Fibula az első századból, karkötő, érmék - hatszáznál is több római kori lelet került elő SzabadbattyánbanFibula az első századból, karkötő, érmék - hatszáznál is több római kori lelet került elő Szabadbattyánban
Több, mint tíz éve volt az utolsó nagyobb legális keresés a szabadbattyáni területen, mely Seuso feltételezett palotájaként vált ismertté. Tizenháromezer négyzetméteres római kori épületkomplexumot rejt a föld, az épületnek a feltárás során nem került elő a vége, így további érdekességeket rejthet még a lelőhely. Fejér, Pest és Veszprém megye múzeumbarátai, régészei és fémkeresős önkéntesei végeztek kutatást a közösségi régészeti nap keretében.
"Felmérjük, hogy az elmúlt tíz, húsz, harminc évben milyen károk érték az illegális fémkeresők által ezt a lelőhelyet. Szeretnénk gyakorlatilag a leleteket menteni, van egy ilyen megelőző célja a kutatásnak, hogy ez az anyag valóban közkinccsé váljon, bekerüljön a múzeumokba, kiállításokon, különböző kiadványokban mindenki által megismerhető legyen. Ne magángyűjteményekbe vesszenek el, vagy ne külföldi aukciós házaknál lássuk viszont az innen származó leleteket!" - tudtuk meg Szücsi Frigyestől, a Szent István király Múzeum régészétől.
A leletek koordinátái számos információt hordoznak, amik segítik a régészek munkáját. Az illegális kutatás azért is okoz óriási károkat, mert éppen a leletek által hordozott információk vesznek el.
Az eddigi adatok szerint a rómaiak nagyjából a másodiktól a negyedik századig használták a területet:
"Rögtön a nap elején előkerült egy úgynevezett nor-pannon szárnyas fibula. Ez egy elég jellegzetes nők által használt ruhakapcsoló tű az első századból. A terület őslakosai az eraviszkusz törzshöz tartozó kelták használták. Ez pedig azt is jelentheti, hogy a település előzményei már az első századra visszavezethetőek."
Tájékoztatott Kovács Loránd Olivér a Gorsium régészeti Park vezetője, a szakembert a lelőhellyel kapcsolatos tervekről is kérdeztük: "Magának az ásatásnak ekkora léptékben, amekkorában korábban zajlott állami támogatásból jelenleg nincsen realitása, de kisebb ásatási munkákat tervezünk. Részben vannak megválaszolásra váró kérdések. Például van egy adat, hogy a hetvenes évekből egy ólom üst került elő a területen, hogy az tényleg belefért-e az ominózus fűtőcsatornába, ahonnan elvileg előkerült. Részben pedig, hát mivel az épületnek nincsenek meg a szélei, nem ismerjük a környezetét, ezeket a kérdéseket is tisztázni kellene" – folytatta Kovács Loránd Olivér, a Gorsium Régészeti Park vezetője.
Ezeket kezdetben nem több ezer négyzetméteren, hanem kijelölt szelvényekben, irányítottan az adott kérdésekre választ adó helyszíneken elhelyezve szeretnék végezni.
Az ásatás folytatásáról, a kutatómunkáról kérdeztük nemrégiben Székesfehérvár polgármesterét: "Abszolút elképzelhetőnek és fontosnak is tartanám, hogy folytatva egyébként mondjuk Nádorfi Gabriella fantasztikus munkáját, az út tudományos eredményeit is felhasználva a Nemzeti Múzeum és a mi múzeumunknak a régészei egy közös kutatási projektben feltárhassák ezt a területet, és ha fel van tárva, akkor bizonyos helyreállításai munkák is megtörténhessenek" - nyilatkozta Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere.
A mostani közösségi régészeti nap a múzeum és Szabadbattyán település önkormányzatával együttműködésben jött létre: "Egy nagyon fontos érték, amit igyekezünk az utókornak megmutatni. De ennek az első köve talán az lenne, hogy ki kellene deríteni, hogy mi is van itt valójában! Mi minden követ szeretnénk megmozdítani, azért hogy itt valami történjen!" - egészítette ki Pletser Ádám, Szabadbattyán alpolgármestere.
Az első mozzanat volt a közösségi régészeti nap, a következő a Seuso Estek előadás-sorozat, melyet Szabadbattyán és Polgárdi közösen a Szent István király Múzeum és a Fehérvár Médiacentrum együttműködésével szervez. Február 18-án 18 órakor lesz az első este a település művelődési házában.
