Gyorstalpaló: mit jelent a karantén és a kijárási tilalom?
Gyorstalpaló: mit jelent a karantén és a kijárási tilalom?
Gyorstalpaló: mit jelent a karantén és a kijárási tilalom?Mivel a mostani zűrzavaros időkben sosem lehet tudni, hogy mit hoz a holnap, arra gondoltam, hogy megpróbálok egy kicsivel tisztább vizet önteni a poharakba kijárási tilalom és karantén ügyében. A múltkori poszt kommentjei között voltak olyan hozzászólások, amelyeket olyan kedves olvasók követtek el, akik például kioktattak arról, hogy a miniszterelnöki rendelet nem jogszabály és ne beszéljek hülyeségeket, mások arról próbáltak meggyőzni, hogy ha Ausztria lezárta a határait, az automatikusan azt is jelenti, hogy Bécsben karantént rendeltek el, szóval sokat nevettünk, de a jelenség (mármint hogy vannak, akikre ráfér egy kis fejtágító) arra ösztökélt, hogy írjam meg ezt a rövid kis posztot. Senki ne vegye sértésnek, nem kioktatni akarom a Lemilblog amúgy profi olvasóit, hanem egy kicsit összeszedni az alaptudnivalókat erről a két intézkedéskomplexumról.
Kezdjük a karanténnal. Noha a most (2020. március 17., kedd, 20.00 óra) hatályos magyar jogszabályokban hiába keresnénk ezt a szót, nem találnánk, elég sokan használják és hivatkoznak rá, írásban és szóban egyaránt (például a koronavírusos információkat közlő hivatalos kormányhonlap is). Szóval ne féljünk a karantén szótól, hanem próbáljuk meg definiálni. Számos meghatározása van, az egyik legegyszerűbb a következő:
Karantén: vesztegzár, egészségügyi zárlat. Járványveszély esetén szokták alkalmazni a járvány, a fertőzés terjedésének megakadályozására vagy lassítására.
A karantén tehát egy olyan kényszerintézkedés, ami arról szól, hogy egy jól körülhatárolható területet (egy épületet, egy utcát, egy települést, egy hajót, de akár egy régiót vagy neadjisten egy egész országot) többé-kevésbé hermetikusan elzárnak a közvetlen környezetétől, a ki- és beutazást ellenőrzik és komoly büntetéseket helyeznek kilátásba azoknak, akik a vesztegzár szabályait megsértik. Nincs két egyforma karantén, mindig az adott egészségügyi vészhelyzet (és főleg a vesztegzárat elrendelő hatóság) határozza meg, hogy az előbb említett főszabály mellett milyeneket léptetnek életbe, például a karantén idejére és szigorúságára vonatkozóan.
Lehet teljes a karantén (vagyis tényleg senki se ki, se be), de ez a ritkább, pláne a mai globalizált világban, ahol kivételek vannak és ez így van rendjén. Azt még érdemes elmondani, hogy a laza, félvállról vett bulikaranténnak sok értelme nincs, szóval ahogy annak idején Kerezsi százados mondta nekem: egyszer ugorjunk, de az aztán csobbanjon! Nincs szánalmasabb, mint egy olyan hatóság, amelyik elrendel egy karantént, aztán feloldja, majd rövid időn belül ismét elrendeli, feloldja, stb.
Biztosan sokan tudják, de azért leírom: a karantén szó az olasz "quaranta"-ból jön, ami 40-et (negyvenet) jelent. Ennyi napig voltak ugyanis vesztegzár alatt azok a hajók, amelyek a középkorban behajóztak a velencei kikötőbe, ugyanis ez volt a biztonságosnak ítélt időtartam, ami alatt kiderült, hogy a hajó legénysége fertőzött-e valami távoli betegséggel. Ez nem azt jelenti, hogy azelőtt nem volt vesztegzár; a Bibliában is szó esik róla (Mózes 3. könyve, 13. fejezet). Állatokat is lehet karantén alá helyezni, nem csak embereket. Ez az opció persze csak olyan esetben alkalmazandó, ha az adott betegséget az állatok (is) terjesztik. És persze létezik "önkéntes karantén" is, ami alatt pont azt kell érteni, amit nyelvtanilag jelent: nem külső kényszerből, hanem belső elhatározás miatt vállal valaki ilyet.
Lássuk a kijárási tilalmat. Ezzel könnyebb dolgunk van, mert a 2011. évi CXIII. törvény (ami a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szól) 70. §-ának 5) bekezdése a következőt írja:
Korlátozni lehet a lakosság utcán vagy más nyilvános helyen való tartózkodását (a továbbiakban: kijárási tilalom). A kijárási tilalmat és annak időtartamát a rádió, a televízió, a kormányzati internetes oldalak, a sajtótermék és hirdetmény útján, valamint a helyben szokásos módon a lakosság tudomására kell hozni.
