Kastélyok és életek – a Zichy grófok nyomában: Zichyújfalu
Kastélyok és életek – a Zichy grófok nyomában: Zichyújfalu
Kastélyok és életek – a Zichy grófok nyomában: ZichyújfaluA hatalmas sárga repcetáblákból óvatlan fácánok riadnak az útra. Foltokban erdők, akácosok, a belső tó tükre, majorsági épületek. A temetőnél megállunk, mielőtt úti célunkhoz, a felújítás alatt álló Zichy-kastélyhoz érkeznénk. A temető a volt Zichy-birtokon áll. A grófi család kívánsága szerint Zichyújfalu lakói térítésmentes végső nyughelyet kapnak az egykor a birtokhoz tartozó földben. A temető végében hófehér kereszt, rajta Jézus megkínzott teste. Pénzess József, korának legügyesebb kőfaragója készítette Zichy Nepomuk János gróf megrendelésére. Aztán ükunokájának, Pénzess Évikének kivégzőhelyévé vált. A feszület mellett egyszerű kereszt jelzi a fiatal nő sírját, a feszület hátulján felvésett nevének karcolata. Mint mondják, német katonák hurcolták ki Endre gróf fiatal szerelmét, és zsidó származásúnak vélve agyonlőtték. Hiába kerestem, nem találtam nevét a zsidó áldozatok könyvében. Egy Jürgen vagy Sebastián hidegen a szép lány szemébe nézett, és valamilyen igazságszolgáltatás nevében meghúzta a ravaszt. Ennyit ért akkor az élet.
A lakott területen gólyafészek köszönt. Mondhatnám, hogy a vándorútjáról hazatért madár a régi fészkét megigazgatja, hogy ott kiköltse pelyhes magzatát, de a lakók a régi fészek helyére újat építettek, és a minőségi cserét a madár elfogadta. Benne tollászkodik éppen. A település egyetlen gólyáját nagy becsben tartja. Az öntözőtóban tizenkét szépséges hattyú talált otthonra sok más madár és számtalan halfaj mellett. A tó melletti mocsaras árterületen őzcsaládok és egyéb vadak élnek. A lapos, jó földön minden megterem. A puszta adottságai kiválóak. Ezen a területen gazdálkodtak a Zichy grófok, és sáfárkodtak lehetőségeikkel.
Keresem a mezőföldi település címerét, sokat elárulhat. Háromszög alakú pajzs. A kék színű pajzsmezőben vörös sáv hasítva, melyben arany korona lebeg. Belőle arany napraforgó nő ki, annak szárából három-három arany levél, mellette kétoldalt egy-egy ötágú arany szarvasagancs. Az égbolt, a vér és a gazdagság színei, virágzó növénytermesztés, vadban való tobzódás. Szép összefoglalása a jellemzőknek.
A török időkben Karali emír Székesfehérváron élt török földbirtokos uralta a puszta területét, 1650-től megosztozva az új földesurakkal, az előbb bárói, majd grófi címet viselő Zichy-családdal. A földet művelő seregélyesi jobbágyok kétfelé adóztak. A török idők után a seregélyesi ágról leszakadt újfalui Zichy ág kizárólagos fennhatósága alá került a puszta, melyet előbb Újfalunak, majd Zichyújfalunak neveztek. Birtokosai közül a teljesség igénye nélkül a legkiemelkedőbbeket nevezném meg.
1748-tól Zichy (I.) Ferenc főpohárnokmester, Veszprém vármegye főispánja a birtok gazdája. Kúriáját e településen 1784-ben emelte. Ez volt a „kiskastély”, mely később, az új kastély felépülése után a gazdatiszt lakása lett.
1812 és 1861között a település ura Zichy (II.) Ferenc Szerafin jogvégzett tárnokmester, a Központi Magyar Vasút igazgatója. Ő alapította Újfaluban a vármegye legelső katolikus uradalmi iskoláját, melybe református gyermekek is járhattak. Fenntartásához évi 1200 forinttal járult hozzá. 1848-ban gróf Széchenyi István közlekedésügyi minisztériumában még államtitkár, de az 1849-es évben már a cári orosz sereghez beosztott hadseregfőbiztos. Ennyit a forradalomban és szabadságharcban betöltött szerepéről.
