A 6 leggyakoribb notebook hiba és megelőzésük
A 6 leggyakoribb notebook hiba és megelőzésük
A 6 leggyakoribb notebook hiba és megelőzésükMindenkinek megvan a maga beidegződése, szokása, hogy minként kezeli, használja a maga kis digitális jegyzettömbjét. Van, aki a konyha asztalon, van, aki az ágyban, de láttam én már autószervizben az olajos hordó árnyékában is szebb napokat látott notebookot. Természetesen, amilyen bonyolultak ezek a számítógépek, a meghibásodásaik is annyifélék lehetnek. Azonban van jó néhány olyan, vagy típus függő, vagy csak éppen felhasználótól függő gyakori, jellemző meghibásodási forma, melyek tipikusak és melyeket lehet, hogy talán megelőzni nem lehet, de kicsi odafigyeléssel azért sokat tehetünk ellenük.
Összegyűjtöttem pár olyan meghibásodást, melyek kis odafigyeléssel megelőzhetőek lennének, ellenben nemtörődömségünknek igen drága ára lehet.
Nagyon melegszik a gépem és lassú is!
Ez az egyik leggyakoribb mondat, mellyel a hozzánk betérők felkeresik az excomot. A melegedés, vagyis a túlmelegedés inkább a notebookokra jellemző, nem mintha az asztali gépek ne tudnának melegedni, de ott azért több a hely a levegő áramlásának. A notebookok vagy éppen mondhatnám, hogy laptopok esetében (Tudjátok, van akinek autója van, és van akinek kocsija. Szóval ebenguba, hogy notebook vagy laptop.) sokkal kisebb a rendelkezésre álló hely, mint egy asztali gép esetén, pedig szinte ugyanaz a tudás van belezsúfolva egy notebookba is, mint amit egy asztali gép is tud. Ebből kifolyólag sokkal koncentráltabb is a működéskor keletkező hő, és annak elvezetése is sokkal látványosabb. Látványosabb, mert egy laptop esetében sokkal jobban érezzük a hátulján kiáramló már-már a kezünket is égető forró levegőt, és “látványosabb”, mert ilyenkor már annyira szokott zúgni a gép hűtőventillátora, hogy szinte oda kell szíjazni az asztalhoz a notebookot nehogy felszálljon.
Ez a kezeletlen túlmelegedés aztán egy sor meghibásodáshoz szokott vezetni. A leggyakoribb, hogy túlmelegedéskor a Windows működésének sebessége még az igazán türelmesek ingerküszöbét is átlépi. Szóval a túlmelegedés egyik mellékhatása, hogy a Windows rettentően lassú lesz, sőt akár egy YouTube-videó nézése közben, ha a processzor eléri a számára kritikus hőfokot, akár le is kapcsolhat a gép. És egészen addig nem is fogjuk tudni visszakapcsolni, míg le nem hűl. A másik igen gyakori mellékhatás, hogy a folyamatos melegedés miatt a hűtőventillátor állandóan pörög. Nyilván ez nem gond, de az, hogy állandóan magas fordulatszámon megy a ventillátor, az kis idő alatt is tönkre teheti a ventillátor mechanikai belsejét, melynek első jele, hogy elkezd a ventillátor kerregni. Nem összekeverendő a kerregés a zúgással. A hangos zúgás ugye a túlmelegedés miatt van, a kerregés meg az állandóan pörgő ventillátor miatt. Ezt azért fontos külön kiemelni, mert a notebook hűtőventillátorának nem feltétlen az a dolga, hogy non-stop pörögjön, alap esetben csak akkor kell hűtenie, ha szükséges.
Itt jól látszik, hogy az amúgy ártatlan szöszök, hogyan tudnak összeállni sűrű filc réteggé, melyek a levegő áramlását akadályozzák.
És ráadásul van itt még egy igen alattomos meghibásodási lehetőség is, mely visszavezethető a korábban már általam is taglalt tervezett elavuláshoz. Nos, az állandóan magas hőmérsékleten működő és elégtelen belső légáramlással bíró gépekben a túlzott hő miatt más alkatrészek is könnyebben, de főleg gyorsabban mehetnek tönkre. Erre leggyakoribb példa a videókártya vezérlőchipjének a meghibásodása. Szóval a notebook és a hő mondhatni, kevésbé szeretik egymást. Főleg annak tekintetében, hogy az amúgy sem hosszú élettartamra tervezett gépeink életkorát gyorsan meg tudja kurtítani.
