Egy eldugott Fejér megyei kirándulóhely: séta a Sárvíz partjánEgy eldugott Fejér megyei kirándulóhely: séta a Sárvíz partján
A koronavírus okozta korlátozások miatt sokkal többen kirándulnak a szabadban, emiatt a népszerű természetjáró célpontok látogatottsága ugrásszerűen megnőtt. Fejér megyében például egy napsütéses hétvégén alig van szabad hely a Gaja-völgyi Tájcentrum parkolójában, Bakonykútira kikerült a megtelt tábla, de a pákozdi Ingókövekhez is csak libasorban lehet feljutni.
Hiába van nagy tér, ha sokan vannak, és nem lehet megállni egy pillanatra sem gyönyörködni a tájban, mert sarkunkban liheg a mögöttünk lévő család. Ez minden, csak nem szabadságérzet. Érdemesebb ezért egy olyan kirándulóhelyet választani, ami lehet, hogy szép, de valamiért nem annyira közismert.
Gorsiumnál a Sárvíz partján összesen egy családot láttunk. Őket is csak a túloldalon. Ellenben őzből, nádirigóból Dunát lehetett volna rekeszteni. Valószínűleg azért, mert az egykori római kori romokat a járványveszély miatt egyelőre nem lehet látogatni.
A Sárvíz az ókorban és a középkorban a hajózható folyók közé tartozott. Gorsiumnak még kikötője is volt a partján. A folyó mellett a 18. századig mocsarak, ingoványok húzódtak. Ezt a vad, ősi világot szüntette meg az 1800-as évek folyószabályozási hulláma.
A Sárvíz azóta nem hajózható, veszített stratégiai jelentőségéből, de Fejér megye déli részének így is a legjelentősebb vízfolyása maradt. Mocsaras, ingoványos területekkel egy-egy esősebb időszak után még mindig találkozhatunk errefelé, ahogy az élővilága is különleges. Ha belerakjuk a hátizsákba a távcsövet, láthatjuk a nád- és gyékényerdőben megbúvó nádirigót, a mezőn legelésző őzeket vagy hallhatjuk a harkály kopácsolását.
Vihetünk magunkkal biciklit is, mert a Tác és Szabadbattyán közötti szakaszt kétirányú bicikliút köti össze. Kisgyerekesek is bátran sétálhatnak a másik oldalon, ugyanis még a földút is jól karbantartott, elgurul rajta a babakocsi meg a kismotor is.
A sár, vagy hosszasan sárarany a régi magyar nyelvben a fehéret jelentette. A fehér pedig az uralkodó színe volt. A folyó neve utalhatott arra, hogy ezen a területen Árpád fejedelem törzse telepedhetett meg.
