Első benyomás Spanyolországról: imádjuk, és ő is minket - EuroKempi útinapló 10.
Első benyomás Spanyolországról: imádjuk, és ő is minket - EuroKempi útinapló 10.
Első benyomás Spanyolországról: imádjuk, és ő is minket - EuroKempi útinapló 10.63. nap - augusztus 20., hétfő: Béziers
Miközben reggelihez készülődtünk a holland párral, megjelent az egyik szerelő, és elmutogatta, hogy tíz perc múlva betolják Kempit a garázsba, és elkezdik a szervízelést. Na végre, gondoltuk. Kipakoltunk egy-két dolgot a kocsiból, amivel úgy gondoltuk, hogy el tudjuk ütni azt a pár órát, ameddig az új féltengelyt felszerelik. Közben a barátaink is megkapták az árajánlatot, de nagyon drágának találták és úgy döntöttek, hogy inkább hazavitetik az autót, és Hollandiában javíttatják meg. A biztositó rendezett nekik csereautót, amivel haza tudták húzni a lakókocsijukat. Ez nem vetített előre valami fényes jővőt számunkra sem, és Orsi egyszercsak a recepcióról jövet hozta a számlát a számmal, amire már a kezdetektől kíváncsiak voltunk.
A végösszeg 950 euró lett, ami nagyon elszomorított minket, mert kb. a felére számítottunk. Ráadásul a kocsi még kész sincs, csak akkor rendelik meg az alkatrészt, ha aláírjuk az árajánlatot, de ha beleegyezünk az árba akkor keddre kész is lesz az autó. Nagyot csalódtunk, mert már nagyon el akartunk menni abból az ipartelepi parkolóból, ahol akkor éppen az ötödik napunkat töltöttük. Sorstársainkkal ellentétben nekünk nem volt más választásunk, mint kifizetni az összeget, de ha már itt ragadtunk, úgy döntöttünk, hogy kihasználjuk az utolsó napunkat és elindulunk gyalog várost nézni Béziers-be.
64. nap - augusztus 21., kedd: Béziers → Peralda
Miután reggel betolták Kempit a műhelybe, két óra múlva jött is a jó hír, hogy guruló szobánk újra üzemképes és készen áll az új kalandokra. Egy nagyon fájdalmas hitelkártya tranzakció után végre kigurultunk a parkolóból, és célba vettük Spanyolországot. A szervíz annak ellenére, hogy nagyon drága volt, úgy tűnik, csodát tett Kempivel, mert a vezetési élmény megsokszorozódott: olyan simán vette a kanyarokat, mintha most gurult volna ki a szalonból.
Újult erővel úton voltunk, és ahogy a kilométerek fogytak a spanyol határig, úgy nőttek a Pireneusok előttünk a horizonton. Felkészültünk a legrosszabra, de mint kiderült, a legjobb hegyi átkelőt sikerült kiválasztanunk. A völgyben futó úton húsz perc alatt átkeltünk, és csak egyszer kellett leváltanunk hármasba, ami nagyon jónak számít. Előkészítettük papírjainkat a határhoz közeledve, de a határőrök inkább a kimenő forgalomra koncentráltak.
Első megállónk egy kis falucska volt, közel a hegyek lábához, ahol információink szerint lakóautóknak kijelölt parkoló várt minket. Peraldában nem csalódtunk, mert a franciákkal ellentétben itt szívesen látják a látogatókat és magasság szabályozó kapuk, valamint fenyegető táblák helyett kimondottan lakóautóknak fenntartott parkolók vannak. Reméltük, ez az egész országban így lesz, mert az első benyomás nagyon pozitív volt.
65. nap - augusztus 22., szerda: Peralda → Girona → Les Mallorquines
Gironába érkezve a városi parkot keresztezve eljutottunk az Onyar folyó partjára, ahol a belvárost körülölelő színes pasztell házak Firenzét juttatták eszünkbe. Az egyik hidat keresztezve beléptünk a kobaltköves utcákra, ahol teraszos éttermek és kávézók szolgálják ki a helyieket és a turistákat egyaránt. A megszokott módon, a dombtetőn helyezkedtek el a város fő nevezetességei, vagyis a Basílica de Sant Feliu és a gironai katedrális.