Karbantartás, de ne házilag
Nem csak a notebook, szinte az összes elektronikai kütyü hálás tud lenni azért, ha rendszeres időközönként foglalkozunk velük. Ez alól a notebook és számítógép sem kivétel. Ha gyakran használjuk a laptopot az ölünkben, vagy az ágyban, esetleg asztalterítős asztalon, akkor azzal azt tudjuk elérni, hogy a gép az alján levő légbeszívó nyílásokon keresztül nem csak levegőt, de rengeteg szövet szöszt is beszív, melyek a notebook belsejében lévő hőleadó bordák apró nyílásaiban összegyűlnek, és pár hónap elteltével olyan sűrű, filc szerű anyaggá vastagodnak, hogy megakadályozzák a levegő áramlását. Tüneti kezelésnek jók lehetnek a szaküzletekben kapható notebook alá helyezhető hűtők, de hosszú távú megoldásnak nem szoktuk ajánlani. Sokkal kifizetődőbb, ha évente, másfél évente elvisszük a notebook egy szakszervizbe, ahol szakértő kezek kitisztítják a ventillátort és a hőleadó bordákat. Egy ilyen öt,- hétezer forint körüli karbantartással simán megúszhatunk egy sok tízezer forintos notebook javítást.
Csíkos a kijelző képe
Sorban a második leggyakoribb meghibásodás a kijelzőket érinti. Nyilván a notebook legterjedelmesebb alkatrészéről beszélünk, ezért aztán a leggyakoribb meghibásodás a mechanikai behatás, vagyis a törés, repedés. Nem törvényszerű, hogy a kijelző oly módon hibásodjon meg, hogy azt ne lehessen használni. Igen gyakori, hogy csak hajszál vékony csíkok jelennek meg a kijelzőn, melyek nem is annyira zavaróak. Ezek jellemzően még csak egyszerű meghibásodás, szinte csak esztétikai hibáról beszélhetünk. Sokkal durvább, ha a kijelző betörik vagy reped. Nem ritka eset, hogy a munkába belefeledkezve a kijelző alsó részénél, a billentyűzetre tesszük a tollat, ceruzát, vagy csak annak kupakját, majd nem figyelve egy elegáns mozdulattal, némi recsegés kíséretében lecsukjuk a kijelző fedelét. Hát, igen erre mondjuk, hogy upsz!
A betörött kijelző klasszikus megjelenése: csíkozódó kép, szélén repedt kijelző.
De betörhetjük kijelzőnket úgy is (ez is megtörtént, valós szituáció), hogy este a fáradságtól már nem is látva csak letesszük a notebookot az ágy mellé a földre. Majd reggel, mint aki jól végezte dolgát kipattanunk az ágyból egy kávéért. Csak a notebook ne lett volna az ágy mellett. Nos igen, akadnak ilyen kevésbé vicces, banális butaságok is. Ilyenkor irány a szerviz. Típusa válogatja, de általánosságban elmondható, hogy a kijelző cseréje 30.000 forint körül mozog.
Nem tölt a notebook
Egy másik gyakori hiba, mikor a hálózati töltő nem tölti a notebook aksiját. Azt még az elején le kell szögeznünk, hogy nem célszerű a notebookot a konnektorhoz “szögezni”. Vagyis a notebookot úgy találták ki, hogy akkuja révén mobil lehessen, de ez korántsem jelenti azt, hogy állandóan a konnektorba dugva kéne használni. Persze az is igaz, hogy a laptop akkuja, akár csak egy mobiltelefon akkuja, az idő előrehaladtával napról napra veszít élettartamából. Tehát akárcsak az autónk akkuját, ezt is 2-3 évenként cserélni szükséges. Már ha ragaszkodunk a mobilitáshoz, mert ha nem, akkor a döglött akkujú notebookot végül is használhatjuk fixen konnektorba csatlakoztatva is.
De vissza az elejére! Szóval szintén gyakori hiba, hogy a notebook töltő, notebook felőli oldalának csatlakozójánál a kábel megtörik és a kontakthiba nevű jelenség miatt nem lesz állandó a töltés. Ez általában annak köszönhető, hogy a legtöbb ember a megrögzöttség miatt mindig ugyanúgy tekeri fel a kábelt napról napra, éveken át. Ezt a töltők vékony kábelei nem igazán szeretik. Érdemes egy kicsit lazítani a szokásokon és a töltőt nem mindig ugyanúgy pakolni a táskába.
