1 hónapnál régebbi cikk

Nézd meg Székesfehérváron, az oligarchák hogyan osztják fel maguk közt az országot 
Fehérvár Médiacentrum fotója
Kiss László
Nézd meg Székesfehérváron, az oligarchák hogyan osztják fel maguk közt az országot 

Oligarchák, "ellenkirályok" és sorozatos viszályok, grandiózus díszlet és látvány – mindezek megjelennek majd az idei koronázási szertartásjátékban, mely az utolsó Árpád–házi király életét, munkásságát és örökségét mutatja be. Finisbe fordultak az előadás próbái a Nemzeti Emlékhelyen.

"Az utolsó Aranyágacska” 

A III. András uralkodásához fűzött reményeket kezdettől beárnyékolta az uralkodó ingatag külpolitikai helyzete, ugyanakkor trónra lépésekor már súlyosan előrehaladott állapotban volt az a folyamat, amelynek eredményeként az ország jelentős része valójában nem a király, hanem az adott területen birtokokat felhalmozó főúr hatalma alatt állt.

Ezek a főurak – a későbbi tartományurak, kiskirályok vagy oligarchák – valójában már királyként viselkedtek saját területükön: háborúkat viseltek egymás és sokszor a király ellen. Saját katonai erővel rendelkeztek és többen önálló külpolitikát is folytattak. 

Jellemző a viszonyokra, hogy míg IV. Béla halálakor a várak több mint harmada volt királyi kézen, addig 1290 körül alig több mint ötöde, és a négy legerősebb tartományúri család együttesen több várat birtokolt, mint a király.

Az oligarchák közt is kiemelkedett Kőszegi Iván, a „kapzsi farkas” 

Kőszegi Iván, az úgynevezett oligarchák egyikeként a Nyugat-Dunántúlon önálló tartományt hozott létre. Politikai pályafutását sorozatos lázadások, és a királyi hatalom elleni törvénysértések jellemezték. Kőszegi, az 1280-as évektől az uralkodóktól „de facto” függetlenül irányította Győr, Sopron, Moson, Vas és Zala megyéket.

Magyarországi lázadásai mellett az Osztrák Hercegséggel is háborúzott. A stájer tartományok elleni rabló és fosztogató portyái miatt az osztrák krónikák „kapzsi farkasnak” titulálták. Ugyanakkor egyfajta „királycsináló” szerepet is játszott, háromszor (1278, 1287, 1290) hívta meg a trónra Velencei Andrást (a későbbi III. András)  a törvényes uralkodó IV. László ellen.

Kezdetben, trónra lépése után III. Andrást támogatta, de 1292-től a király ellen fordult, és a szintén trónkövetelő Martell Károly salernói herceg híve lett. 

Grandiózus látvány és koreográfia 

Az idei koronázási szertartásjátékban mind a trónra kerülést megelőző történéseket – mind pedig a belviszályokat megismerhetik a nézők. A darabban III. András életét lányának, Erzsébetnek a visszaemlékezésein keresztül ismerhetjük meg.

Az élményt pedig csak fokozza majd a majd 200 fős szereplői gárda, melyet a Vörösmarty Színház tagjai mellett a város színjátszói, táncosai és kórusai valamint a Rákóczi Szövetség Kárpát-medencei Színjátszó Táborának résztvevői alkotnak. Az előadást, a korábbi évekhez hasonlóan, Szikora János rendezi, a koreográfia pedig Horváth Csaba munkája.

A X. szertartásjáték, a III. András – Az utolsó aranyágacska főbb szerepeiben Sarádi Zsoltot (III. András), Varga Lilit (Boldog Erzsébet), Sághy Tamást (II. András), Ballér Biankát (Estei Beatrix), Mihályi Győzőt (Lodomér, váradi püspök) és Varga Gabriellát (Morosini Tomasina), Egyed Attilát (Kőszegi Iván) köszönthetjük.

Az előadást augusztus 19-én, 20-án és 21-én láthatja a közönség a Székesfehérvári Királyi Napok keretében.  

Legnépszerűbb
Fehérvári hasznos infók
Hasonló cikkek