Hőségszótár: kánikula, hőstressz, hőkupola – melyik mit jelent?
Fehérvár Médiacentrum fotója
Városgondnokság
Hőségszótár: kánikula, hőstressz, hőkupola – melyik mit jelent?

A forró napnak pontos hőmérsékleti határa van, a kánikula és a forróság viszont köznyelvi kifejezés. Sorra vesszük, mikor beszélünk hőhullámról, hogyan alakul ki a hőkupola, miben különbözik a hőségriasztás a meteorológiai figyelmeztetéstől, és hogyan mérik a hivatalos hőmérsékletet.

Ha a hivatalos napi maximum eléri a 35 Celsius-fokot, meteorológiai értelemben forró napról beszélhetünk. Ettől még nem feltétlenül alakul ki hőhullám. A harmadfokú hőségriasztás sem jelenti azt, hogy mindenhol 40 fokos csúcshőmérséklet várható.

A kifejezések jelentése attól függ, hogy a napi maximumról, a minimumról vagy a teljes nap középhőmérsékletéről van-e szó. Az is számít, hogy egyetlen napot vagy hosszabb időszakot vizsgálunk.

Nincs egyetlen kötelező hőfok

A hőség gyűjtőfogalom, amit a szokatlanul vagy kellemetlenül meleg időre használunk. A magyar meteorológiai rendszerben nincs olyan önálló küszöbértéke, amely fölött minden esetben automatikusan hőségnek kell nevezni az időjárást.

Ezzel szemben a kánikula a nyári nagy meleg köznyelvi elnevezése. Leginkább a tartós, nehezen viselhető forró időt nevezzük így. Nincs „kánikulanap” nevű hivatalos éghajlati index, és a kánikulának sincs saját riasztási fokozata.

A forróság szintén köznyelvi, leíró szó. Ilyen a rekkenő, a tikkasztó vagy a perzselő meleg is. Ezek a kifejezések az időjárás érzetét és hatását hangsúlyozzák, nem pontos meteorológiai kategóriák. Ugyanakkor a forró nap viszont már szakkifejezés, rögzített határértékkel.

30 foktól hőségnap, 35 foktól forró nap

A HungaroMet éghajlati indexei a napi legmagasabb és legalacsonyabb hőmérsékletből indulnak ki.

  • Nyári napnak számít, ha a napi maximum eléri vagy meghaladja a 25 fokot.
  • Hőségnapról beszélünk, ha a napi maximum eléri vagy meghaladja a 30 fokot.
  • Forró napnak számít, ha a napi maximum eléri vagy meghaladja a 35 fokot.
  • Trópusi az éjszaka, ha a napi minimum sem csökken 20 fok alá.

Ezek éghajlati küszöbnapok, melyek segítségével például egy nyár vagy egy hosszabb időszak melegségét lehet jellemezni. Nem azonosak azonban a lakosságnak szóló figyelmeztetésekkel vagy a hőségriasztással.

Egyetlen 35 fokos délután tehát forró napnak számít, de nem feltétlenül számít hőhullámnak. Több egymást követő, valamivel alacsonyabb csúcshőmérsékletű nap viszont már hőhullámmá állhat össze. Különösen akkor, ha éjszakánként sem frissül fel a levegő.

A hőhullám helytől és időtartamtól is függ

A hőhullámnak nincs minden országra érvényes, egyetlen Celsius-fokkal megadható határa. A Meteorológiai Világszervezet szerint a helyi éghajlathoz képest szokatlan melegnek több egymást követő napon és éjszakán át kell fennállnia. Ugyanaz a hőmérséklet Észak-Európában szélsőséges lehet, miközben egy trópusi térségben megszokottnak számít.

A HungaroMet is hangsúlyozza, hogy többféle hőhullám-meghatározás létezik. Egyes hazai vizsgálatok 25 fokos napi középhőmérsékleti határral dolgoznak. Az idén júniusi rendkívüli hőségről készült elemzésben a legalább három egymást követő napon elért 27 fokos középhőmérsékletet alkalmazták. Ez kutatási módszer, nem a hőhullám egyetlen lehetséges meghatározása.

