Speciális megoldásokkal a kéz fájdalmára
Speciális megoldásokkal a kéz fájdalmára
Speciális megoldásokkal a kéz fájdalmáraAkinek még nem volt hasonló panasza, vagy a családban sem találkozott ilyen problémával, talán nem is tudja, hogy a kezünkkel - csuklónkkal, könyökünkkel, alkarunkkal - kapcsolatos megbetegedésekkel, sérülések ellátásával a sebészet egy speciális ága, a kézsebészet foglalkozik.
Milyen esetekben kell vagy lehet kézsebészhez fordulni? Mi a különbség a sebészeti és a kézsebészeti ellátás között?
Bármilyen a kezünket – bőrt, inakat, ínhüvelyt, csontot, csonthártyát, stb. - érintő megbetegedés, fájdalom, panasz a kézsebészet szakterületéhez tartozhat. A kéznek speciálisak az anatómiai viszonyai, ezért a klasszikus sebészeti eljárások sokszor nem alkalmazhatóak. Nem szabad elhanyagolnunk a kezünkkel kapcsolatban felmerülő problémákat, hiszen a kezünk az egyik legfontosabb érzékszervünk, ami egyben munkaeszközünk is – vagyis nélkülözhetetlen.
Melyek azok a betegségek, problémák, amelyek a leggyakoribbak a kézsebészet szakterületén belül? Melyek az ezekhez kapcsolódó kezelések, egynapos sebészeti műtéti beavatkozások?
Nem feltétlenül fontossági sorrendben kiemelnék néhányat a leggyakrabban előforduló betegségek közül. Kézzsibbadással, éjszakai fájdalommal járó megbetegedés az úgynevezett kéztő alagút szindróma (carpal tunnel sy.), amely a tenyér, valamint a hüvelyk, a mutató és a gyűrűsujjon jelentkezik. A tünetek eleinte éjszakánként mutatkoznak, de az is előfordul, hogy egész nap jelen vannak. Ez a probléma időnként (főleg korai stádiumban) éjszakai sínezéssel, fizioterápiával is kezelhető, de súlyosabb esetben idegfelszabadító műtét jelentheti a végleges megoldást.
Ganglionnak hívjuk az ízületek, ínhüvelyek területéről kiinduló nyáktömlő-csomót a csukló kézháti vagy tenyéri oldalán, illetve az ujjak tövében. Amennyiben az ilyen jellegű elváltozások panaszt vagy fájdalmat okoznak, műtéti kezelést szoktunk javasolni.
Bármilyen életkorban előfordulhat gyulladás vagy erőltetés következtében a pattanó ujj betegség, melynek során a hajlító inakon fájdalmas csomó alakul ki, mely az ínhüvely természetes szűkületében elakad. Ennek következtében a páciens fájdalom és pattanó jelenség kíséretében tudja csak kinyújtani az ujját, sőt súlyosabb esetben csak segítséggel (például a másik kezével) tudja az ujját kiegyenesíteni. A pattanó ujj szindróma kezelésére ínhüvely-bemetszéses műtét alkalmazása javasolt.
Idősebbeknél (ritkábban fiatal korban is) előfordul, hogy kezük egy vagy több ujja a tenyerükbe hajlik, gyakran megakadályozva olyan mindennapi feladatok elvégzését, mint az autóvezetés, kéz-, arcmosás vagy egy egyszerű kézfogás. Miről beszélünk ilyenkor?
Az úgynevezett tenyéri bőnye ismeretlen eredetű hegesedéséről, a Dupuytren contracturáról, melynek következtében az ujjak behúzódnak és nem lehet őket kinyújtani. Ennek a betegségnek létezik már egy új injekciós kezelése is, de Magyarországon elég drágán hozzáférhető. Műtéti beavatkozás az egynapos sebészet keretein belül a betegség 1-es vagy 2-es stádiumában vállalható.
Ha már itt tartunk, nem túl ismert a kifejezés: mit hívunk tenyéri bőnyének?
A tenyéri bőnye a tenyérben lévő kötőszövet, amely a tenyér bőre alatt helyezkedik el legyezőszerűen. A bőnye biztosítja, hogy a tenyér bőre a kéz használata során ne emelkedjen elő sátorszerűen, biztos fogást tesz lehetővé, illetve egyfajta védelmi funkciója is van.
Milyen kézsebészeti betegségekkel találkozhatunk még?
Gyakori a csukló környéki ínhüvelygyulladás, az úgynevezett DeQuervain szindróma, amely a csuklón a hüvelykujjat nyújtó és kifelé mozgató inak közös ínhüvelyének gyulladása. Legfőbb tünete a csukló hüvelykujj felőli oldalán és az ujj alapjánál jelentkező, mozgásra fokozódó fájdalom. Kezelni fizikoterápiával, rögzítéssel, injekcióval is lehet, de régóta fennálló és nem javuló esetekben műtéti beavatkozás (ínhüvely behasítás) javasolt.
Sokszor találkozhatunk az úgynevezett könyökízületi alagút (Cubital tunnel sy.) szindrómával, amelynek legfőbb tünete a kisujj és a gyűrűs ujj, valamint a kisujj párna zsibbadása. Sokszor észlelhető tünet még a könyök felől az alkar irányába sugárzó éles, áramütésszerű fájdalom, illetve a kéz gyengévé és ügyetlenné válása. Ennek a betegségnek a legtöbb esetben műtéti kezelése (idegfelszabadítás) javasolt.
Praxisomban gyakran találkozom még a bőrgyógyászok által javasolt elváltozások műtéti kezelésével, olyan csukló-kéz ízületi panaszokkal, amelyekre a reumatológiai kezelés nem elegendő (pl. csuklóízületi kopás), illetve balesetet követő poszttraumás állapotokkal (például sajkacsont törése után rosszul összeforrt csont kezelésével, álízület problémáival).
Mit takar a kézsebészeti szakrendelés? Ha valaki egy olyan problémával fordul a kézsébészhez, aminek csak műtéti megoldása van, mi a folyamata a kezelésnek?
Minden esetben először el kell jönni kézsebészeti szakrendelésre, mivel a probléma pontos kivizsgálása, feltárása, a kezelés lehetséges alternatíváival kapcsolatos konzultáció itt zajlik. Amennyiben egynapos sebészeti műtét szükséges, az orvos a pácienssel egyezteti a beavatkozás időpontját, a műtétre való felkészülés részleteit. A műtét után legtöbb esetben szükséges visszajönni kötözésre (bizonyos esetekben ez otthon is elvégezhető), varratszedésre, illetve kontroll vizsgálatra, melynek során a műtét sikeressége megállapítható.
Vannak olyan esetek, amelyeknek terápiás vagy gyógyszeres kezelés lehet a megoldása és elkerülhető a műtéti beavatkozás?
Természetesen gyógyszeres kezelés, rögzítők használata, injekciós terápia, fizikoterápia is sokszor szóba jöhet, de legtöbbször a betegek éppen azért választják a műtéteket, mert sokkal gyorsabb és biztosabb megoldást jelenthetnek, mint a többi alternatíva.
A műtéteknél nem kell félni a fájdalomtól?
Műtétek esetében az érzéstelenítés ugyan kellemetlen, és a beavatkozás után is érezhetünk kisebb fájdalmat, de a páciensek erről szinte sohasem szoktak panaszkodni. Ennek persze az is az oka, hogy ha megszűnik egy életminőségünket nagyban befolyásoló problémánk, az afeletti öröm minden mást feledtet.
