Kegyhely lett az egykori fehérvári pellengér
Fehérvár Médiacentrum fotója
Pápai Barna
Kegyhely lett az egykori fehérvári pellengér

Egykor akár 12 pálcaütés és 5 napig tartó kikötözés is várta a fehérvári pellengérre ítélt bűnösöket, később egy Mária-szobor magas talapzata lett, napjainkban kegyhely az egykori büntetőeszköz.

Pellengér: A pellengér (szégyenfa) a középkorban elterjedt megszégyenítő büntetési eszköz, amelynek nevelő-elrettentő-visszatartó ereje a nyilvánosságban rejlett. Magyar és német területen általában kőből készült dobogóból és a rajta elhelyezett oszlopból áll, amelyhez hozzákötözték az elítéltet.

Ahogy a fenti meghatározásból is olvasható, egykor a bűnösnek talált elítélteknek igen komoly büntetést jelentett a pellengér, mely ugyan nagyon rég eltűnt a hazai büntetés-végrehajtásból, azonban a magyar nyelv megőrizte napjainkig, a pellengérre állítás kifejezést általában akkor használjuk, ha valakit nagy nyilvánosság előtt megszégyenítenek, kigúnyolnak vagy elítélik tettei, hibái miatt.

Egykor minden nagyobb településnek megvolt a maga pellengére, ezek azonban az idő múlásával és a büntetésforma megszűnésével lassan mindenhol eltűntek.

De nem Székesfehérváron!

Városunkban ugyanis a mai napig látható az egykor pellengér, azonban nagyon kevesen tudják az oszlop mellett elhaladva, milyen súlyos titkokat őrző oszlop mellett haladnak el. Az egykori pellengér ugyanis ma már vallási-köztéri alkotásként funkcionál.

Az oszlop jelenleg a Szent Sebestyén Templom előtti parkban található, azonban nem volt ez mindig így, egykor a Győri út mellet funkcionált eredeti funkciójában. Erről a Köztérkép így ír:

„Mintegy 200 évvel ezelőtt a Győri út mellett állt a pellengér, melyhez a: ’Törvény megszegőit, illetve az egyéb cafkaságokon kapottakat és házasságtörő asszonyokat több s kevesebb ideig” kötötték. Pellengérhez kötötték a csaló juhászokat, akiknek 12 pálcaütés mellé 5 nap pellengér járt, vagy a szőlőtolvajokat, akiknek 6 pálca és 3 nap pellengér volt a jussa.’

Az oszlop a Szent Sebestyén térre 1910-ben került át, ekkor már „átfaragott” formában. A szégyenoszlopot nagy valószínűséggel Georg Johann Glaser (Glaser György János 1666-1716) faragta át az 1700-as évek elején, és eredetileg figura is volt rajta, feltehetőleg egy Mária-szobor.”

Az oszlop tehát jelenlegi helyén immár 116 éve teljesít szolgálatot, szerencsére ma is kiváló állapotban van, ehhez hozzájárult az a 26 évvel ezelőtti restaurálás is, melyet Kulifai István és neje, Szabó Anna kezdeményezett.

Székesfehérvár egykori pellengére tehát egy igen gazdag történelmi múlttal rendelkezik, az egykori büntetőeszköz ma már kegyhelyként nyújt vigasztalást bűnösöknek és ártatlanoknak egyaránt.

Legnépszerűbb
Fehérvári hasznos infók
Hasonló cikkek