4 évnél régebbi cikk

Az internet fekete bugyra: a megtévesztő híroldalak - ezeket a weblapokat ignoráljátok
Gombaszögi Attila (gomba)
·Tech Kocka·Utolsó frissítés: undefined
Az internet fekete bugyra: a megtévesztő híroldalak - ezeket a weblapokat ignoráljátok
Gombaszögi Attila (gomba)
·Tech Kocka·Utolsó frissítés: undefined

Nem véletlen a fenti cím. És ezt most abszolút nem a szenzációhajhászás végett gondolom így. Sajnos ez egy olyan területe az internetnek, amivel nem hogy csak lehet, de szükséges is foglalkozni. Még akkor is, ha a téma időről-időre visszatérő. Mutatjuk, melyek jelenleg az internet legmegtévesztőbb oldalai.

Az már tény, hogy világunkban kevésbé fontos a megszerzett tudás. Sokkal fontosabb, hogy adott kérdésre hogyan tudjuk meg gyorsan és egyszerűen a minket kielégítő választ. Azonban az internet elkényelmesít minket. Nem is kicsit!

Manapság már ott tartunk, hogy az első velünk szembe jövő hírt, írást legtöbbször tényként kezeljük. Nem győződünk meg annak valódiságáról. Sőt, eszünkbe sem jut kételkedni benne, és pont itt van a baj! Igen gyakran mi magunk terjesztjük - ellenőrizetlenül - a kétes eredetű híreket. Ellenben az is igaz, hogy az internet világában nem is oly egyszerű navigálni. Pedig szükséges!

Évről évre készül egy lista, melyben számba veszik az elmúlt év megtévesztő híreit, írásait publikáló netes oldalakat. Ez nem volt másképp az új év első heteiben sem. Azonban mielőtt közre adnánk a lista kiemelt részeit, sokkal fontosabb tisztázni, hogy mik és hogyan történnek a valóságban. Hogyan is működik egy-egy ilyen oldal, és mik lehetnek a működésének a hátterében.

Megtévesztés - tematikusan

Több különböző téma szerint lehet az álhír oldalakat csoportosítani, melyek így jól elkülöníthetők egymástól. Egy közös jellemzőjük akad azonban, ez pedig az olvasó megtévesztésének a szándéka. A tematikát az alábbiak szerint érdemes bontani:

kitalált hírek
politikailag elfogult írások
kattintásvadász cikkek
áltudományos hírek

Azt viszont rettentően nehéz elemezni, hogy egy-egy ilyen kétes forrásból származó tartalom mennyire valós. Már magát az oldalt, ahol az írás megjelenik érdemes megfigyelni, mert sokszor már az informálhatja az olvasót. Azonban ehhez szükséges nem kevés internetes tapasztalat, melyet nem könnyű megszerezni. Az, hogy valaki sokat ül az internet előtt, az még egyáltalán nem jelenti azt, hogy akkor ő már szakavatott “internet-turkász” lenne.

Ahhoz, hogy egy-egy írást tudjunk helyén kezelni, sokkal fontosabb a józan ész, a kritikus gondolkodás és a téma körültekintő megismerése, mintsem egy adott lista ellenőrzése.

Éppen ezért tartom fontosnak a tartalom helyes értelmezését és átgondolását - bár amíg ennek birtokába jut a felhasználó addig nagy segítség lehet a listák figyelmes bugászása is. De addig is vegyük sorra, hogy mik lehetnek a fő céljai, azokat hogyan tudja átadni egy megtévesztő honlap.

Az urbanlegends.hu weboldal készített egy igen könnyen értelmezhető infografikát, mely segítségünkre lehet a tartalomellenőrzésben. Amennyiben a fentiek alapján is kétségek merülnek fel bennünk, ennek segítségével talán egyszerűbb a cikk hitelességét eldöntenünk. (Forrás: urbanlegends.hu)

Ezekre érdemes figyelni, ha a gyanú felmerül:

Hosszú, többsoros, jellemzően az érzelmekre, pénztárcára ható címek,
Az írás végén az érzelmeinkre hatva Facebookos megosztásra buzdítanak,
Az oldal neve, a honlap címe nagyon gyakran egy valós újság, tévé vagy műsor nevére hasonlít, de igen gyakran annak domain végződése nem csak .hu, hanem például .me, .info vagy .club, esetleg más külföldi oldalra utaló is lehet,
A cikk írójának a neve, forrásának megjelölése hiányzik, vagy a cikk épp egy másik álhíres oldalra hivatkozik, esetleg forrásként egy olvasói levélre hivatkoznak,
Videós megtévesztés, melynek során a cikkben egy videót kell elindítani, de a felvétel, még annak ellenére sem indul el - vagy ha elindul sem ad választ a felvetett kérdésre - ha átrágja magát az olvasó az elindításához szükséges halom felesleges kérdésen,
Célcsoportos megtévesztés, melyben jellemzően az idősebb korosztályt célozzák meg a nekik releváns kétes tartalommal (tapasztalatlanságuk miatt az őket leginkább érdeklő témákkal operálnak az oldalak),
A cikk érezhetően elfogult, mely már a címben is egyértelmű. Az írás a másként gondolkodókat egyértelműen ellenségként állítja be, míg a saját gondolatait képviselőket pedig áldozatként. Az írásban az információk egyoldalúak, a másik oldal esetleges véleményét elhallgatja,
Az oldal egészét nézve a tartalmi besorolás nehezen megállapítható. Van az oldalon mindenféle, ami az olvasó érzéseire, érzelmeire, emlékeire hathat, mellesleg mindez mértéktelen reklámmal vegyítve, melyre kattinthatunk,
Bizonytalan, idejétmúlt forrásokra hivatkozva mutat be áltudományos kutatásokat, melyek jellemzően inkább regénybe illőek,
Az emberiség nagy problémáira ad rettentően egyszerű és triviális megoldásokat, miközben a tudomány még a mai napig sem tudott azokra megoldást találni,
Orvosi kérdésekben nyíltan megy szembe a modern orvostudománnyal, melyben azt sugallja, hogy a tudomány elhallgatja a valóságot.

Ha ezeket a fenti pontokat tudjuk helyén kezelni egy-egy kétes tartalom esetén és gondolkodásunkban tudunk egy kicsit kritikusak lenni, akkor már sokat tettünk nem csak saját magunk, de globálisan nézve is a társadalom tudatos médiafogyasztásáért.

És akkor íme a lista, melyből a teljesség igénye nélkül válogattam, szigorúan szubjektíven: