4 évnél régebbi cikk

Kastélyok és életek – a Zichy család nyomában: Soponya–Nagyláng
Fehérvár Médiacentrum fotója
Fortepan
Kastélyok és életek – a Zichy család nyomában: Soponya–Nagyláng

A nagylángi-soponyai birtok mindvégig a Zichy grófok tulajdonában maradt, házasság révén sem került át más családokhoz. Mint a mesében, a „három fiú” motívuma végigfut a család történetén. Az első birtokos Zichy István három fia közül Nagyláng örököse Pál, majd a „Jánosok” következtek sorban, egymás után. I. János, a kastélyépítő II., III. és IV. János, akinek szintén három fia közösen birtokolta az uradalmat, majd V. János következett. Halála után három fia közül a VI. János maradt a kastélyban. Zichy VI. János is három fiút hagyott hátra. Ők a kastély utolsó grófi lakói.

A tekintélyes méretű nagylángi-soponyai uradalom a Sárvíz mentén a Zichyek egyik legnagyobb birtokközpontja volt. Zichy II. János teremtette meg az első földszintes, L alakú barokk kúriát az 1700-as évek derekán, melynek jobb szárnya ma is áll. A kúriából egy emberöltővel később U alakú földszintes kastély kerekedett francia barokk kerttel körülvéve, majd Pollack Mihály tervei alapján ebből nőtte ki magát a kastély mai emeletes, klasszicista épülete, és gyönyörű angol parkot kapott üvegházzal, monogramos kőhidas patakkal, Ludovika-forrással, harminchat hektár hímes réttel. A kastély előtt egy finom ízléssel kialakított tó, közepén kis szigettel, melyre fahíd kapaszkodik.

A téltemető szoknyás, sárga virágszőnyegén taposok a nagylángi-soponyai temetőben. A természet február végi ajándéka szebb minden koszorúnál. A Zichy-kripta a bejárattal szemben, az öreg kútnál. „Az odafent levőket keressétek!” summázza a lét értelmét a falon elhelyezett tábla. A nagylángi kastély hetvenhat éves ura, Zichy VI. János 1944 januárjában költözött ide. Még szerencsés időben. A XX. század első éveiben, a Monarchia idején két alkalommal töltötte be a Magyar Királyság vallás- és közoktatásügyi miniszteri pozícióját. Utoljára a kritikus 1918-as évben.

A nagylángi gróf a királyi gyermek, Habsburg Ottó nevelője, és mint ilyen, elképzelhetetlennek tartotta, hogy megszűnjék a királyság intézménye.

Létrehozta a Nemzeti Összetartás Társaskörét, hogy megmentse IV. Károly trónját. A hálás Habsburg Ottó 1934-ben fáradozásaiért az Aranygyapjas rend kitüntetésben részesítette. A király nélküli királyság országgyűlésének munkájában legitimista politikusként már nem kapott jelentős feladatokat.

 

Házastársát Seregélyesről hozta. A félkarú zongoraművész, Zichy Géza leányát, Zichy Margit Johannát vette feleségül, aki édesapja barátja, Liszt Ferenc emléke ápolásának szentelte életét. A Mester halálakor személyesen utazott Bayreuth-ba, hogy Cosima Wágnertől átvegye Liszt halotti ingét és egyéb relikviáit. Zichy Jánosné is meghívást kapott a püspöki palotába a Szent István halálának évfordulójára emlékező ünnepségre, amit udvariasan visszautasított, ugyanis nem ült le egy asztalhoz a királyt kiutasító Horthy Miklós feleségével.

Zichy VI. János testvéreként e kastélyban született Zichy Gyula, a későbbi kalocsai érsek, pápai trónálló. Itt, a nagylángi kastély kápolnájában szentelte pappá Steiner Fülöp székesfehérvári püspök. Harmincévesen indult útnak XIII. Leó pápa udvarába, majd utódja, X. Pius pápa közvetlen munkatársa lett. A pápa saját kezűleg szentelte püspökké Prohászka Ottokár társaságában a Sixtus-kápolnában. Pécsi és kalocsai püspökként templomokat épített, részt vett a Dunántúl című rangos lap megalapításában. Az 1941-es nagy árvíz idején nagybetegen állt helyt, rá egy évre meg is halt.

A XX. század elején egyre több főúri család gyermeke választott magának polgári foglalkozást. Így tett Zichy VI. János fia, Zichy János Géza is. Mint a Magyar Lovaregylet igazgatója, egyben tagja volt az angol Jockey Clubnak. Ezt a pozíciót a főúri család tagjai semmi pénzért el nem hagyták volna. Zichy János Géza azonban feladta a lovaregylet irigyelt méltóságát, hogy szpíker lehessen a rádiónál. A rádió hallgatói nem sejtették, hogy a friss hang gazdája a hatalmas nagylángi-soponyai birtok jövendő örököse.


