Két világot köt össze a csóri japán torii kapu
Két világot köt össze a csóri japán torii kapu
Két világot köt össze a csóri japán torii kapuA japán sinto vallásban a torii kapu a földi és szakrális világ közötti átjárót szimbolizálja. Rajta áthaladva egy nagyobb szentségű térbe érkezünk. A távol-keleti országban számos helyen lehet vele találkozni, ám Magyarországon értelemszerűen nem sok van belőlük. Áll például egy Zagyvarónán, Budapesten, de van Kecskeméten és Délegyházán is. Utóbbiak magánterületre épültek, így a nagyközönség számára nem látogathatóak.
A csóri torii kapu
A csóri kapu azért is különleges, hiszen bárki, aki kíváncsi vagy szereti a távol-keleti kultúrát, felsétálhat hozzá és szimbolikusan átléphet egy szent területre. Mivel nincsen kitéve sem tábla, de még a Google barátunk sem tud a csóri torii történetéről semmit, felmerülhet bennünk a kérdés: hogy miért került ide torii kapu? A válasz jóval egyszerűbb, mint amennyire elsőre tűnik.
Egy kis utánajárás után kiderült, hogy toriit körülbelül nyolc évvel ezelőtt Bodri Miklós és egy barátja állította. Egy kagami-ryú danvizsga feladata volt a kapu elkészítése.
A kagami-ryú egy japán hagyományokon, szamuráj eszméken alapuló harcművészet, amelynek célja, hogy a „kard útján” fejlessze a személyiséget.
„17 éve űzöm ezt a harcművészetet. Csóri vagyok és van egy társam, aki szintén csóri. Plusz a fekete övesek szoktak idejönni edzeni, így felmerült bennünk az ötlet, hogy mi lenne, ha itt építenénk meg a torii kaput, amely számunkra a csapatot, az elhivatottságot, a kitartást és az összetartást is jelenti”- mondta Miklós.
A kezdeményezést annak idején önkormányzat is támogatta. Maga az alap kiásása két napig tartott, és ha munkaórákban számoljuk, akkor a kapu elkészítése körülbelül két hetet vett igénybe. Bodri Miklós hozzátette, jövőre szeretnék majd felújítani a toriit, és elképzelhetőnek tartja, hogy a kapu történetéről, jelentéséről elhelyeznek rajta egy táblát.
Hova állítanak torii kaput?
A kapuval kapcsolatban megkerestünk a fiatal, fehérvári sinto valláskutatót, Kiss Lőrincet is.
Japánban torii kaput a szent helyek bejáratához állítottak, ami lehet egy szép fa, egy hegy vagy akár a folyó is, ahol a természeti szellem lakozik. Az emberek odajárnak imádkozni, mert azt érzik, hogy ott van valami erő, ami segíti őket, vagy azért kérlelik, hogy ne bántsa őket. Például ne áradjon ki a folyó. Ezekre a helyekre építenek általában szentélyt is” - fejtette ki a kutató.
A csóri toriihoz nem tartozik szentély. Kiss Lőrinc kiemelte, hogy Japánban a harcművészet szent tevékenységnek számít, és a hagyományos dojók bejáratánál is rendszerint áll egy ilyen kapu. Mivel a csóri hegyoldalban is szoktak a kagami-ryúsok edzeni, ilyen értelemben ez is szent területnek számít.
A valláskutató megjegyezte, hogy a torii japánul azt jelenti, ahol a „madár van”. Ez a fajta hagyomány nem egyedülálló a világban. Nem is kell messzire menni! Elég csak megnézni a székelykaput, amelynek szintén van vallási jelentősége, és a tetején nemcsak szimbolikusan, hanem ténylegesen is ott van a galambdúc.
