Ingyen orvosság a fehérvári Csitáry-vízIngyen orvosság a fehérvári Csitáry-víz
Tíz évvel ezelőtt, amikor Fehérvárra költöztem, akkor ittam életemben először Csitáry-vizet, bennfenteseknek csak savanyúvizet. Apósom kínált meg egy pohárral egy kissé sárgásra színeződött üvegből. Az első korty után a döbbenet ült ki az arcomra: a víznek olyan íze volt, mint a kulcsnak és enyhén pezsgett. Megkérdeztem: hol lehet ilyet venni? Apósom mondta, sehol, csak el kell menni a Rózsaligetbe a kútra és meg kell tölteni a flakonokat.
A Csitáry-kút története egészen a harmincas évekig vezethető vissza. Csitáry G. Emil polgármestersége idején az új városi strand medencéihez kerestek vizet a Rózsaligetben.
„Pávai Vajna Ferenc geológus mélyfúrási kérelemmel a városvezetéshez. A Mohai ásványvíz (melyet már régóta palackoztak akkor) Székesfehérvártól északra található medencéje benyúlik a város alá, ezért a fúrás során mintegy 200 méter mélységben savas vízre számított. A neves balneológus célkitűzése volt továbbá, hogy mintegy 600 méter mélységben remélt meleg vizet a fentebbi rétegben lévővel keverve olyan egyedülálló meleg szénsavas vizet juttathat a fürdő közönségének, ami Európában akkoriban csak egy helyen, Mannheimben volt található. A több mint egy évig tartó fúrás eredményeként 1935-ben mintegy 850 méteres mélységig jutottak.”- olvasható a Városi Levéltár és Kutatóintézet honlapján.
A talált víz mennyisége azonban kevés volt ahhoz, hogy egy fürdőt ellássanak vele, ezért a mélyfúrásokat beszüntették. És ekkor feltört 130 méter mélyről feltört a víz, amit a polgármesterről Csitáry-víznek neveztek el.
A savanyúvíz gazdag többek között káliumban, nátriumban, kálciumban és vasban, de van venne klorid, bromid, jodid, flourid és hidrogénkabonát is.
A benne lévő kálcium jó hatással van például az idegekre, az izomműködésre és a csontokra, ezért idősebb hölgyeknek és kismamáknak kifejezetten ajánlott a fogyasztása. Magas vastartalma segíti a vérképzést, így vérszegényeknek is érdemes fogyasztania. A benne lévő kálium segít beállítani a vércukorszintet, és a gyomorsav mennyiségét.
A Csitáry-kút vize hamar annyira népszerű lett a fehérváriak körében, hogy az Árpád-fürdő forrásait birtokló Klein Rezső meg akarta szerezni a hasznosítási jogát. Végül ebből nem lett semmi!
A fehérváriak azóta is ingyen vihetik haza a savanyúvizet a Rózsaligetből. A Csitáry-víz behűtve egy napig is eltárolható. Remek fröccsalapanyag, de szörpökhöz is kiváló, sőt még a palacsintába is tökéletes szóda helyett.
Fehérváron az első ásványvízre 1892-ben bukkantak. A fúrást az egykori Felmayer-gyár udvarán végezték, és nagy meglepetésre már 56 méteren vizet, 149 méteren pedig savanyúvizet találtak, amit Szent Istvánról neveztek el. A gyógyvíz hasznosítása során felmerült, hogy a közeli Ponty vendéglő helyére építenek egy fürdőt, de végül az ötletből nem lett semmi. A százasforduló környékén az Árpád-fürdő átépítésekor újabb források után kutattak. 115 és 160 méteres mélységben ismét savanyúvizet találtak. Nem is akármilyet! Jóval magasabb volt a szénsavtartalmuk, mint füredi Lobogó-forrásénak. A felszínhez közelebbi víz a Zsuzsanna, a mélyebben fekvő a György nevet kapta. A korabeli orvosok Zsuzsanna-vizet gyomor-és bélpanaszokra, a György-vizet pedig szív-és légzőszervi bajokra ajánlották.
