A szóbeli bántalmazás is családon belüli erőszak – de tehetünk-e jogi lépéseket?
A szóbeli bántalmazás is családon belüli erőszak – de tehetünk-e jogi lépéseket?
A szóbeli bántalmazás is családon belüli erőszak – de tehetünk-e jogi lépéseket?A családon belüli erőszakról elsőre mindenkinek rendszeres verés, fizikai erőszak jut eszébe. Pedig a szóbeli szidalmazás, becsmérlés, szavakkal való megalázás is erőszaknak számít. A fájdalmat okozó, lelket nyomorító, szorongást keltő szavakról azonban nem lehet látleletet venni, annál sokkal mélyebben okoznak sebeket, a lélekben hagynak nyomot. De ugyanúgy nem hegednek be nyomtalanul!
Nem is hinnénk, de ha bizonyítékul a bántalmazott hangfelvételt készít, azzal akár bűncselekményt is elkövethet. Korábbi cikkünkben már beszéltünk a családon belüli erőszak lelki oldaláról egy pszichológussal és egy lelki segélyszolgálat munkatársával. Ezúttal a jogi oldalról közelítjük meg a kérdést. Dr. Mihálovics Nikolett székesfehérvári ügyvéddel és családjogi szakjogásszal a családon belüli erőszak szóbeli formájáról, és az ellene tehető lépésekről beszélgettünk.
Jogi értelemben mit jelent a családon belüli erőszak?
Fontos, hogy családon belüli erőszak esetén – ahogy az az elnevezésből is kiderül – a bántalmazó személy családtag, vagy legalábbis olyan személy, akivel érzelmi kapcsolatban áll vagy állt a bántalmazott. A bántalmazó és a bántalmazott minden esetben ismerik egymást. Fontos az is, hogy nem pusztán a fizikai bántalmazás tartozik a családon belüli erőszak körébe, hanem a szexuális, illetve lelki bántalmazás is (lelki terror, szidalmazás, stb.). A családon belüli erőszak a legtöbb esetben rejtve marad. A családon belüli erőszak nagyon kis százaléka válik ismertté.
A családon belüli erőszak sokszor még az érintettek körében is tabutéma. A szóbeli bántalmazásnak ráadásul nyoma sincs, még könnyebb tagadni. Van-e mégis bármi módja, hogy bizonyítani lehessen az ilyen jellegű bántalmazást?
Sajnos így van, tabutéma a családon belüli erőszak, a bántalmazott egyrészt szégyelli, hogy családon belüli erőszak áldozata, másrészt pedig fél megtenni a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy felszámolja addigi életét, azaz fél kilépni a bántalmazó kapcsolatból, tartva a következményektől, attól, hogy a bántalmazás még erőteljesebb, még intenzívebb lesz.
A szóbeli bántalmazásnak nincs nyoma, látleletet erről felvenni nyilvánvalóan nem lehet, így valóban rendkívül nehéz bizonyítani, és rendszerint valóban tagadásban van a bántalmazó.
A családon belüli erőszaknak a büntető eljáráson túl rendszerint a házasság felbontása iránti perben, illetve a szülői felügyeleti perben lehet jelentősége. A bizonyítás történhet hangfelvétellel, tanúkkal, igazságügyi pszichológus szakértővel.
A hangfelvétellel történő bizonyítás kapcsán fontos megjegyezni, hogy adott esetben ezzel a bántalmazott bűncselekményt is megvalósíthat (Btk. 226/A. § és 226/B. §), illetve személyiségi jogot sért, ha az érintett hozzájárulása nélkül készül a hangfelvétel (rendszerint így történik).
A polgári perben azonban adott esetben bizonyítási eszközként igénybe vehető a hangfelvétel. Tanú sok esetben nincs, a családon belüli erőszak az esetek túlnyomó többségében az otthon falai között történik, a külvilágtól elzárva. Igazságügyi pszichológus szakértő a legmegbízhatóbb bizonyítási eszköz.
Jogilag milyen következményei lehetnek az ilyen cselekedetnek, ha valaki a szeretteit szóban terrorizálja, akár éveken keresztül?