Az extrém hőség ennél tágabb, kockázati fogalom. Nemcsak a levegő hőmérséklete számít, hanem a páratartalom, a napsugárzás, a szél és az éjszakai lehűlés hiánya is. Számít továbbá a hőség tartóssága és az érintett lakosság sérülékenysége. Az „extrém” jelzőből ezért önmagában nem derül ki egy meghatározott hőfok vagy riasztási szint.

Hőkupola, hőérzet és hőstressz

A hőkupola nem hőmérsékleti kategória, hanem időjárási helyzet. Egy lassan mozgó, magas légnyomású rendszer alatt a leszálló levegő felmelegszik, csökken a felhőképződés, a hő pedig tartósan felhalmozódhat. Az Európai Középtávú Időjárás-előrejelző Központ olyan légköri mintázatként írja le, amely stabil, száraz és egyre melegebb időt tarthat fenn.

A hőérzet azt próbálja kifejezni, mennyire melegnek érezzük a környezetet. Nemcsak a léghőmérséklet befolyásolja, hanem a páratartalom, a szél, a napsugárzás, a ruházat és a fizikai aktivitás is.

A hőstressz vagy hőterhelés azt a megterhelést jelenti, amely akkor éri a szervezetet, amikor a körülmények akadályozzák a test természetes hőleadását.

A figyelmeztetés és a hőségriasztás nem ugyanaz

A HungaroMet a magas középhőmérséklet miatt háromféle figyelmeztetést adhat ki.

  • Az első szintnél a napi középhőmérséklet 25 fok felett alakulhat.
  • A második szintnél a napi középhőmérséklet 27 fok felett alakulhat.
  • A harmadik szintnél a napi középhőmérséklet 29 fok felett alakulhat.

Ez területi meteorológiai előrejelzés. Már egyetlen nap magas középhőmérséklete is elég lehet hozzá.

A hőségriasztási rendszert a népegészségügyi hatóság működteti. A riasztást az országos tisztifőorvos rendeli el a meteorológiai előrejelzés alapján.

  • Az első fokozat körülbelül 25 fokos vagy magasabb napi középhőmérsékletnél alkalmazott belső figyelmeztetés.
  • A második fokozat feltétele, hogy legalább három egymást követő napon elérje vagy meghaladja a napi középhőmérséklet a 25 fokot.
  • A harmadik fokozathoz legalább három egymást követő napon 27 fokos vagy magasabb napi középhőmérséklet szükséges.

Az azonos sorszámú meteorológiai figyelmeztetés és egészségügyi riasztás nem ugyanahhoz a hőmérséklethez tartozik. A köznyelvben használt hőségriadó rendszerint ugyanerre a tisztifőorvosi intézkedésre utal, nem egy harmadik, különálló rendszerre.

A mostani harmadfokú országos hőségriasztás augusztus 4-én éjfélig érvényes.

Mit mér a hivatalos hőmérő?

A meteorológiai jelentésekben a levegő szabványos körülmények között mért hőmérséklete szerepel. A HungaroMet tájékoztatója szerint az érzékelőt a talaj fölött két méterrel helyezik el, közvetlen napsugárzástól védett, jól szellőző árnyékolóban.

A napon álló autó hőmérője, a házfal mellé tett érzékelő vagy a felforrósodott burkolat fölötti kijelző ennél jóval többet mutathat. Ez nem feltétlenül mérési hiba, csak nem ugyanazt méri. Az átforrósodott felületek és a közvetlen sugárzás hatását is érzékeli.

A hőségjelentések értelmezéséhez három dolgot érdemes megnézni: maximumról, minimumról vagy napi középhőmérsékletről van-e szó? Egyetlen napról vagy tartós időszakról beszélnek? Meteorológiai figyelmeztetést vagy egészségügyi hőségriasztást adtak ki?

Legnépszerűbb
Fehérvári hasznos infók
Hasonló cikkek