Fiai közül Kázmér kapta meg Zichyújfalut, és az ő fia, Zichy Nepomuk János az, aki a legtöbbet tette a településért. Országos szinten is kiemelkedő mezőgazdasági területté fejlesztette. Ő fúratta az artézi kutat, melyből ma már szivattyú szívja fel a vizet. A századforduló körül új kastélyt emelt. Mellé csinos vadaskertet alapított, abba fácánost telepített. Kísérőm megmutatta a kör alakú tisztást, melyből hét út ágazik szét a szélrózsa minden irányába. A vadászok behasaltak az utakba, a hajtók pedig eléjük hajtották az apró vadakat, a nyulakat, fácánokat, foglyokat, fürjeket. A kastély parkjában védett tölgyfák állnak. A hajdani szederfa és tyúkszemfa ágairól gyermekek csipkedték le a gyümölcsöt. Áll még az égig érő diófa, melynek termése kókuszdióra hasonlított. A park közepére a „100-as istálló” települt, száz tehén számára. A kastély mögött lovarda és lóistálló állt. A kastély parkjában kisvasúttal történt a szállítás. János fájának nevezik a Velencei-tó ma legöregebb fáját, mely a kastélykertben áll. Korát egyesek négyszáz évre becsülik.
Zichy Nepomuk János részvényesként kapcsolódott be az Adony–Székesfehérvár-vasútvonal építésébe. Még a kastély építését megelőzően, 1896-ban nyílt meg a vasútszakasz és az azzal egyidős fogadó- és szolgálati épület. 1938-ban itt forgatták Danielle Darrieux francia színésznő filmje, az Egy pesti éjszaka egyes jeleneteit. A forgatás idejére az állomás épületének homlokzatára felkerült a Tállya felirat.
Mi értelme felvenni a minden Zichy Jánostól megkülönböztető Nepomuk nevet, ha azt már egy másik kortárs Zichy János éppen viselte? A zichyújfalui Zichy Nepomuk Jánost tizennégy évvel megelőzően Pozsonyban született egy másik Zichy Nepomuk János, aki Lengyeltótiban telepedett le. Fia, a sármos Béla a Zichy család legvagyonosabb tagja, Fonyód-Bélatelep megalkotója. A vagyonos földbirtokosok ranglistáján a harmincnegyedik helyen állt, amikor gyermektelenül meghalt. Testvére az a tragikus sorsú Zichy Ilona grófnő, aki Nádasdy Ferenc ifjú feleségeként a negyedik gyermek születését követő néhány hét múlva végzetes kolerajárványban elhunyt. A nádasdladányi kastély újjáépítésének tervrajzát még megismerte, az angol neogót kastély alapkőletételénél még jelen volt. Két Zichy Nepomuk János futott tehát egymással párhuzamosan a XIX. századi társasági életben.
A mi történetünk Zichy Nepomuki Jánosa két fia közül István a birtokkal kevésbé törődött. Hyppolitmajorban emelt egy kúriaszerű építményt, ott alapított családot. Földjét bérlő művelte, aki az első világháború alatt orosz hadifoglyokkal helyettesítette a fronton szolgáló magyar munkaerőt.
Másik fia, Hyppolit Kázmér kétéves afrikai vadászkalandjával tette különlegessé létét és kockázatossá családi életét. Afrikai vadásznaplója, a Guaso Nyiro mentén a Natron-tóig a maga nemében egyedülálló élményt nyújtó, a mai ember számára is élvezetes olvasmány. Messzi földön híres lövőként elnyerte a monte-carlói galamblövőverseny nagydíját. A Nádasdy-huszárok között századosként teljesítette az I. világháborúban katonai szolgálatát. 1916-ban mint rokkant került haza, de a szolgálatot a monarchia összeomlásáig teljesítette. Aztán ismét nyakába vette a világot. A birtokot bérlővel műveltette, csak a kastélyt tartotta fenn saját használatra. Beutazta Európát és Amerikát. A ma már lakásoknak helyet adó Zichyújfalui Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet épülete őrzi a településen fejlesztő munkáját.
