek köszönhető, hogy két elvesztett menet után egy hajrával a harmadikban még megfordíthatja valaki. Míg ha fordulónként értékelnék az összecsapást, akkor ebben a helyzetben maximum már csak kiütéssel lehetne győzni.
„Szóval nehezen gyűltek a pontjaim, viszont a végén lement egy fogásba horvát ellenfelem, mikor már nem bírta a rengeteg ütést, amit kapott. Megszédült, majd a bíró, miután szétválasztott minket, egy egyenes rúgással, ugrással arcon rúgtam. Úgy, hogy a ringkötélre hajlott. És ez billentette a javamra a meccset. Kemény volt, de ez az enyém volt végig. Ráadásul ez a befejező mozdulat sokaknak nagyon tetszett.”
Ha esetleg itt lett volna vége számodra a világbajnokságnak, akkor az milyen helyezést jelentene?
„Bronzérmet szereztem volna. Ezeken a rendezvényeken nincs bronz mérkőzés, tehát itt megosztott harmadik hely van. Ez pedig azért lett volna leginkább probléma, mert akkor eggyel kevesebbett tudok vívni.”
De mivel nem így alakult, Dávid a döntőbe kvalifikálta magát. Így az utolsó napon, szombaton az azeri bajnokkal lépett a kötelek közé.
„Aki egyébként civilben profi ökölvívó. Tehát gyakorlatilag e körül forog az élete. Nagyon kemény meccs kerekedett, bár nem volt annyira pörgős, mint csütörtökön a kazah bajnok ellen. Viszont technikailag többet igényelt tőlem. Profi ökölvívóként hatalmas ütőereje volt, ráadásul jól is használta. Minden korábbi ellenfelét csúnyán elverte, volt akinek az orrát eltörte, legalább egy rászámolás, de inkább kettő volt minden meccsén az ellenfélre. Tényleg nagy verekedést csapott.
Éppen ezért olyan stratégiával mentünk fel, hogy az ütéseket el kell kerülni. Ez majdnem teljesen sikerült. Egy horogba belenéztem és nem teljesen jogosan, de rámszámoltak. Pedig tiszta maradtam, nem zavarodtam meg. Mondjuk amatőrben hamar számolnak. Néhány mérkőzésvezető olyan, hogy egy komolyabb pofon és azonnal inkább számolás. De visszatérve a döntőre, nem sokon ment el. Mehetett volna ide is, oda is, de végül ő nyert egy kemény összecsapás után. Ennek a mérkőzésnek nem volt vesztese. Most őt látták jobbnak, de ez nem marad így.”
Ezt ott is így értékelted?
„Akkor nagyobb volt a csalódottság. Tényleg úgy éreztem, ez lehetett volna az én mérkőzésem is és akkor én lettem volna a világbajnok. Így meg ezüstérem. Ami nem rossz, de nyílván azért megy oda mindenki, hogy első legyen. De tanultunk a hibából, mert ennél meggyőzőbb is tudtam volna lenni. Ennyi. Amikor az edzői utasítást nem követi valaki, akkor ez történik. Egy pillanatra álltam meg, pedig azt kaptam instrukciónak, hogy ne álljak meg. És azonnal beütötte azt a horgot, amin el is ment a meccs valószínűleg.”
Mester mit mondott?
„Elégedett volt, rá nem jellemző módon. (itt nagyot nevet – a szerk.) Azt mondta, nem volt ez rossz, sőt, ő is ki-ki meccsnek látta az egészet. Utólag visszanézve azért észrevett több hibát, amire azt mondta, ki kell csiszoljuk, hogy följebb tudjunk lépni. Ebben egyébként maximálisan igaza van, tényleg látszik, min lehet még fejleszteni, még így tizenhét év küzdősport és négy világbajnoki cím után is. És mindig is lesz mit. Még feljebb kell lépni és még elsöprőbb akarattal kell igazából egy ilyen mérkőzésre odaállni.”