Gyakori még az is (ez is megtörtént eset), hogy a konnektor túl messze van a notebooktól. Ilyenkor fordul elő az, hogy a feszülő kábelben akár a gyermek, akár a négylábú szobakedvenc megbotlik és viszi magával a egész laptopot. A következmény vegyes végeredménnyel szokott végződni. A drámaibb amikor a töltőre csatlakoztatott gép meglódul és egy szempillantás alatt leugrik a padlóra, a kevésbé drámai amikor “csak“ a töltőkábel csatlakozója rántódik meg úgy, hogy a gép csatlakozója a notebookon belül leszakad az alaplapról. Egyik sem olcsó mulatság. Érdemes az ilyen rettentően életszerű, de veszélyes helyzetekre odafigyelni.
Hiába csatlakoztatom a PenDrive-ot, nem érzékeli
Az USB csatlakozók hibája egy másik érzékeny kérdés. Igaz, a mostani laptopokon már van 3, sőt akár 4 USB csatakozó is, de a korábbi modelleken jó, ha volt 2. Én láttam már olyan gépet, amelyiknek mind a kettő USB csatija törött volt. Ilyenkor azért elég macerás az élet, mert ugyebár a legtöbb számítógéphez köthető kütyü mind USB-s már. Az USB csatlakozókkal, akár csak a legtöbb csatlakozóval az a gond, hogy nem mindegy hogyan csatlakoztatjuk. A korábbi USB 2.0 vagy 3.0 típusú, vagyis a hagyományos USB-s eszközöket, kábeleket csak egyféleképpen lehet bedugni. Vagyis lehet fordítva is, igaz akkor kicsit erőltetni kell, de szokott sikerülni. Hát ilyenkor aztán a gyengébbik oldal szokott engedni és törik a gépben a csatlakozó. Az egy dolog, hogy ennek a cseréje sem olcsó, de ráadásul még zárlatot is tud okozni. Láttunk már olyan laptopot, melynek az USB csati miatti alaplapi zárlatát, csak alaplap cserével lehetett megoldani.
Így néz ki egy törött USB csatlakozó a notebook oldalán. Leggyakoribb oka, hogy nem figyelmesen csatlakoztatjuk az eszközöket.
Nem működnek a billentyűzet gombjai
Ez a kedvencem. A billentyűzet meghibásodás egy vicces dolog. Azért írom, hogy vicces, mert általánosságban két okra vezethető vissza az, hogy a laptop billentyűzete nem működik normálisan. Az egyik, hogy a nagyon lapos és kicsi gombok rögzítése magára a laptopra egy, a billentyűk gombjainál is sokkal kisebb műanyag kütyükkel történik. Ezek a rögzítések elég stabilak a hétköznapokban, de azért a kisgyermek picurka ujjai bírnak csodákat művelni. Ezek az apró rögzítő elemek nagyon könnyen ki tudnak ugrani a helyükből, aztán meg azonnal törnek is. A visszapattintásuk inkább nem szokott sikerülni, mintsem fordítva.
A másik ok, ami vicces, hogy az ügyfelek nem merik bevallani, hogy folyadék került a notebookba. Vagyis beleborult a kávé, a tea, a sör, bor, vagy bármi folyékony anyag, aminek nincs ott helye. Ez egy igen veszélyes és szintén alattomos dolog. Én mindig mondom, hogy az evés-ivás a konyhába való, vagy az étkezőbe, és semmiképpen sem a laptop mellé. Egy ilyen baleset nagyon sokba tud kerülni. Egyrészt mert a notebook billentyűzetét a már fent leírtak miatt szinte lehetetlen kipucolni, az ilyenkor szinte tuti, hogy cserére szorul. Másrészt pedig a folyadék mennyiségének függvényében a notebook belső szervei, az alaplap is meghibásodhat, melynek a cseréje nem minden esetben szokott gazdaságos lenni.
A notebook billentyűzet igen mütyür alkatrészekből áll össze, ha lepattan a gomba, igen könnyen törik is.
Összességében elmondható, hogy az átlagosnál kicsivel több odafigyeléssel sokat tudunk laptopunk, számítógépünk közérzetén javítani, sőt ezáltal akár a sajátunkén is. Nem beszélve arról, hogy a laptop javítás ugyan létező dolog, nyilván én ezt azért jól tudom, hiszen évek óta foglalkozom vele, de cseppet sem olcsó műfaj. Kifizetődőbb az odafigyelés, a rendszeres karbantartás, mint sem a drága javíttatás.