Csak érdekességként mondom (illetve hát azért, mert szerintem valahogy összefügg a kijárási tilalommal), hogy ugyanezen törvény még a következőt is tartalmazza (ahol a b.) alpont akár még a karantén is lehet):
Elrendelhető
a) az ország meghatározott területén való tartózkodás korlátozása, illetve engedélyhez kötése,
b) hogy az ország meghatározott területére utazni, azon átutazni vagy onnan kiutazni csak engedéllyel szabad.
De térjünk vissza a kijárási tilalomra. Ez megint csak sokféle lehet. Területi szempontból el lehet rendelni egy településre (kicsire vagy nagyra), egy régióra (megyére), de akár a teljes országra is. Az sincs előre kőbe vésve, hogy milyen időtartamra és intervallumokra szól. Lehet olyan, hogy például este 22.00 és reggel 06.00 között tilos közterületen tartózkodni, de olyan is elképzelhető, hogy mondjuk az élelmiszerüzletek, a gyógyszertárak és az orvosi rendelők (kórházak) meglátogatásának kivételével minden más céllal tilos kimenni az utcára. Ahány eset, annyi kijárási tilalom; ezt megint nem lehet előre megjósolni.
Mindkét kényszerintézkedés-csomag mellé szoktak szankciókat is tenni, valamint a rendvédelmi szervek és a katonaság tevékeny szerepére lehet számítani. Nekünk talán szokatlan látvány lenne, ha katonai járőrök igazoltatnának az utcán civileket, de nem ördögtől való, ha mögéjük van pakolva a megfelelő jogszabályi háttér és ami legalább ennyire fontos: a szakértelem. Mert azt a lemilesek nagyon jól tudják, hiszen többször beszélgettünk róla, hogy a katona és a rendőr szakmai mentalitása (hogy úgy mondjam: vállalati kultúrája) eléggé eltér egymástól és abból a történelemben sose sült ki jó, ha egy rendőr katonaként, vagy ha egy katona rendőrként gondolkozott és cselekedett. De azt hiszem, értitek, mire gondolok.
Nem tudhatjuk (honnan is tudhatnánk?!), hogy lesz-e karantén vagy kijárási tilalom idehaza, mindenesetre Európa több országában bevezették már egyiket vagy/és másikat, szóval ha érdekel, érdemes rákeresnetek mondjuk a régebben bevezetett osztrák, olasz, spanyol, stb. példákra, vagy a legfrissebb, tegnap bejelentett francia vagy szerb intézkedéssorozatra. Megismétlem, mert nagyon fontos: a külföldi példákat kizárólag kuriózumként ajánlom tanulmányozni, mert minden kijárási tilalom más és más.
A két intézkedés alkalmazható együtt, de külön-külön is. Vagyis (elméletileg) egyik sem a másik függvénye, létezhet karantén kijárási tilalom nélkül vagy fordítva. De a kormányzatok (hiszen általában ezek rendelik el mindkettőt, legalábbis demokráciákban) a legtöbbször egyfajta öszvérmegoldást szoktak preferálni, vagyis a csomagban szoktak lenni karantén- és kijárási tilalom-elemek is. Egyet fizet, kettőt kap, kedves adófizető! De a jövőben kéretik nem öszekeverni a kettőt, nem vagyunk mi újságírók!
Nem akarom tovább habosítani a posztot, szerintem ezek az alapok, aztán a kommentek között nyugodtan egészítsetek ki, hiszen biztosan van, amit elfelejtettem és mégis lényeges lehet. Persze nem állítom, hogy ezekre az ismeretekre idehaza szükség lesz, de hát posztoltunk mi az amerikai rendőrök fizetéséről is, márpedig ez aztán tényleg elég távol áll tőlünk. És a statáriumról (vagyis a rögtönbíráskodásról) egyelőre nem írunk, pedig az is érdekes téma, de ti felvethetitek a hozzászólásaitokban.
Hajrá, várjuk a kommenteket, ugyanakkor finoman jelezném, hogy a rémhírterjesztés bűncselekmény. Biztos vagyok abban, hogy ti, akik ezt elolvastátok, a jövőben nem fogjátok keverni a két dolgot. Megismétlem, mert úgy tűnt a múltkor is, hogy van, aki elfelejti: a személyeskedés, a trollkodás, a spam és az öncélú kötözködés nem szívesen látott vendég errefelé. És akármi és akárhogy is lesz: vigyázzatok magatokra!
(Eredeti poszt: Gyorstalpaló: karantén és kijárási tilalom)
