Végállomás: Lanzarote, avagy ketten egy autóval Fehérvárról a Kanári-szigetekre
Végállomás: Lanzarote, avagy ketten egy autóval Fehérvárról a Kanári-szigetekre
Végállomás: Lanzarote, avagy ketten egy autóval Fehérvárról a Kanári-szigetekreLanzarote az egyik a hét Kanári-sziget közül. 140 ezer lakosával a harmadik legnagyobb Gran Canaria (kb. 845 ezer) és Tenerife (kb. 906 ezer) után. Fővárosa az 56 ezer lakost számláló Arrecife, pénzneme pedig euró, hiszen Spanyolországhoz tartozik. Legmagasabb pontja, a Peñas del Chache csupán 670 méterre emelkedik a tengerszint fölé, és éves szinten valamiért Írországból érkezik Lanzarotéra a legtöbb turista. Ide költözik nemsokára Székesfehérvárról Fischer Orsi és Zsovák Szilárd.
Teljesen átlagos sztori, tulajdonképpen mindennapos, hogy Magyarországról valaki külföldre költözik - de nem úgy, ahogy ők. A gyors és kényelmes repülőút helyett úgy döntöttek, hogy egy nagyjából két hónapos túrát csinálnak az útból, mindezt egy saját kezűleg átalakított 25 éves Mercedesszel teszik meg, és az utazás minden pillanatát dokumentálják egy Facebookon vezetett blogban, ráadásul még a Youtube-ra is készítenek heti egy-két videót.
– Nagyjából egy éve tervezitek már ezt az utat. Honnan jött az ötlet, hogy London után, egy kis székesfehérvári kitérőt beiktatva Lanzarotéra költözzetek?
– Orsi: Tudtuk, hogy a családalapításhoz már közel vagyunk, és bár szerettük Londont és az ottani életünket, gyereket nem ott akartunk vállalni. Két évvel ezelőtt aztán elmentünk egy Lanzarotén élő barátnőmhöz, aki nem vett ki szabadságot, amíg nála voltunk, így jobban beleláthattunk a hétköznapjaiba. Láttuk, ahogy és amikor felkel, majd a ragyogó napsütésben besétál a munkahelyére, és ez a londoni élethez képest lelassult tempó annyira megtetszett, hogy eldöntöttük: a Kanári-szigetekre költözünk. Tudtuk, hogy az elhatározás kevés és ha nem tűzünk ki egy időpontot, akkor halogatni fogjuk. Így döntöttük el végül, hogy legyen az indulás időpontja 2018 februárja. Ekkor még egyáltalán nem volt tervben, hogy veszünk egy autót, átalakítjuk, és majd azzal levezetünk Lanzarotéig.
– Szilárd: Egyszer munka közben gondolkoztam, hogy nagyjából hogyan is fog kinézni ez a költözés: a csomagok kiutaztatása, a repülőjegyek, meg úgy egyáltalán mennyibe fog kerülni ez az egész hercehurca, és ekkor eszembe jutott, hogy miért ne mehetnénk autóval. Veszünk egy akkora kocsit, amit be tudunk rendezni lakóautónak és kényelmesen elférnek benne a cuccaink is és nekivágunk. Korábban már csináltunk hasonlót, amikor Amerikában jártunk, így aludtunk már kocsiban például a Grand Canyonnál, Las Vegasban és Los Angelesben is.
– Orsi: Úszómester volt, így ráért munka közben gondolkozni. (nevetnek)
– Abszolút hétköznapi sztori, hogy a munkahelyeteken ismertétek meg egymást - mégis van egy kis csavar a történetben. Orsi budapesti, Szilárd fehérvári, de egy harmadik városban jöttetek össze.
– Szilárd: Az egyetem mellett az egyik legnagyobb sportáruházban dolgoztam itthon, és amikor befejeztem az iskolát, külföldi áthelyezést kértem. A menedzser pozíciót céloztam meg, de végül eladónak vettek fel, így kerültem előbb egy angol kisvárosba, Coventrybe, majd innen egy újabb áthelyezés után az egyetlen londoni Decathlonba. Itt találkoztam Orsival.
– Orsi: Csak ketten voltunk magyarok az áruházban, így szinte azonnal összeismerkedtünk. Eleinte sokáig csak beszélgettünk, együtt vettük ki az ebédszüneteket, nagyon nehezen hívott el végül randizni. (nevetnek) Nagyjából egy fél év múlva jöttünk össze.
