4 évnél régebbi cikk

Az megvan, hogy Iszkaszentgyörgyön található Magyarország egyetlen kőpiramisa?
·Kultérdekesség·Utolsó frissítés: undefined
Fehérvár Médiacentrum fotója
Pál Loránd
Az megvan, hogy Iszkaszentgyörgyön található Magyarország egyetlen kőpiramisa?
·Kultérdekesség·Utolsó frissítés: undefined

A piramisok nem éppen az európai kultúra sajátosságai, így tátott szájjal csodálkozunk rá minden olyan építményre, amely az ókori egyiptomiak gúla alakú emlékműveire emlékeztet minket. Akik oda meg vissza vannak ezektől a különlegességektől, azoknak van egy jó hírem: Fejér megyében is található egy ilyen csúcsos alkotás, ráadásul a szomszédos Iszkaszentgyörgyön, amely Magyarország egyetlen kőből épült piramisa is egyben. De hogyan került oda? - Ennek jártunk utána.

A Székesfehérvártól alig tíz kilométerre fekvő Iszkaszentgyörgyön számos turisztikai gyöngyszem és természeti csoda is látható: az odalátogatók többek között megleshetik az Amadé-Bajzáth-Pappenheim-kastélyt, a Duzzogó-fürdőt, illetve a Piramita-hegyen található Csillaghegyi kilátót és a faszerkezettől pár méterre található kőasztalt is. Utóbbitól néhány apró lépésnyire csúcsosodik az ég felé egy kővel kirakott gúla, amely tíz méteres magasságával történetesen Magyarország egyetlen kőpiramisa.

Jó, jó, de mi is ez a kőpiramis? Egyáltalán hogyan került oda? 

"A kőpiramis történetét egy legenda lengi körül: eredetileg Pappenheim Szigfrid építtette, aki 1936-ban halt meg. Ebből arra lehet következtetni, hogy a kőpiramis a ''''''''''''''''30-as, ''''''''''''''''40-es években már bőven itt volt, ugyanis rendelkezésünkre áll egy olyan fotó, amelyen Sybill néni (Szigfrid unokája) olyan nyolc-kilenc éves körül lehetett, amikor az építmény mellett ült. Mivel Sybill de Mola 1926-ban született, így könnyű behatárolni, hogy mikor épülhetett a kőpiramis eredeti változata" - tudtuk meg Gombosné Kis Edittől, aki Iszkaszentgyörgy helytörténetének lelkes kutatója.

Az elbeszélés szerint az impozáns építmény emlékműnek készült, amelyet az egyik elhunyt családtagnak állítottak: volt a rokonságban egy olyan férfiú, aki rangon alul szeretett bele egy leányzóba, amit nagyon nem néztek jó szemmel az idősebbek. Mivel nem teljesülhetett be ez a szerelem, a férfi önkezével vetett véget az életének, az ő tiszteletére készült a piramis. Pappenheim Szigfrid rendkívül nagy hódolója volt az antik művészeteknek, emiatt kaphatott piramis formát az emlékmű.

"A kőpiramis aztán egészen a háborút követő időszakig állt, majd az ''''''''''''''''50-es évek végén, a ''''''''''''''''60-as évek elején a helyiek teljesen lerombolták, köveit pedig a falusi építkezésekhez használták fel. Az tudni kell, hogy a kastélytól elkezdve az épületeken és a műtárgyakon át minden, ami ahhoz a rendszerhez tartozott, már nem volt nagy érték az akkori lakosok számára, sőt, inkább olyan volt, amit el kell tüntetni. Ennek következtében majdnem teljesen lerombolták a gúla alakú építményt" - folytatta Gombosné Kis Edit.

A kőpiramist aztán 2014-ben a VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. építette újjá, amely egy modernebb változata lett az eredeti emlékműnek. Míg a 1960-as évekbeli ritkaság tömörebb elemekből készült, és minden élét gyönyörű vasalás, a tetejét pedig egy kis gömb díszítette, addig a jelenkori műalkotás alapja beton, és kisebb kövekből rakták körbe a piramis-formát.

"Az, hogy ez az emlékmű ott áll, ahol, részben annak is tulajdonítható, hogy a kezembe került a megsárgult fotó, amin Sybill néni nyolcéves kislányként nagymamájával, Károlyi Erzsébet grófnővel és a dajkával egy piramisnál ül. Akkor már tíz éve Iszkaszentgyörgyön tevékenykedtem, viszont még nem találkoztam ezzel az építménnyel. Így utánajártam a történetének, majd azt gondoltam, hogy ennek a kőpiramisnak régi területén lenne a helye" - egészítette ki Gáll Attila, Iszkaszentgyörgy polgármestere.

"Ez egy sematikusabb, leegyszerűsítettebb verziója a régebbi alkotásnak, ám a múlt visszacsempészése mindenképpen üdvözítendő. A kőpiramisnál elrejtettek egy időkapszulát is, amely az új építmény átadásával egy időben készült el, és majd ötven év múlva fogják felnyitni. A kapuszulába 2014-es újságokat és helyi tárgyakat helyeztek bele, így 2064-ben nagy élmény lesz majd felfedezni ezeket az emlékeket" - tette hozzá a helytörténet kutató.

Majd egy szomorú hírt osztott meg velem: "Meg kell említenem a kőpiramishoz képileg is hozzátartozó gyönyörű cédrusfenyőt, amely már akkor is ott volt, amikor az eredeti gúla épült, így több mint száz éve kapaszkodik az ég felé a Piramita-hegy tetejéről. Ez a fa sajnálatos módon nemrég kipusztult, igaz, ültettek helyette egy másikat, de az már nem lesz ugyanaz."

"A kőpiramis nagyon fontos része Iszkaszentgyörgy történelmének, identitásának. Azt gondolom, hogy annak a nemzetnek, amelynek nincsen múltja, nem lehet jövője sem, tehát, ha nem becsüljük meg az értékeinket, akkor nem sok keresnivalónk van itt" - folytatta Gáll Attila, majd kiemelte, eddig csak pozitív visszajelzéseket kapott a gúla alakú emlékkel kapcsolatban: "Egyrészt az emberek nagyon meg szoktak lepődni, hogy mégis mit keres egy piramis Magyarországon, másrészt pedig azt tapasztalom, hogy most már olyan komoly túrázó csoportokat, sőt, vezetett túrák is szerveztek, amelyeknek az egyik célpontja az iszkaszentgyörgyi piramis. Természetesen a falubeliek is megkedvelték a szerkezetet, kicsit furcsa, kicsit kilóg a környezetéből, de ahogy szeretünk mindent, ami grófi örökségünk, ugyanúgy a kőpiramis is közel került hozzánk."

Legnépszerűbb
Fehérvári hasznos infók
Hasonló cikkek