Gyorsan letudva a városnézést elindultunk a párhoz, akik akkor kezdték építeni a lakóautójukat, és mivel útba estek, megbeszéltük, hogy beugrunk hozzájuk Kempit megmutatni, valamint az eddigi tapasztalatainkat megosztani velük. Nagyon kedvesen fogadtak minket, és határozottan tetszett nekik a szoba-konyhás guruló lakásunk. Még Richard is elismerően bólogatott, ami nagy szó, mert ő profi lakókocsi-építő az Egyesült Államokból. Érdemes megnézni a honlapját és követni az Instagram profilját, mert nagyon igényes munkái vannak, ráadásul a mostani projektjébe mi is besegítettünk egy kicsit.
Egészen éjfélig folytattuk az eszmecserét, addig pedig rendesen kielemeztük az autóban élés szépségeit és árnyoldalait. A szépségek között megemlítettük a szabadságot, az alacsony fenntartási költséget és a minimalista, pazarlásmentes életvitelt. Az árnyoldalak között főleg a higéniai megpróbáltatásokat, mint például a vécézést és a zuhany hiányát emeltük ki.
66. nap - augusztus 23., csütörtök: Les Mallorquines → Palleja → Barcelona → Palleja
Utazásunk nem lenne ennyire élvezetes, ha nem találkoznánk annyi jó emberrel, akik szívesen látnak minket otthonukban, még úgy is, hogy előtte sosem láttuk egymást. Pár hete kaptunk egy meghívást az egyik követőnktől, Barabás Krisztától, hogy ha Barcelona felé tartunk, ugorjunk be hozzá ebédelni és beszélgetni. Kempit a ház előtt hagytuk és inkább a vonatot választottuk, mert sokan panaszkodtak a rossz közbiztonságról.
Barcelona a legnépesebb város a katalán régióban és a második egész Spanyolországban. Kulturális és pénzügyi központ, valamint az egyik legismertebb város a világon. A vonatunk a Spanyol térre (Placa d''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''Espanya) vitt minket, ahonnan gyorsan eljutottunk a közeli katalán Szépművészeti múzeumhoz.
A La Rambla (sétáló utca) a leghíresebb utca Barcelonában, ahol minden turista megfordul legalább egyszer. Középen a fákkal árnyékolt sétányon rengeteg zenész, élőszobor és kioszk próbálja az embereket szórakoztatni, kisebb-nagyobb sikerrel. Rengeteg látnivalót ki kellett hagynunk, mivel egy nap közel sem elég körbejárni ezt a hatalmas várost.
Kriszta újra invitált minket otthonába, most viszont egy zuhanyra és vacsorára. Miután mindketten lezuhanyoztunk hazaért munkából Rahul is, Kriszta spanyol férje, aki vacsora közben felajánlotta a vendégszobájukat, hogy töltsük ott az éjszakát. Mivel nem kellett aznap este már vezetnünk, előkerültek a sörök, borok, pálinkák és módjával elkezdtünk iszogatni.
67. nap - augusztus 24., péntek: Palleja → Lleida → Aitona
Lleida a legrégebbi város a régióban, története egészen a bronz korig nyúlik vissza. A történelmi város egy kőfallal körülvett erőd a domb tetején, ahova mozgólépcsők és liftek segítik a feljutást a fáradt turistáknak, hogy közelebbről is szemügyre vehessék a La Seu Vella katedrálist és az erődöt, a Castillo de la Sudát.
