Sanghajban képviselte hazánkat a fehérvári MusiColore énekegyüttes
Sanghajban képviselte hazánkat a fehérvári MusiColore énekegyüttes
Sanghajban képviselte hazánkat a fehérvári MusiColore énekegyüttesA városban az elmúlt öt évben egyre többet lehetett hallani a nevüket, és ami a fő, a hangjukat: számos fehérvári és környéki rendezvényt színesített a tehetséges a capella kórus. Ritkaságnak számít egy ilyen kis létszámú, harmonikus csapat, melynek repertoárján a középkori gregorián énekektől a reneszánsz kórusműveken át a jazz feldolgozásokig, magyar szerzők műveiig számos stílus szerepel. „ Ahogy a nevünkben is benne van, igyekszünk színes repertoárt nyújtani, olyan darabokból, melyek egy ilyen kis apparátusra illenek. - tudtuk meg a kórus vezetőjétőll, Radics Évától. - Előző télen próbálkoztunk egy kis romantikával is, de az tényleg nem nekünk való. Nagyon-nagy levegőkkel kell énekelni, nagyobb létszámú kórusokhoz jobban illik.”
Az együttes tagjai Bódi Réka Ágnes Radics Éva, Wágnerné Ughy Tünde, Mihály György, Földesi Zalán és Pintér Péter. Ebből a bemutatkozó videóból egy kicsit megismerhetitek őket:
Többen közülük már korábban együtt énekeltek különböző kórusokban Fehérváron, illetve együtt jártak zenei általánosba, középiskolába. A mostani hat fős felállás akkor alakult ki, amikor egy alapítványi esten 2014. elején összetalálkoztak, és felvetődött a közös munka ötlete. Az énekesek elmúlt fél évtizedben lelkesen próbáltak minden szerdán késő estig, és örömmel vállaltak fellépéseket, azt azonban valószínűleg ők maguk sem gondolták volna, hogy egy napon kínai popslágereket dolgoznak majd fel hat szólamban, hogy azt Sanghajban adják elő a helyi közönségnek.
De mire nem képes az Internet és a közösségi oldalak: fellépéseikről rendszeresen posztoltak videókat, amikre felfigyelt Szentmártoni Lívia is, Magyarország Sanghaji Főkonzulátusának oktatási és kulturális szakdiplomatája. Így kapott meghívást a fehérvári énekegyüttes, hogy adjanak koncertet A magyar kultúra napjának alkalmából, január 22-én Sanghajban, egy neves sanghaji magyar építész, Hudec László által tervezett Moore Emléktemplomban.
Mint kiderült, ez volt a negyedik év, amikor a magyar kultúra napja alkalmából koncertet rendeztek Sanghajban. Tavaly az egri püspöki kórus lépett fel, akik azóta több külföldi felkérést is kaptak. Így nincs kizárva, hogy a fehérvári énekegyüttes nevét is sok országban megismerik majd a közeljövőben.
„Sanghajban egy nyolcszáz férőhelyes templomépületben énekeltünk, ahová állítólag nyolcszázötven személy zsúfolódott be. - mesélte Pintér Péter.- Ahhoz képest, hogy a templomi környezetben az emberek visszafogottabban reagálnak, a két utolsó meglepetés kínai darabnál, - ahogy a meghívónk meg is jósolta – nagyon ováció fogadta a felcsendülő dalokat.”
Mindezt azonban több hónapos előkészület előzte meg: „Szeptemberben jött a meghívás, és két hónapot kellett várnunk arra, hogy megkapja a Sanghaji magyar főkonzulátus az engedélyt a külügyminisztériumtól a költségvetésre. - mesélte Bódi Réka. - November végén jött meg a várva várt levél, hogy megkapjuk a támogatást. Akkor kezdhettünk vízumot, útlevelet intézni, ezek kellettek a repülőjegy foglaláshoz. Miután a szállásunkat is lefoglalták, kértük az önkormányzat segítségét is. Ők nagyon előkelő összeggel támogattak minket, így jutott ruházkodásra, kottalámpákra, vízumra is.”
A papírok és foglalások intézése mellett persze megkezdődött a szakmai felkészülés is, Sűrűsödtek a próbák, és a megszokott repertoár mellett, ahogy már említettük, kínai dalok is terítékre kerültek. „Szentmártoni Lívia küldött nekünk egy-két dalt, amihez megkaptuk fonetikusan leírva is a szöveget, meg a jelentését is. - avatott be Radics Éva. - Popszámok voltak, a nyolcvanas évekből. Ezeket egy merész levegővétellel Mihály Gyuri dolgozta át hat szólamra, és az egyik dalhoz Zalán gitárkíséretet is nyújtott.”
"Az egyik konzulátusi munkatársnak volt egy kis hobbigitárja, azt kaptuk kölcsön a produkció idejére.” - tette hozzá Földesi Zalán.
Amikor felcsendültek a helyi közönség számára is ismerős dallamok, és tudatosult a nézőkben, hogy a magyar énekesek kínaiul énekelnek, rövid döbbent hatásszünet után teljesen felpezsdült a közönség. „Hirtelen előkerültek a mobiltelefonok és mindenki videózni kezdte a produkciónkat!” - idézte fel Pintér Péter.
Íme, azok a bizonyos kínai dalok a koncert végén:
Az énekeseknek természetesen jutott ideje városnézésre is a többnapos út alatt, bár a felhőkarcolók dzsungeléből csak óvatosan merészkedtek ki. „Akkor éppen nem volt túl zsúfolt a harminc milliós város, mert egy héttel a Holdújév előtt voltunk, az emberek vidékre utaztak, kicsit megritkult a város sűrűsége. Ráadásul az időjárás is tökéletes volt. - kezdte a beszámolót Péter. "Az ételekkel óvatosan kellett bánnunk, de szerencsére a helyi kísérőink jelezték, hogy hol érdemes enni és hol nem. Mindenesetre jól jött, hogy a számunkra is ismert amerikai gyorsétteremláncok és kávézók ott is szép számmal megtalálhatók". - folytatta Radics Éva.
"Megnéztük a híresebb utcákat, a nagy felhőkarcolókat. -mesélte Földesi Zalán. - Jártunk egy piacon, ami tulajdonképpen egy labirintus egy jó nagy metró aluljáróban, tele kis butikokkal. Erősen kellett alkudozni az árusokkal."
"Voltunk az Örömök kertje nevű helyen, amit elvileg a császár építtetett magának, de állítólag soha nem is járt ott. - folytatta Péter. - Megnéztük a legnagyobb buddhista templomot, csodálatos a kialakítása a nagy felhőkarcolók környezetében. Jártunk sanghaji múzeumban, ott is gyönyörű dolgokat láttunk.”
A MusiColore tagjai természetesen számos interjút adnak most a nagyszabású fellépésükről, farsangi fellépésekre járnak és közben tele vannak tervekkel a tavaszi-nyári időszakot illetően. „Az egyik legjobban várt fellépésünk nyáron lesz a kápolnásnyéki Halász kastélyban. Énekeltünk ott korábban Nádasdy Borbála grófnő estjén, és idén nyárra egy szabadtéri jazz koncertre várnak minket vissza." - újságolta Radics Éva.
A legtöbb időpontjukat éppen ezekben a napokban, hetekben konkretizálják, de egy biztos, a fehérvári közönség is sokszor láthatja, hallhatja idén is a MusiColore énekegyüttest.
