8 hónapnál régebbi cikk

Az egykori Ince pápa tér kőbe vésett címerei
Fehérvár Médiacentrum fotója
Pápai Barna
Az egykori Ince pápa tér kőbe vésett címerei

Van rá példa, hogy egy köztéri alkotást születése után néhány évvel megváltoztatnak, igazodva a világ, a társadalmi rendszer átalakulásához. Ilyen okok állnak a mai Vörösmarty Mihály Könyvtár elsőre furcsa elosztásúnak tűnő címerei és felirata mögött is.

Schmidl Ferenc 1902. július 6-án Schmidl István kéményseprőmester, ipartestületi elnök és Krepp Anna gyermekeként született. Középiskolai tanulmányait a Ciszterci Rend Székesfehérvári Főgimnáziumában végezte, később a budapesti József Nádor Műegyetem hallgatója lett, építészmérnöki diplomáját 1927-ben szerezte meg.

Még tanulmányai alatt, 1926-ban visszatért szülővárosába, ahol a mérnöki hivatal munkatársa lett, majd diplomájával a zsebében már városi mérnökként dolgozott, 1932-től pedig 14 éven át a városi Mérnöki Hivatal vezetői posztját töltötte be, mint műszaki tanácsos.

A Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont így összegezte munkásságát:

„Nevéhez fűződik Székesfehérvár Csitáry-érában zajló, szerkezetileg és építészetileg is korszerű, vonzó várossá fejlesztése az 1930-as, valamint az 1940-es években. Ő irányította az 1938-as Szent István Emlékévre készülő vezetés városrendezési és városfejlesztési munkálatait, melynek eredményeképpen a település egy teljesen új, modern városképet kapott. Schmidl térrendező tevékenységének köszönhetően alakult ki többek között a Hősök tere, a Prohászka liget, vagy az Országzászló tér. Városesztétikai koncepciója a Székesfehérvár nevezetességei közé tartozó köztéri alkotások (pl. Szent István lovasszobra, 10-es huszárok emlékműve) elhelyezése tekintetében a várost országos mintapéldává emelte.

Nevéhez fűződik a háborúban kiégett Vörösmarty Színház újjáépítése, a Szent István-székesegyház altemplomának kiépítése, a Szent István Király Múzeum épületének bővítése. Tervei szerint épült a várkörúti villasor számos háza (pl. Pattantyús-ház, Barth-ház, Schmidl-ház), a Vitézi Székház, melyért 1940-ben a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki, vagy a fő művének tekintett, a Megyei Könyvtárnak és Csók István Képtárnak otthont adó épület. A Batthyány utcai, úgynevezett ONCSA-házak, egyéb családi házak és nyaralók is az ő keze nyomát őrzik a városban. 1946-ban lemondott városi mérnöki posztjáról, s a Műegyetemen vállalt tanári állást. 4 éves ingázás után családjával Budapestre költözött, 1956 után különböző tervezőirodáknál vállalt munkát. 1977-ben – egyetlen Fejér megyeiként – „Több évtizedes magas színvonalú építészeti, városfejlesztési és oktató tevékenységéért, sokoldalú életművének elismeréseképpen” megkapta a legszínvonalasabb építészeti elismerés, az Ybl Miklós-díj I. fokozatát.”

Schmidl Ferenc 1977. július 22-én hunyt el, a Hosszú temetőben helyezték örök nyugalomra, emléke előtt Székesfehérvár városa egy 2014-ben alapított és a róla elnevezett építészeti díjjal tiszteleg. Schmidl Ferenc bővebb életrajzáról ide kattintva olvashattok.

Schmidl Ferenc tervei alapján épült a Vörösmarty Mihály Könyvtár központi épülete is a mai Bartók Béla téren. Ez a terület 1937 és 1939 között került kialakításra és akkoriban még Ince pápa tér néven tartották nyilván. A város a környező házak megvásárlásával, kisajátításával alakította ki egy kultúrház helyét, melynek terveit Schmidl Ferenc 1940 októberében készítette el. A Köztérkép remek összefoglalója így összegzi a kultúrház kezdeti éveit:

„Az elkészült épület eredeti neve Horthy Miklós Kultúrház volt. Horthy Miklós kormányzó 1941. június 28-án hivatalosan is hozzájárult nevének viseléséhez. Az épületnek 1942 őszére kellett volna elkészülnie. A város költségvetésében ugyan előirányozták a könyvtárra szánt összeget, ám ezt a háború miatt nem tudták biztosítani. 1943-ban sem volt jelentősebb változás. A megbízott könyvtárvezető, Kiss Jenő ezért felmentését kérte a feladat ellátása alól, mivel az ideiglenes helyen elhelyezett könyvállomány állapotáért felelősséget nem tudott vállalni. 1944 márciusára a könyvállomány átszállításra került az új épületbe, ám még ekkor nem készült el a könyvszállító lift, és az olvasóterem sem működött. A könyvtár megnyitására 1944. május 1-jén került sor.”

A mai Vörösmarty Mihály Könyvtár rengeteg korai építészeti emléket őriz elkészülése idejéből, a legérdekesebb egyértelműen az árkádsor bal oldalánál látható névtábla a címerpárokkal. Elsőre is jól látható, hogy nem tökéletes a felirat elrendezése, a „Kultúrház” felirathoz rendelkezésre álló hely nagy része üresen áll, a felirat a rendelkezésre álló terület aljára tagozódik. Szinte bizonyos, hogy ennek oka, hogy eredetileg valószínűleg a „Horthy Miklós Kultúrház” felirat volt itt olvasható, de ennél a konkrét esetnél bebizonyosodott, hogy nem mindig kőbe vésett tény az, ami kőbe van vésve: az építést követő években változó rendszer eltüntette az eredeti névadót.

Később az egész felirat megsemmisült, egy felújítás során 1997-ben Csanádi Gabriella restaurátor korabeli képek és dokumentumok alapján készítette el újra a címereket és a feliratot, megőrizve annak megszokottá váló, furcsa elosztását. A Vörösmarty Mihály Könyvtár címerei és felirata így megőrizték keletkezésük viharos politikai és társadalmi viszonyainak lenyomatát.

Legnépszerűbb
Fehérvári hasznos infók
Hasonló cikkek