4 hónapnál régebbi cikk

Vicces, érdekes nevű Fejér megyei helyek, ahova akár kirándulhatunk is
·Zöldkirándulás·Utolsó frissítés: undefined
Fehérvár Médiacentrum fotója
Látrányi Viktória
Vicces, érdekes nevű Fejér megyei helyek, ahova akár kirándulhatunk is
·Zöldkirándulás·Utolsó frissítés: undefined

A viccesen hangzó nevek mögött persze néha nagyon is komoly tartalom van, így akár még egy plusz ok, hogy arra kiránduljunk, jobban megismerve Fejér megye kincseit.

Korábban foglalkoztunk már Fehérvár legfurcsább utcaneveivel, illetve azok eredetével. Most egy kicsit messzebbre nézve Fejér megye fura vagy éppen vicces nevű helyeit gyűjtöttük össze, amelyek közül akár több is felkerülhet a kirándulólistánkra.

Szinte mindenki kapta már fel a fejét a szabadbattyáni Kula-torony nevét olvasva – ezzel nem hiszem, hogy újat mutatunk. Ugyanakkor – akár pont a szabadbattyáni torony kapcsán is – sokszor a viccesen hangzó elnevezések mögött egészen más tartalom áll, mint azt gondolnánk.

Összegyűjtöttünk jó néhány különlegesen, furcsán vagy éppen viccesen hangzó nevet Fejér megyéből, és megpróbáltuk azt is felkutatni, honnan erednek az elnevezések. Listánk pedig akár tipp is lehet: közeleg a tavasz, menjünk kirándulni!

Kula-torony

A bevezetőben említett szabadbattyáni látványosság neve ugyan nem okoz már komoly meglepetést egyetlen Fejér megyeinek sem, ám ismertsége miatt igazságtalan lenne kihagyni a listából. Ahogy fent is írtam, a Kula-torony elnevezés egyáltalán nem arra utal, amire elsőre gondolnánk, és amin ovis korban gyakorlatilag kötelező egy jót kuncogni.

A kula törökül ugyanis lakóházat jelent, és innen ered a ma már viccesen hangzó név. 

"A sárvízi átkelő melletti két kis domb egyikén épült fel a XIII. században – valószínűleg a tatárjárás után – a háromemeletes torony, amelyet 1543-ban a törökök romboltak le, de a végvárrá lett Székesfehérvárért meg-meginduló magyar rohamok ellen újjáépítették. A török korban virágzó kis település alakult ki a torony körül. A kis vár 1688-ban, a török kiűzése után elvesztette jelentőségét, állapota egyre romlott. Jelenleg “A kiemeléstől a bemutatásig” – Késő római falfestmények című kiállítás látható a toronyban" – írja a toronyról a fenntartó, Szent István Király Múzeum.

A helyreállított épületben 1981-ben nyílt meg a megyei múzeum török kori anyagát bemutató kiállítás, amely jelenleg is látogatható.

Lófingató sziklák vagy Lófingató-hegy

A Google térképet böngészve az ember szeme egyértelműen megakad a Lófingató sziklák elnevezésen. Az Óbarok felett, a Gercse és a Vértes között található hely neve hivatalosan Lófingató-hegy, de ez semmit nem von le viccességéből. Olyan nagy képzelőerő pedig nem kell hozzá, hogy mi ihlette a keresztséget, de a Turista természetjáró magazin egy hosszabb cikk erejéig is foglalkozott a 304 méteres magaslattal.

Szóval igen, a Lófingató-hegyet meredek lejtői után keresztelték el, amelyeket megmászva a lovaknak az erőlködéstől beindult a bélmozgása.

Amennyiben mi is megmásznánk, nem feltétlenül kell a nehézkesebb meredélyeken felkaptatnunk, hiszen vezet oda barátságosabb ösvény is: Óbarok felett halad a Mária-út Csabdit és Nagyegyházát összekötő szakasza, és amin minden nehézség nélkül juthatunk fel a több pontról is csodás a panorámával rendelkező Lófingató-hegyre.

Csiklingvár

A Bakonycsernye és Isztimér között található rejtélyes várrom múltjáról szinte alig tudni valamit, így a név eredtét is homály fedi, inkább találgatások vannak csak. A 420 méter magas dombon található egykori, a feltételezések szerint vadászkastély építésének időpontja ismeretlen, és az oklevelek sem említik - írja a Várlexikon

Ahogy azt is: a "Csikling" név etimonja talán a török "Siginlik" = várhely jelentésű szó (Fehrentheil-Gruppenberg László).