– Szilárd: De már ehhez is köze van a Kanári-szigeteknek. Ekkoriban az egyik kevésbé ismert szigeten, La Gomerán vállaltam önkéntes munkát: egy német család telkén építettünk faházakat négy hétig. A munka befejeztével Tenerifén találkoztunk Orsival, aki jött látogatóba, és igazából innentől számoljuk a kapcsolatunk kezdetét. Ez négy éve történt. Végül idén március közepén számoltuk fel az angliai életünket, ennek utolsó óráiról szól az első vlogunk is.
– Két és fél hónapja már ti dolgoztok a kocsin, amivel napokon belül elindultok Lanzarotéra, de nagyjából egy éve vásároltátok meg. Mit kell tudni az autóról?
– Szilárd: Ez egy 1993-as Mercedes-Benz MB-100 hosszított, magasított változat, 2.4-es régi szívó-dízelmotorral és szerencsére nagyon keveset fogyaszt. Elég rossz állapotban volt, amikor megvettük: a szélvédő például elvált a kerettől, beesett rajta az eső, az ajtók pedig elrohadtak és nem záródtak. Kezdésnek nagyjából egy kisteherautónyi használhatatlan dolgot rámoltunk ki a kocsiból.
– Orsi: Még Londonban láttunk képeket az autóról, ezért fel voltam készülve mindenre. Amikor végül élőben is megpillantottam, nehezen láttam, hogy fú, de jó lesz... (nevetnek) De ahogy elkezdtük tervezgetni és építeni, lassan azért megbarátkoztam vele.
– Szilárd: Az elején nekem is voltak vele problémáim. Londonból Fehérvárra jöttünk, a szüleim házába, itt épül a kocsi is. Amikor beléptünk a kapun és először megláttam, egyből átfutott az agyamon, hogy te úristen, ez hogy néz ki. Mondtam is apumnak, hogy ezt még nagyon szoknia kell a szememnek. (nevetnek) Nagyjából egy hét múlva kezdtem el megszeretni, akkor már láttam, hogy mi hogyan lesz benne. De sajnos az építés a tervezettnél lassabban haladt a márciusi havazás miatt.
– Az autó belső terének kialakítása melyikőtök ízlését tükrözi inkább?
– Szilárd: Mindkettőnkét, de édesapám is rengeteget segített. Az autó méreteit figyelembe véve mindent megterveztünk, így azt is, hogy mekkora legyen a konyha vagy hogy hova tesszük a szekrényeket. Fehér, de legalábbis nagyon világos, fahatású belsőt képzeltünk el. Van még az autóban egy 50 literes hűtőnk, egy négyajtós szekrényünk, egy 30 literes tisztavizes hordónk, egy 20 literes szennyvizes tankunk és egy vízpumpával oldjuk meg a folyóvizet. Még hiányzik egy konyhai fiók a nagyobb eszközöknek és a szemetest is meg kell oldanunk, ugyanis elég régóta szelektíven gyűjtjük a hulladékot.
– Orsi: Igazából egyedül a vécé hiányzik az autóból, bár semmi pénzért nem tenném bele ebbe az összesen 6-7 négyzetméterbe. Esetleg még egy külön szoba jó lenne, hogy néha el tudjunk vonulni, de hát ez most kivitelezhetetlen.
– Szilárd: Igen, egy nagyjából 30 plusz négyzetmétert én is el tudnék még viselni, de már így is kb. 1,8 milliót költöttünk az autóra. De ha azt nézem, hogy két hónapig biztosan, és a Kanári-szigeteken ki tudja mennyi ideig kell majd ebben a kocsiban élnünk, akkor tulajdonképpen nem is olyan drága. Úgy számolunk ugyanis, hogy ameddig nem lesz munkánk, albérletünk Lanzarotén, addig az autóban fogunk lakni.
– Egy dologról nem beszéltünk még és ez az egész kocsi legkülönlegesebb része, a nagyjából az egész tetőt beborító napelem.
– Szilárd: Négy darab 100 wattos napelem van az autó tetején, amihez saját magunk készítettünk egy tárolókeretet. Komplett elektromos rendszert építettünk ki az autóban, több aljzat is van, emiatt simán tudunk laptopot, telefont tölteni, de van turmixgépünk, ventillátorunk, hűtőgépünk és még egy főzőlapunk is. Mindent tudunk üzemeltetni, aminek a fogyasztása 1600 watt alatt van. Vicces módon az a legnagyobb problémánk, hogy túl sok áramunk van, miközben 60%-os töltöttség alá kellene merítenünk az akkumulátort, hogy minél tovább növeljük az élettartamát. Másfél óra főzőlap használat után csökkent a töltöttsége 85%-ra, de a napelem mindössze 5-10 perc alatt újra teljesen feltöltötte. Szóval most ennek a megoldása okoz még némi fejtörést.