Első házassága Odescalchi Ilona Paulina szerémi hercegi családból származó házastársával 1910-ben válással végződött. Nem csoda, ha utazgatásokkal és afrikai vadászkalanddal múlatta az időt. E frigyből két gyermekük született, Paulina és Endre. Érdekességként megjegyzem, hogy Odescalchi Ilona Paulina első férje, aki szintén Zichy volt, 1924-ben hunyt el, tehát úgy következtettem ebből, hogy a menyasszony nem özvegyként, hanem elvált asszonyként házasodott össze Zichy Hyppolit Kázmérral. Az 1895. december hónapban hatályba lépett, házasságról szóló 1894. évi XXXI. törvénycikk első ízben ismerte el honi jogunkban a házasság megszűnésének egyik okaként a válást. 1895-ben lépett hatályba a válást megengedő házasságról szóló törvény, és Odescalchi Ilona Paulina 1896-ban már a második házasságából származó gyermekének adott életet. A törvény megjelenésekor tehát ugrásra készen állhatott egy válásra és új házasságkötésre. Nagyon bátor tett volt. Az pedig ismét nagyon bátor tett volt, hogy 1910-re az utazgató, vadászgató Kázmér grófnak is hátat mert fordítani. Hyppolit Kázmérnak új házastárs után kellett néznie. Városunkban vette feleségül a magyar származású amerikai nőt, Julie Moran Mayt, akitől három újabb gyermeke született.
Az első házasságából származó Endre fia házasságkötését követően a birtokot kettéosztották, a kastély és 1270 hold Kázmér grófé maradt, Endréé a belmajori rész és 1292 holdnyi terület lett. Csak a gonosz pletyka kedvéért jegyzem meg, hogy Kázmér második felesége és fia, Zichy Endre gróf felesége közel egykorúak voltak.
1945-ben a „földreform” Zichy Endrének meghagyta a nagykastélyt és száz holdat, Zichy Kázmérnak és feleségének jutott a kiskastély két hold területű parkjával és száz hold terület. Végül a Rákosi-korszak elűzte a grófi családot. Hyppolit Kázmér Apcon hunyt el 1955-ben, és szülei mellé temették a zichyújfalui sírkamrába. Fiát, Endrét Afrikában érte a halál. Feleségeik 1962-ben haltak meg.
Hyppolit Kázmér egykori kocsisának és lovászának, Hangyál Károlynak leszármazói őrzik a bajszos rokon megsárgult első világháborús fényképét és hozzá az olasz hadifogságról és a grófi családról szóló halványuló történeteket. Felesége, Hangyál Károlyné Tabi Julianna szakácsnőként dolgozott a grófi család konyháján. Elbeszéléseikből maradt ránk az utolsó grófok barátságos, közvetlen természete – nemcsak a személyzettel, hanem azok gyermekeivel is. A barátságot sokáig ápolták, amíg a körülmények engedték.
A Zichy Ferenc Szerafin által alapított iskolaépület az út mentén romjaiban hever. 1945-öt követően még összevont osztályok tanultak a falai között, aztán az új iskola felépülte után imaházzá alakult. Az út menti sorházak, cselédlakások egyike-másika ma is lakásként használatos. A hajdani kiskastély már nem áll. A tehénistállónak már csak a törmeléke és vályúi hevernek kupacokban a park védett fáinak tövénél. A lóistállót nemrég bontotta le az önkormányzat. Az új kastély észak-keleti szárnya megsemmisült. Belőle nyerték ki azt a kőtömböt, mely kosként megfaragva áll most a falu főterén. „A víz halad, csak a kő marad…”
