Aba-Novák Vilmos: Merüljünk el a műveiben!
Aba-Novák Vilmos: Merüljünk el a műveiben!
Aba-Novák Vilmos: Merüljünk el a műveiben!Jó, hogy vannak alkalmak, amikor az ember újra alaposan megnézheti azt, amit tulajdonképpen nap, mint nap lát. Mert ami állandóan a szemünk előtt van, azt hajlamosak vagyunk valahogy elfelejteni, meg sem látni, természetesnek venni. Ilyen alkalom volt a Múzeumok Éjszakája, amikor lehetőségünk volt rácsodálkozni Aba-Novák Vilmos művészetére, Fehérváron látható műveire, megtudni róluk egy-két olyan dolgot, amit még eddig nem ismertünk. Netán a szekkók, pannók, táblaképek és temperavázlatok megszemlélése után kedvet kaphatunk ahhoz is, hogy megismerjük a festőt, a „barbár zsenit”…
Tisztelet a Mesternek (fotó: Kiss László)
S akkor sétáljunk végig mi is ezen a múzeumi sétaúton, amely nem a művész életútját követi, hanem ahogyan „leggazdaságosabban” végigjárható! Első állomásunk Pogány Gábor Benő Aba-Novák Vilmost ábrázoló 2015-ben felavatott szobra, amelyet a szentivánéji séta kezdeteként a „királyi város” nevében dr. Cser-Palkovics András polgármester, L. Simon László országgyűlési képviselő és Kulcsár Mihály múzeumigazgató koszorúzott meg, majd végig is járták utunkat, ahogy az a Fehérvár Televízió összeállításában látható:
A szoborral szemben van a Nemzeti Emlékhely bejárata. A Szent István király szarkofágjának helyet adó Mauzóleum falait díszítő Aba-Novák-festmények mindegyike valamilyen módon Szent István királyhoz kapcsolódik. Ugyanúgy, ahogy a Sztehlo Lili által készített üvegablak, és Madarassy Walter domborművei is. Mind a három művész az úgynevezett római iskola képviselője, vagyis hónapokat töltöttek ösztöndíjasként Rómában, illetve Itáliában. S mint a művészet történetében minden odaérkezőre, Aba-Novákra is nagy hatással voltak az ott látottak, az egész festészete megújult.
Az addig főleg grafikákat és olajfestményeket készítő Aba-Novák a félszigeten tett kirándulásai alkalmával sok vázlatot és képet késztett temperafestékkel. Ez pedig tulajdonképpen technikailag előkészítette a falfestményeket, ugyanis azok is ilyen festékkel készültek. Aztán – bár Róma városát nem kedvelte – Michelangelo munkái, a Sixtus-kápolna mennyezetfreskói hatottak rá, illetve azok a kisvárosi templomok, ahol középkori freskókat látott. Onnan is eredeztethető az a narratív stílus, amely nagyméretű munkáinak sajátja.
Gärtner Petra művészettörténész mesél a mauzóleum díszítéséről (fotó: Kiss László)
A sok üres ceremónia jellegű dekoráció majdnem fáj. A múzeumokban igen sok a selejt. Mégis mindenért kárpótol a Sixtina és a Vatikán sok nagyszerű darabja, etruszk és hellén edényei. Az ezeken látott rajzoknál szebbeket nem is láttam. Egy délelőtt elég ahhoz, hogy a rajzról alkotott fogalmaim alapjában megrendüljenek. Michelangelo minden idők kolosszusa marad. Van benne egy ellentmondást nem tűrő nagy vitalitás, mindig ura az anyagnak és a térnek. (Aba-Novák Vilmos)
Szakítottam a modern esztétikának azzal a babonájával, hogy nem szabad témához nyúlni, hanem csak motívumhoz. A l’art pour l’art, ha kapcsolatot az élettel mégis keres, az csak a líra lehet. A nagy művészeti korok mindenkor epikusak. Akármihez nyúlok, abból novella kerekedik. (Aba-Novák Vilmos)
A középkori falképekhez hasonlóan az 1938-39-ben készült Szent Istvánhoz kapcsolható képek is történeteket mesélnek el: az északi falon a Szent Jobb megtalálását látjuk, a festett üvegablak két oldalán azt, amikor II. Szilveszter pápa koronát küld Istvánnak, és őt megkoronázzák. A déli falon a Szent Korona misztériuma látható: amely összeköti, összetartja az országot, annak megyéit, királyait. A bejárat felett pedig a magyar nép megkeresztelése látható. S ahogy az a késő középkorban, illetve a reneszánsz idején megszokott volt, Aba-Novák is – különböző szerepekben – ráfestette mecénásait és a kor nagyjait a képre: Hóman Bálintot, Gerevich Tibort, Csitáry G. Emilt, Horthy Miklóst…
Az egész falat betöltő képek szinte gótikus hangulatot teremtenek (fotó: Kiss László)
Kimondom, ahogy gondolom: a jövő piktúrája a fal.
