Februárban is ritka égi csodák ragyogják be a horizontotFebruárban is ritka égi csodák ragyogják be a horizontot
A lélegzetelállító januári égi csodák után (amely során egy hármas együttállást, illetve fényes bolygókkal megbolondított hajnali és alkonyi holdsarlót is láthattatok) ismételten érdemes lesz az alkonyi vagy az éjszakai horizontot kémlelni, ugyanis február első fele is olyan meglepetéseket tartogat, amilyenekkel nem találkozhattok minden nap.
Mi?: Állatövi fény
Mikor?: Február első felében
Hogy az állatövi fényt elcsípjétek, településektől távol érdemes figyelni a nyugati ég alját. A fogyó Hold egyre később kel, a kora esti órák holdmentesek, és ha az időjárás is kegyes lesz, akkor tiszta égbolton figyelhetitek meg a halvány fénykúp derengését.
Az állatövi fény a Naprendszer belső régióiban évmilliárdok alatt felhalmozódott bolygóközi por mikroszkopikus szemcsékről visszavert napfény. Azért látszik egy viszonylag keskeny sávként, mert a Naprendszer égitestjeinek keringési síkján, az ekliptikán halmozódott fel a legtöbb, innen kapta a nevét is, hisz az állatövi csillagképek azok, amelyek az ekliptika síkja mentén láthatóak.
A tél végi, tavaszi estéken a nyugati-délnyugati horizonttól ferdén balra dőlő fénykúp az esténként jól látható Fiastyúk csillaghalmaza felé mutat.
Az állatövi fény napnyugta után 1,5 órával már jól látható, és szerencsés esetben még jó egy órán át gyönyörködhettek a látványban.
Mi?: Merkúr napnyugta után
Mikor?: Február első felében
A Merkúr már napnyugta után fél órával kiszúrható,
ekkor még kb. 7-8 fokos magasságban lesz.
Mondjuk azt hozzá kell tenni, hogy míg február 1-jén 18 óra körül nyugodott le a bolygó, addig 6-án már csak kb. 17:30-ig lesz látható, ezt követően már belevész az alkonypírba, így a Merkúrt ezután már csak kivételesen tiszta égen kukkanthatjátok meg.
Mi?: Mars az éjszakai égbolton
Mikor?: Február első felében
A korábban jól megszokott alkonyi bolygóink, a Jupiter és a Szaturnusz a Nap közelében járnak, így ezeket sajnos már nem csíphetitek el, nem beszélve a hajnali égen korábban feltűnően ragyogó Vénuszról, amely szintén az óriás tűzgolyó felé húz, ennek köszönhetően szintén nehézkes a megpillantása.
Tehát már csak a Mars maradt, amely bár sokkal halványabb, mint az ősz közepén volt, de még most is könnyen megtalálható, nagyjából olyan fényességű, mint az Orion vörös szuperóriás csillaga, a Betelgeuse.
Mi?: Reggeli holdsarló
Mikor?: Február 9., kedd
A Hold járása alapján most a hajnali sarlók láthatósága rosszabb, 9-én is csak 1 óra 10 perccel a Nap előtt kel a sarló, amely ekkor 7,6 százalékos megvilágítású, nem túl vékony, tiszta ég esetén jól látható.
A holdkelte ezen a reggelen Székesfehérváron 05:50-kor lesz.
Az ég alja ekkor már igen világos, és rohamosan világosodik, így csak tiszta idő esetén tudjuk megfigyelni a sarlót. Másnap, 10-én, bár még ekkor is 2,7 százalékos megvilágítású a sarló, olyan közel jár a Naphoz, hogy alig 20 perccel előtte bukkan fel csupán, a megfigyelése gyakorlatilag teljesen lehetetlen.
Mi?: Alkonyi holdsarló
Mikor?: Február 13. és 14., szombat és vasárnap
A sarló ezen az alkonyon 3,8 százalékos megvilágítású, kellemesen vékonyka, de még jól látható. Majdnem 2 órával nyugszik csak a Nap után, így igazán jól megfigyelhető lesz.
A kb. 8 fokos magasságban álló sarló látványához ideális időpont ezen az alkonyon Székesfehérváron 17:50 körül lesz. Innentől még egy órátok van holdnyugtáig.
Február 14-én a sarló már 8,5 százalékos megvilágítású, a megfigyelési időpontok az előző napihoz hasonlóak, ám a Hold majdnem 3 órával nyugszik már a Nap után este 8 körül, így csak az láthatja a holdnyugtát, aki otthonról rálát a nyugati horizontra.
(Forrás: National Geographic)