– Lesz, sőt, igazából már van is egy blogotok a Facebookon, ahol folyamatosan lehet majd követni, hogy éppen hol jártok, mi történik veletek.
– Orsi: Nem az EuroKempi - Travelblog volt az első neve a blognak, elég sokat kísérleteztünk, mire végül ezt megtaláltuk. Mivel két nyelven - magyarul és angolul - írjuk majd a posztokat, ezért olyan név kellett, amit egy külföldi is könnyen meg tud jegyezni. Valószínűleg a magyarokon kívül mindenkinek már a Szilárd és az Orsi nevek megértése, leírása is gondot fog okozni.
– Szilárd: Az autót Kempinek neveztük el, és Európán keresztül haladunk végig, így ebből a két szóból lett az EuroKempi. Úgy gondolkoztunk, hogy azért is jó a név, mert ha valaki a Facebookon európai kempingekre keres majd, vagyis érdekli az utazás, akkor esetleg megtalálhat minket is és elolvashatja, hogy merre járunk, mi történik velünk.
– Az előzetes tervek alapján hogyan épül majd fel az út során egy-egy napotok?
– Orsi: Reggel szeretnénk utazni, mivel akkor talán még nincs nagy hőség, de nem tervezünk többet napi 2-3 óra vezetésnél. Eredetileg úgy számoltunk, hogy nagyjából naponta 100 kilométert haladunk, aztán ahol megállunk, ott körülnézünk, filmezünk és fotózunk.
– Szilárd: Minimális vezetés, maximális élvezet. (nevetnek) Nem szeretnénk autópályán menni, kis utakon akarjuk letudni a távot. Ezért majdnem végig a tenger mellett autózunk majd. A biztonság fontos, erre nagyon figyelünk: van kormányzárunk és az ablakok is besötétíthetőek, hogy kívülről ne nagyon lehessen látni, hogy ez egy lakóautó. Olyan helyeken fogunk éjszakázni, ahol nem a miénk lesz az egyetlen autó a parkolóban. Mivel viszonylag korán érkezünk majd egy-egy helyre, ott lesz az egész nap, hogy körbenézzünk, és ha bejött, akkor még ébredés után is maradunk egy kicsit. Ha nem, akkor reggel rögtön indulunk is tovább. A benzinpénzünk egyébként már megvan az egész útra: a közös londoni albérletünk teljes berendezését eladtuk, az összes pénzt egy dobozba tettük, és szándékaink szerint ebből fedezzük majd végig a tankolást.
– A tervezett útvonalatok sok szép helyen megy át, az autópályákat pedig teljesen hanyagolni fogjátok. Melyik helyekre vagytok a legkíváncsibbak?
– Orsi: Nagyon kíváncsi vagyok a Plitvicei-tavakra Horvátországban. Még soha nem jártam ott, de gyönyörű képeket láttam a helyről.
– Szilárd: Én Franciaországot várom a legjobban, itt ugyanis tagjai lettünk a France Passion nevű lakóautós közösségnek. Nagyjából 30 ezer állomásuk van országszerte. Az online regisztráció és egy kártya segítségével a közösségbe regisztrált tagjait felkereshetjük és így például testközelből ismerhetjük meg azt, hogyan készül a híres francia bor vagy a helyi kézműves sajtok. Vicces, hogy ez a közösség ugyanúgy épp idén 25 éves, ahogy az autónk is.
– Mi van akkor, ha útközben valamelyik hely annyira megtetszik, hogy inkább ott maradtok? Benne van ez a pakliban?
– Orsi: Mindenképp végigcsináljuk az eredeti tervet, de ha a Kanári-szigeteken nem jönne be az élet, akkor esetleg elgondolkozunk azon, hogy visszamenjünk valahova és ott próbáljuk meg. De azért azzal tisztában vagyunk, hogy teljesen más dolog egy helyen pár órát turistáskodni és letelepedni.
– Spanyolország lesz a végállomás. Az ország kontinentális része és a szigetek között azonban van egy jelentősebb mennyiségű víz. Hogyan keltek át ezen?
– Szilárd: Cádizból indul komp Lanzarotéra heti két alkalommal. Ez egy 50 órás út, megállók nélkül. Mivel a komp fedélzetén tilos az autóban tartózkodni, ezért két lehetőségünk van: vagy egy-egy székben ülve bírjuk ki az utat, ami így kettőnknek és autónak összesen 550 euróba kerül, vagy pedig erre még ráddobunk 200 eurót, ennyiért lehet ugyanis fülkét bérelni. Ezt még nem döntöttük el.