Ennek nemcsak szellemi okai vannak. Ha a piktúra lehetőségeit gazdasági szemszögből nézzük, ugyanarra az eredményre jutunk: a képzőművészeti kultúrát az a polgári osztály, mely évtizedeken át csaknem kizárólagosan azt fenntartotta, ma ezt felvenni gazdasági okokból kifolyólag képtelen. Így adódik az egyetlen lehetőség festőknek, szobrászoknak: közületeknek kell majd dolgozniok. És valóban többen vagyunk már, akik a freskó anyagával dolgozunk temperával műmárvány felületen (akár csak a pompeji festők Krisztus idejében). Ez mindenesetre sokoldalúbb és keményebb felkészültséget igényel, mint a szabad, teljesen kötetlen atelier-piktúra. (Aba-Novák Vilmos)
A Városháza első emeletén, a Szent Korona másolatánál lévő szekkót az akkori polgármester, Csitáry G. Emil rendelte meg az 1938-as Szent István-év tiszteletére. Ezen a jubileumi év legfontosabb eseményeit örökítette meg Aba-Novák, pontosabban Vitéz Aba-Novák Vilmos, aki az 1938 májusi, a Margitsziget helyett Székesfehérváron, az akkor elkészült Romkertben megtartott avatáson az 1903 vitézzé avatott személy egyike volt.
A második kép azt mutatja, amikor az emlékévben az országot keresztülutazó Szent Jobb Fehérvárra érkezett. Az ünnepségen szereplők között természetesen itt is sok ismerős arcot lehet látni, csakúgy, mint a város akkori politikai életében legmeghatározóbb esemény, az augusztus 18-i, a Városháza udvarán megtartott országgyűlésnek az ábrázolásán.
Cser-Palkovics András polgármester mögött a befejezetlen alkotás a vitézavatásról (fotó: Kiss László)
Itt egyébként érdemes a szekkótechnikáról is szót ejteni. Főleg azért, mert nagy bravúr, hogy ezek a képek egyáltalán láthatók. A szekkó ugyanis olyan falfestmény, amit a már megszáradt vakolatra festenek – ugyanúgy, mint amikor először festik le a friss falat egy új házban. Utána számtalanszor lefesthetik, és ha netán elkezdik a festéket lekaparni, az összes réteg egyszerre lejön.
Aba-Novák képeit pedig – tekintettel a két háború közti politikusok ábrázolására – a II. Világháború után lemeszelték. Az előbbiek alapján elképzelhető, micsoda munka volt úgy eltávolítani a felső rétegeket, hogy a falképek megmaradjanak!
Ha magunk vágunk neki az Aba-Novák sétának és erősen érdeklődünk a történelem iránt, erre a három képre bizonyosan hosszabb időt szánhatunk – mire az összes ismert vagy kevésbé ismert történelmi alakot végigbogarásszuk…
A Szent Korona másolata és a két befejezett szekkó (Kép: Kiss László)
A Csók István Képtárban látható kiállítás elrendezése enged kronológiailag bepillantani Aba-Novák Vilmos művészetébe. A „Színek és színek megint” című időszaki tárlaton egy sor olyan festmény is szerepel, amelyet magángyűjtők adtak kölcsön erre az alkalomra, így részletes metszetét láthatjuk annak a változásnak, ami a művészben végbement abban a 14 hónapban (1929-30), amit a római Magyar Akadémián töltött.