A lovaregyletről jut eszembe Kincsem, a legendás versenyló története és a Bereményi Géza író tollából színpadra varázsolt rokon, Zichy Margit grófnő extravagáns alakja. A szépséges, akaratos, öntörvényű grófnő a versenyló bűvköréhez tartozott. Fiatal korában azt a csínyt is elkövette, hogy megpróbált férfi ruhában, férfi név mögé bújva elindulni az úri lovasok versenyén.

A versenylovak iránt rajongó grófnőről elterjedt a pletyka, hogy magát a lóversenyek alkalmával versenydíjnak kínálta fel, és a férfiak versenyre is keltek érte. „Azé lesz a kezem, akinek a lova győz!” – hirdette.

Történt, hogy Kincsem anyját, Waternymphet, a kiváló Buccaneerrel kellett volna fedeztetni. „Tévedésből” azonban a korábban Angliában versenyző telivérhez, Cambuscanhoz került, így ő lett a világhírű csodakanca apja. Ez a „tévedés” – és ennek köszönhetően egy világhírű versenyló megszületése – Zichy Margit grófnő ügyeskedésének volt köszönhető. A lovak iránt rajongó grófnő herceg Pálffy Miklóshoz, a jeles lótenyésztőhöz ment feleségül.

Korának legizgalmasabb arisztokrata nőalakja itt nevelkedett Nagyhörcsökön édesanyjával, Zichyné Kornis Annával és testvéreivel az ország egyik legszebb, Ybl Miklós által megálmodott romantikus kastélyában, karnyújtásnyira a nagylángi–soponyai birtoktól.

Történetünkhöz úgy kapcsolódik, hogy a gyermektelen hercegnétől a nagyhörcsöki „Anna-várat” a szomszédban élő Zichy VI. János három fia közül György örökölte meg. Hófehér falakból és oszlopokból álló maradványa pusztulásában is impozáns. A feledésbe ment varázslatos szépségű, titokzatos hercegi birtokon az elhordott tündérkastély maradványához ékelve ma egy vágóhíd működik, mellette a befejezetlen új épület torzója. Jobb sorsra lenne érdemes a táj.


1772-ben Nagyláng földjén, a János grófok birtokán született egy másik jeles férfiú, Pyrker János későbbi egri érsek. Ő még láthatta az U alakúra bővített barokk kastély építését, majd emeletes, klasszicista kastéllyá alakítását. Tartalmas élete során Székesfehérváron tanult Ányos Pál és Virág Benedek szárnyai alatt. Püspökké érett a tehetsége. Volt dalmát prímás, velencei pátriárka. Hétéves velencei tartózkodása alatt nagyszámú festményt, 16-17. századi itáliai alkotást gyűjtött össze, értékes hangszereket, közöttük Stradivari hegedűt hozott haza magával. Velence után az egri főegyházmegye pátriárka érsekeként megkezdte az egri vár rendbetételét. Nagyszabású munkája az egri bazilika felépítése. A szíve ott nyugszik az altemplomban.

Mellékesen megteremtette az egri gyógyfürdő alapjait, Eger és Szarvaskő között a sziklába utat vágatott, megalapította az első magyar nyelvű tanítóképzőt. Ennyi munka bele sem fér egy ember életébe. Széchenyi egy évi jövedelmét, Pyrker János az Itáliában gyűjtött festményeit ajánlotta fel a Magyar Nemzeti Múzeum javára. Így szolgálta hazáját a nagylángi uradalmi tiszttartó tehetséges fia. A ''48-as forradalom küszöbén hunyt el idősen, három hónappal a márciusi események előtt. Hagyatékából, a főként olasz mesterek munkáiból származó képtárából jutott a Kincsem lovat birtokló Blaskovich család tápiószelei múzeumába is. Itt őrzik az érsek gyönyörű nyergét és nyeregtakaróját.

A Zichy János grófok hagyatéka, a monumentális kastély jelenleg nem látogatható, tehetős gazdára és felújításra vár.

Ma is izgalmas parkját érdemes körbejárni! Főleg tavasz táján jó elsétálni a Ludovika-forráshoz. Térdig margarétában, vadvirágban gázolni a több hektárnyi területen, az összegömbölyödve köveken napozó siklók között pipiskedve. A kastéllyal átellenben, az utca túlsó partján, a Nádor- és Malom-csatorna mentén beléphetünk a fácános és a vadaskert világába, a messze földön híres vadászparadicsomba, ahol még ma is ropognak a vadászpuskák. Soponya megőrizte nekünk főúri miliőjét.

Legnépszerűbb
Fehérvári hasznos infók
Hasonló cikkek