– Hogyan kalkuláltok: az érkezésetek után mennyi idővel lesz kialakult életetek, vagyis munkátok és albérletetek?
– Szilárd: Legrosszabb esetben egy évvel számolunk, de legyen inkább ez csak egy pár hónap. A munka a legfontosabb, és hogy abból tudjunk félretenni. Lakni egyelőre tudunk az autóban is, direkt így is alakítottuk ki, hogy ha úgy alakul, akkor hosszabb-rövidebb ideig a Kempiben is tudjunk élni. Mivel eddig is a sport területén dolgoztunk és ez a végzettségünk is, ilyen jellegű munkát keresünk majd a szigeten is. Orsi masszőr, úszótanár és úszóedző, utóbbi kettőn kívül nekem még személyi edző és testépítő edző képesítésem is van. Lanzarote pedig világhírű triatlonista központ, mert egész évben jó az idő és a bringázáshoz, úszáshoz és futáshoz is elképesztően jó terepek vannak. Sokan járnak ide edzőtáborozni.
– Ezen felül mit kell és érdemes még tudni Lanzarotéról?
– Szilárd: A sziget két legtávolabbi pontja közötti távolságot autóval egy óra alatt meg lehet tenni, és közben egyetlen rendőrlámpa sincs. Eleve közlekedési lámpát csak a fővárosban láttunk, amikor korábban ott jártunk. Lanzarote vulkanikus eredetű, ráadásul nagyon aktív. Ezért érdemes megnézni a szigetnek azt a részét, ahol ezt közelebbről is szemügyre lehet venni, és még nagyon érdekes előadásokon is részt lehet venni. Van például egy olyan, hogy leásnak 10 centit a földbe, majd beletesznek a lyukba egy száraz fűcsomót, ami azonnal meggyullad. Ezzel is szemléltetik, hogy mennyire aktív még a vulkán. Letelepedés szempontjából pedig elég olcsó, különösen Londonhoz képest. Az általános forgalmi adó például csak 7%. Ehhez még vedd hozzá, hogy remek a klíma és gyönyörű tengerparti szakaszok vannak.
– Ha már a drága és az olcsó élet szóba került: London és Lanzarote között úgy nagyjából félúton helyezkedhet el mindenféle szempontból Magyarország. Az itthoni letelepedés szóba sem került?
– Szilárd: De, ez is egy opció, főleg mióta itthon vagyunk. Elég régen elmentem már Fehérvárról, de amikor elmegyek sétálni a városba, iszonyúan látszik a fejlődés. Szinte teljesen megváltozott minden és nagyon tetszik. El tudom képzelni, hogy ha esetleg nem alakulnak jól a dolgok Spanyolországban, akkor hazaköltözünk és megpróbáljuk itthon.
– Néhány napja volt egy próbautatok Kempivel. Hogyan bírta a kocsi és hogyan bírtátok ti?
– Szilárd: Kelet-Magyarországra mentünk és elég eseménydús volt az út. Kiderült, hogy a kocsi nem is olyan lassú, gyorshajtásért sajnos meg is büntettek minket. A fogyasztása nagyon kedvező, csak 8.8 liter. Izgalmas volt az autóban alvás is, mert ekkor még nem voltak sötétíthetőek az ablakok, így ha bent felkapcsoltuk a villanyt, kívülről simán be lehetett látni. Úgyhogy alufóliás fényvisszaverőt tettünk mindenhova. De az egész kalandról készítettünk egy videót is.
– Mi lesz az autóval, ha megérkeztek Lanzarotéra és lesz már fedél a fejetek felett?
– Szilárd: Mivel méretéből és talán már a korából kifolyólag sem egy tipikus munkába járós kocsi, ezért a legvalószínűbb az, hogy leparkoljuk egy kempingben és egyfajta nyaralóként használjuk majd. De ha jól sül el az út közben az utazós blog és a Youtube-ra tervezett vlogok is sikeresek lesznek, nem zárjuk ki annak a lehetőségét sem, hogy folytassuk az utazásokat.
– Orsi: Azt mondják, hogy nem olyan könnyű lakást találni a szigeten, mert az Airbnb rendesen felnyomta az árakat. Amíg nem lesz meg az albérletünk, addig kiválóan elleszünk Kempiben. Végül is ezért építjük már hónapok óta.
Fischer Orsi és Zsovák Szilárd június 8-án, pénteken 20 órától a Vörösmarty Rádió vendégei lesznek a Koktél című műsorban.