Egy hete San Vitoban vagyok. Egy csodálatos halászfalu, mesés hely, ahol festő még nem járt! Színes vitorlák, színes halász kosztümök! A narancs! Ordító kék! Sajgó zöld! Gyönyörű tébolyda! A munka erősen folyik, akvarell felvételeket készítek, amiket Rómában meg is szülök képpé. (Aba-Novák Vilmos)
A kötetlen formanyelv, amit az olajfestés automatikusan szolgál, és a szférikus festőiség, mely a nagybányai iskolának jellemzője kevésbé érdekelt. Munkáimat jórészt temperával festettem, mely előttem új anyag volt és stílusalakító hatása esetemben jelentékeny. Az eredmény megdöbbentő volt. A kép megvilágosodott, át-tetszővé vált, egycsapásra megszűnt az olajképekre nehezedő komor tónus, és azt az itáliai napfénytől áttüzesedett gazdag színesség váltotta fel. (Aba-Novák Vilmos)
Igazi csemege ez a cirka harminc mű, amit a Csók István Képtár földszintjén és a könyvtár előtti térben állítanak ki: a kölcsönképek egy része ugyanis magángyűjteményekből származik és csak nagy ritkán kerülnek a nagyközönség elé. Láthatók a művész kedvenc témái: a cirkusz, a paraszti témák, aztán ott a kettős (ön)arckép a feleségével, amely olajképhez képest egészen furcsa, vibráló színeket használ, aztán az emeleten a csodás, harsogó színű képek sora.
Aba-Novák Vilmos egyikkedvenc témája a vásár (fotó: Kiss László)
Azt hiszem nem lesz érdektelen, ha elmondom, hogy mi volt az a közvetlen lökés, mely engem a temperafestésre késztetett. Rómában, 1929-ben egy nagyméretű vásznat vettem kezelésbe. Egy trattoria jelenet ez. Ennek a képnek a mérete 320 x 260. Ez is a nagy-méretű képek sorsára jutott, a színek összeroskadtak, ma is befejezetlen. Ennek messze-menő okai voltak. Míg a festő a vázlatán, mely általában egy méternégyzetnél kisebb, teljes, azaz tubus-színeket használhat és használ is, és azok egy bizonyos megfelelő dinamikát jelentenek, ugyanezek a tubus-teljes színek egy nagyobb felületen ugyancsak akkora dinamikát képesek kifejteni, mint a kis-méretű vázlaton. Ennélfogva a felület dinamikája fordított arányba kerül a színek dinamikájával. Ez a megállapításom, amelyhez három hónapi erős és meddő munka árán jutottam el, késztetett arra a megoldási módra, hogy tónus-értékelésben a lehető legprecízebb szürkeszín valeur-lépcsőkkel laboráljak, megfelelő helyeken, a kép fókuszain, intenzív színelemeket olvasszak az egységesbe. Ezáltal gondoltam elérni azt, hogy a felület dinamikája egyenes arányba kerüljön a színek dinamikájával. (Aba-Novák Vilmos)
És mellettük ott van néhány fotó meg használati tárgy is. S ha az ember meglátja a művész festékkeverő palettáját, rögtön az jut eszébe, milyen nagydarab ember lehetett, ha ezt elbírta… S ha az ember végignézte ezeket az alkotásokat, utána jut abba a terembe, amelyet kifejezetten a benne látható alkotásra méreteztek, s amely miatt ez az egész kiállítás megszületett: a 80 éves Párizsi Világkiállításon Grand Prix-t nyert két műmárvány alapozású égerfalemezre festett, összesen 220 m2-es pannó, a Francia-magyar történelmi kapcsolatok.
Tárlatnyitó a díjnyertes alkotás árnyékában (fotó: Kiss László)
És ezt szemlélve látszik, hogy ugyanaz az ecsetkezelés, mint a temperaképeknél, hogy valamiért ezeken a nagy képeken az (férfi)alakok arcszíne általában sötét, hogy itt is narratív a koncepció, hogy függőlegesen is több sorban építkezik a festő…
Mindent összevetve az a mintegy két és fél óra, amit Aba-Novák Vilmosnak szenteltünk ezen a sétán, épp csak arra volt elég, hogy rájöjjünk, érdemes lenne monográfiákat olvasni, albumokat lapozgatni és immár egy csomó előzetes ismerettel felvértezve újra végigjárni ezt az utat…
Az idézetek forrása: aba-novak.hu
Aba-Novák Vilmos képei a neten: hung-art.hu
Képek a mauzóleumról és a Magyar-francia történelmi kapcsolatok című pannóról a 3060szekesfehervar.hu oldal gömbpanorámaképei között.
Aba-Novák Vilmosról:
B. Supka Magdolna: Aba-Novák Vilmos
Supka Magdolna: A Pannó - Aba-Novák Vilmos monumentális alkotása
Molnos Péter: Aba-Novák