A helyet északról és nyugatról meredek vízmosás határolja. A vár nagyjából ovális-négyszögletes alakú, teljes egészében 4-5 méter mély és 5-7 méter széles várárok veszi körül, néhol pedig láthatók a 0,8-1 méter vastag körítőfalak nyomai. A váron belül egy dombon jól kivehetők a ledőlt öregtorony alapfalai. Déli oldalán nagyobb halom kőből egy kaputoronyra(?) lehet következtetni.

Fáni-völgy

A Vértes egyik legszebb, és minden bizonnyal egyik legkülönlegesebb túraútvonala a Fáni-völgy. A völgy a Vértesi Naturpark része, és fokozott védettséget élvez tekintettel különleges mikroklímájára, illetve az ennek köszönhető fajgazdagságnak.

Különlegességét pedig az adja, hogy itt egymástól nagyon távol eső, különböző karakterű élőhelyeket találunk közvetlenül egymás mellett - írja a Természetjáró.  Az északias, meredek sziklafalba átmenő hegyoldala olyan hidegtűrő, a jégkorból itt maradt növényfajoknak ad otthont, amelyek a Kárpátokban és az Alpokban amúgy 1500 méter fölött élnek, míg a délies lejtők, a völgyperemi platók vagy az éppen elhagyott sziklafal pedig olyan melegkedvelőket rejtegetnek, amelyek a mediterrán éghajlat alatt honosak, és középhegységeink már északi elterjedésük határvonalát képezik.  

Ami pedig a név eredetét illetti, az Országjáró oldal szerint kimondottan tragikus történet után kapta a gyönyörű völgy a keresztséget:

"Egyes írások szerint Esterházy Franciska grófnőtől örökölte a nevét, ám egy helyi legenda szerint Fáni (Stefánia), a falu templomának oltárára szedett itt gyöngyvirágot, amikor a Csáki vár erre vadászó ifjú ura szemet vetett rá. Kerülgette, kedves szóval hívogatta, de a szép Fáni nem ment vele az erdő sűrűjébe, ezért erőszakkal elrabolta. Amikor a szépséges lány estig sem ért haza, aggódó anyja felverte az egész falut, hogy a lány keresésére induljanak. Végül reggel bukkantak rá véres ruháira a gyöngyvirágok között. Az asszony a szívéhez kapott a látványtól, és holtan esett össze" - írja az oldal.

Likas-kő

Már maguk az ingókövek is izgalmas és kicsit félelmetes képződmények a Velencei-hegységben található Meleg-hegyen. Az éppen, hogy el nem guruló módon egymásra támaszkodó gránittuskók között pedig a legnagyobb a Likas-kő, amely egyben történeti emlék is, hiszen először 1295-ben említik, mint határjelet.

A kő elnevezésének oka elég egyértelmű: a látványos sziklaképződmény a közepén található ablakszerű nyílásról kapta nevét - áll a turistautak.hu oldalon, ahol arról is izgalmas képet kaphatunk, hogyan alakultak ki az ingókövek.

A Likas-kő és ingó társai kitűnő kirándulóhely, és akár egy vasárnap délutáni sétának is tökéletes.

Alsó-csepegő forrás

Hogy ne menjünk túl messzire az Ingókövektől, következőnek a környékbeli forrásokat, köztük is az Alsó-csepegő forrást vesszük célba, ami nemcsak a neve miatt érdekes. Ha esetleg arra túráznánk, akkor Sukoró tökéletes kiindulópontja egy olyan rövid kirándulásnak, amely hat forrást is érint - erről részletesen, gyönyörű képekkel a Túrafüggő vagyok oldalon is írnak.

De vissza az Alsó-csepegőhöz: ugyan vízhozamát jelentősen befolyásolja, hogy éppen mely évszakban vagyunk, de többnyire, ahogy a neve is sugallja, éppen csak csepeg. Ami azonban még a forrás nevénél is sokkal-sokkal érdekesebb, arról a Dvorszki Rita még 2013-ban készült, A Velencei-hegység forrásainak radontartalmának eredete című szakdolgozatában ír. 

"Természetes állapotában lévő forrás, szabad vízfelülettel rendelkezik, ezért radonkipárolgással kell számolnunk."

Ez a megállapítás egyébként a Velencei-hegység többi vizsgált forrásra is igaz, derül ki a szakdolgozatból. 

Legnépszerűbb
Fehérvári hasznos infók
Hasonló cikkek