Kétszáztizenhatmillió marad a Fejérvíznél
Kétszáztizenhatmillió marad a Fejérvíznél
Kétszáztizenhatmillió marad a FejérvíznélKétszázhetvenhétezer fogyasztó tartozik a Fejérvíz Zrt.-hez. A társaság tizenegy városban és hetvenhárom községben szolgáltat Fejér illetve Veszprém megyében. Az ellátási terület kapcsán elmondhatjuk, hogy a harmincnyolc közül a Fejérvíz a hetedik legnagyobb vízműtársaság az országban.
A kormány döntése értelmében a víziközmű-vezeték adójának struktúrája megváltozik. A döntés lényege, hogy a hálózat hosszát érvényesíti az új elszámolási rendszerben. Így az országban vannak olyan cégek, ahol valamilyen mértékű adóemelés lesz, és vannak olyan szolgáltatók – mint például a Fejérvíz – ahol jelentős adócsökkenéssel számolhatnak.
A Magyar Közlönyben megjelent részletek kapcsán Laczi Pétert kérdeztük, hogy mit jelent mindez a Fejérvíz számára. A vezérigazgató elmondta, hogy a szolgáltató a legkisebb adósávba fog kerülni: „Így várhatóan kétszáztizenhatmillió forint marad a Fejérvíznél ebből az adónemből. Azok a társaságok járnak jól, amelyeknek olyan településeik vannak, ahol hosszú a hálózat. Magyarul: minél nagyobb a hálózathossz, annál kedvezőbben alakul az adófizetés.”
Az adómegtakarítás 2021-ben fog jelentkezni. Értelemszerűen azonban hosszabb távon is érezteti hatását a változás, és milliárdos adókedvezményt jelenthet az évek során a Fejérvíznek: „A kormányzati döntés következtében az adófizetés új struktúrája végre elismeri, hogy a vidéki településeken élők részére nyújtott szolgáltatás biztonsága is fontos, és ennek működtetése természetszerűleg drágább, mint a nagyvárosokon belüli szolgáltatás. Konkrét döntéseket is meg tudunk hozni az adómegtakarítás jóvoltából, például a Prohászka út felújítása egy teljes víziközmű-felújítást is jelenthet, de egyéb közműfejlesztéseket is meg tudunk valósítani. Ezt abból a vízgazdálkodási alapból tudjuk finanszírozni, amit a jogszabályok alapján a Fejérvíztől kap a város közössége, tehát ez a döntés közvetetten fejlesztési forrásokat biztosít Székesfehérvár számára.” – fogalmazott Cser-Palkovics András.
A polgármester azt is kiemelte, hogy a víziközművek vonatkozásában szükség is volt erre a kormányzati döntésre, hiszen számos nyitott kérdés van: „Egy olyan fenntartható modellt kell kialakítani, ami biztosítja a fejlesztés lehetőségét, a szakember-utánpótlást, a szakemberek anyagi és morális megbecsülését, és egyúttal lehetővé teszi a szolgáltatás további biztonságos és magas színvonalú működtetését.”
2012-ben lépett életbe a víziközművekre vonatkozó törvény, ami azt is jelentette, hogy akkor befagyasztották a víz- és csatornadíjakat. A Fejérvíz Zrt. azóta ugyanazon az áron szolgáltat, úgy, hogy közben minden másnak a költsége emelkedett: „Ebből adódóan éves szinten a közműadóval együtt egymilliárd forinttal kevesebb van a büdzsénkben. Tavaly 554 millió forintos vesztesége volt a részvénytársaságnak. Idén ezt háromszázmillió forint környékére szeretnénk lehozni. A mostani adóváltozással lényegesen csökken a cég vesztesége.” – fogalmazott Laczi Péter, hozzátéve, hogy vannak elmaradt bérfejlesztések, elmaradt fejlesztések és karbantartások, amihez jól jön a megmaradó összeg.