A csapnál találkoztunk egy brit biciklistával, aki kerékpárral tette meg a Manchester–Lleida távot. Pár perces beszélgetés után kiderült, hogy állandó vendég volt abban a sportlétesítményben Lanzarotén, ahol majd el szeretnénk helyezkedni. A térképen felfedeztünk egy közeli természetvédelmi területet, amire vetettünk egy pillantást, de inkább továbbindultunk a legközelebbi településre. A főutat elhagyva a táj megváltozott, és a félig sivatagos, félig fenyőerdős tájat gyümölcsfák ezrei váltották, ahol bizony nem tudtunk ellenállni és megdézsmáltuk a termést.
Miután Aitonába érkeztünk, egyből feltűnt a strand felirat, egy nyíllal a közeli kapu irányába. Időt nem vesztegetve elindultunk, hogy megnézzük, mégis mennyit kérnek el egy kis felfrissülésért. A kapuk tárva-nyitva voltak és jegyárus bódénak még csak a nyomát sem lehetett látni. Átöltöztünk és mi is belevetettük magunkat a hűs vízbe, ezzel párhuzamosan egyöntetűen adtunk egy újabb piros pontot Spanyolországnak.
68. nap - augusztus 25., szombat: Aitona → Zaragoza → Calatayud
Mi Spanyolországot lapos és sivatagos országnak képzeltük el. Az utóbbi még közel is áll a valósághoz, de az előbbi már egyáltalán nem. Hegyek vonulatai kezdtek ismét kibontakozni a párás levegő sűrűjéből, és akárhogy is kerestük, nem találtunk kibúvót. Az úthálózat nagyon jó és a legtöbb város kitűnő minőségű autóúttal van összekötve, így szerencsére nem akadályoztuk a többi autóst, miközben próbáltuk magunkat átszenvedni a dombokon.
Zaragoza a legnagyobb város Aragóniában. Gyönyörű főtere rengeteg turistát vonz a városba, ami nem meglepő, ha jobban szemügyre vesszük az 1686-ban épült mór hatású, mudéjar stílusban épült monumentális Nuestra Senora del Pilar bazilikát. A téren számos egyéb látnivaló is található, mint például a városháza, a hispán szökőkút és a kőből faragott méretes földgömb, amin az úti célunkat is hamar megtaláltuk.
Rövid séta után a belvárosban visszakanyarodtunk a parkolóba, ahol mobil lakásunk pihent a többi lakóautó között. Kempi Spanyolországban készült, ezért kiváncsiak voltunk, találkozunk-e még hozzá hasonló kocsival. Találkoztunk, méghozzá pont mellettünk parkolt egy gyárilag átalakított lakóautós változata.
Naplemente előtt vezettünk még egy órát, hogy közelebb kerüljünk Soriához, ahol ismét barátainknál tölthettünk el egy pár napot.
69. nap - augusztus 26., vasárnap: Calatayud → Soria
Egy Calatayud nevű kisváros lakókocsi parkolójában ébredtünk. Reggelre az összes utazó eltűnt mellőlünk, így aztán árván megreggeliztünk, majd elindultunk meglátogatni a várost. Mivel a Sistemo Ibérico hegyvonulat egyik völgyében fekszik, körülötte jól láthatók a magasabb területeken fekvő régi erődök és várfal maradványok. Nem sok turistával találkoztunk a belvárosban és a felszolgáló néni sem beszélt angolul, így legalább rákényszerültünk, hogy gyakoroljuk a spanyol nyelvet. A város sétálóutcája, ami Barcelonához hasonlóan középen húzódott a keskeny főutak között, tele volt élettel. Vasárnap lévén az emberek már késő reggel élvezték a fák által nyújtott árnyékot egy pohár sör és némi harapnivaló mellett.
Délután három óra magasságában értünk Soriába, ami a Castile és León régióban található kis városka. Lara és Diego a parkolóban várt minket a hat hónapos babájukkal, Daviddel egyetemben. Kempit ismét egy pár napra leparkoltuk, amíg mi barátaink vendégszeretetét élveztük. Ebéd után tettünk egy hosszú sétát a városban, majd naplemente előtt hazatérve elkezdtük tervezni a következő heti kalandokat.