Jogi következmény lehet a házasság felbontása, a gyermek feletti szülői felügyeleti jogért való küzdelem, illetve feljelentés, büntetőeljárás. Polgári perben, például a szülői felügyeleti jog gyakorlása iránti perben (a köznyelvben: gyermekelhelyezés) az eset összes körülményét mérlegeli a bíróság a döntés meghozatala során, illetve részletes bizonyítási eljárást folytat le, ennek során a családon belüli erőszak is jelentőséggel bír nyilvánvalóan.
Ez többnyire a gyermeknevelési képességre is kihat, tehát befolyásolja a bíróság döntését, miszerint a bíróság nem jogosítja fel a bántalmazót a gyermek feletti szülői felügyeleti jogok gyakorlására.
Amennyiben a családon belüli erőszak a gyermekkel szemben valósul meg, akkor ez ahhoz is vezethet, hogy a bántalmazó kapcsolattartási jogát a bíróság vagy gyámhatóság a gyermek érdekében korlátozhatja (pl. felügyelt kapcsolattartás) vagy megvonhatja, illetve sor kerülhet a szülői felügyeleti jog szünetelésére, továbbá adott esetben a bíróság megszüntetheti a szülői felügyeletet. Büntetőeljárásban pedig adott esetben a bűnösség megállapítását vonhatja maga után a családon belüli erőszak, a bántalmazó megvalósíthatja különösen a kiskorú veszélyeztetése, kapcsolati erőszak, testi sértés, súlyosabb esetben az emberölés törvényi tényállását.
Találkozik-e ön a gyakorlatban ilyen esetekben, pl. egy válóper során az indítékok között?
Találkozom ilyen esetekkel, azonban jellemző, hogy sok éves tűrés és gyötrődés előzi meg a döntést, azt, hogy valaki el merjen menni ügyvédhez, és megtegye a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy kilépjen a bántalmazó kapcsolatból.
Milyen lépéseket kell tennie annak, aki ilyen helyzetben van (bántalmazottként), és szeretne segítséget kérni?
Arra buzdítom azokat az áldozatokat, hogy merjenek beszélni arról, amin keresztül mennek, merjenek segítséget kérni, és ha megkapják a kellő támogatást, merjenek változtatni.
Támogatás hiányában kicsi az esélye, hogy felvállalják az áldozatok a döntést, hogy kilépnek a kapcsolatból. Fordulhatnak a rendőrséghez, a családsegítőhöz, pszichológushoz, illetve ügyvédhez, aki egyébként a megfelelő jogi tájékoztatást tudja megadni a lehetőségek kapcsán, illetve a megfelelő eljárás megindításában tud segíteni.
Áldozatsegítő Szolgálatot minden megyei kormányhivatal működtet, e helyszíneken bárki segítséget kérhet. Természetesen Székesfehérváron is megtalálható ez. Ha nincs lehetőség személyesen felkeresni valamely szolgálatot, az ingyenes hívható Áldozatsegítő Vonalon tudnak segíteni. Továbbá egyesületek is működnek, akik kifejezetten abból a célból jöttek létre, hogy az áldozatokat segítsék.
A környezet, pl. tágabb családtagok, szomszédok, barátok tehetnek-e lépéseket, ha ilyen ügyekről tudomásuk van?
Fontos, hogy felelősséggel tartozik a környezet az ilyen esetekben az áldozatokért. Nem dughatjuk homokba a fejünket, hiszen sok esetben a családon belüli erőszak előbb-utóbb tragédiába torkollik. A környezet is ugyanazon lépéseket tudja megtenni, mint amelyeket maga az áldozat.
Az ellátórendszer és jelzőrendszer nem megfelelő, így még inkább felértékelődik a közvetlen környezet szerepe.
Arra buzdítom az Olvasókat, hogy ha tudomásuk van arról, hogy a környezetükben olyan személy él, aki családon belüli erőszak áldozata, tegyenek lépéseket: ha a sokadik veszekedést hallják, értesítsék a rendőrséget, ha bántalmazás nyomait látják ismerősükön, biztosítsák a bántalmazottat arról, hogy számíthatnak Önre, erősítsék benne, hogy fordulhat Önhöz bizalommal. Nagyobb az esély arra, hogy a bántalmazott mer majd segítséget kérni, ha megkapja a szükséges támogatást a környezettől.
