1 évnél régebbi cikk

Egy internetes átverés tanulságai: mire figyeljünk, hogy ne legyünk áldozatok?
Fehérvár Médiacentrum fotója
freepik.com
Egy internetes átverés tanulságai: mire figyeljünk, hogy ne legyünk áldozatok?

Az internet jó hely. Szeretjük, mert szórakoztat, informál, segít, és ráadásul a kommunikáció csatornáit a sokszorosára bővíti. Azonban, ahogy a való életnek, ennek is vannak veszélyei.

Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy amint a zebrán átkelés előtt is, mindig, minden esetben meg kell győződni a biztonságos átkelés lehetőségeiről, úgy az interneten közlekedve is mindig körültekintőnek kell lennünk. Nem elég az a fajta felületesség, hogy „de hát tegnap is erre jöttem délután, akkor sem jött autó, akkor most sem fog”. Ez a fajta felelőtlenség egyrészt könnyelmű, másrészt komoly veszélyeket hordoz magában.

A fenti frázisok lehetnének akár ócska közhelyek is. Ki ne hallott volna már az internetes átverés lehetőségéről. Én magam is sokszor hívtam már fel az olvasók figyelmét itt a Kocka blogban, hogy egy kicsit azért legyünk mindig gyanakvóak. 

Egy hétvégi írásunkban olvashattatok R. esetéről, melyben egy szimpla csizma eladásából maga az eladó lett hirtelen gyanúsított, ráadásul nem kevés pénze bánta is. Az ilyen és ehhez hasonló esetek egyáltalán nem egyediek, sőt mondhatni hétköznapiak. Azonban ahelyett, hogy a Facebook komment szekciójában kígyót-békát kiabálnánk R.-re, melyben azért a Facebook-felhasználók ebben az esetben is jeleskedtek sajnos, inkább segítsük a tapasztalatlan felhasználókat a saját tapasztalatainkkal!

Kapcsolódó
Így lesz az áldozatból gyanúsított: egy fehérvári nő kálváriája, aki csak egy csizmát akart eladni

Egyszerű tavaszi gardróbürítésnek indult a történet, ami néhány nap alatt oda futott ki, hogy a székesfehérvári nőnek érdemes ügyvédet fogadnia, mert gyanúsított lett, a bankszámlájáról leemelt pénzét pedig akár két évig sem kaphatja vissza. Tanulságos eset az online adás-vétel világából.

Egy kicsit legyünk mindig gyanakvóak!

Itt nyilván nem a paranoia kategóriájára gondolok. Élnek az interneten megbízható, tiszetes felhasználók is. Talán még olyanok is akadnak, akik nem feltétlen tudnak mindent is jobban és okosabban, mint azok, akiknek címzik a mondandójukat.

De sajnos el kell fogadnunk a tényt, hogy az internet könnyű terep a csalók és megtévesztők számára! Ha pedig tapasztalatlanok vagyunk ilyen téren, könnyen prédává válhatunk. De ez nem jelenti azt, hogy el kell magunkat ásni és másnap még az internetszolgáltatást is fel kellene mondanunk! A tapasztalat az egyik legjobb módja a tanulásnak, bár kétségtelen tény, hogy nem feltétlen a legegyszerűbb.

Ezekre érdemes figyelni!

A csalók trükkjeit nehéz pár sorban pontokba szedni. Legfőképp azért, mert a trükkök tárháza végtelen, ráadásul, ahogy sok minden más is, a csalás is egy fejlődési folyamat. Az évek alatt már láthattunk sok különféle csalást, de ahogy azok elterjednek és a felhasználók alkalmazkodnak a csalók trükkjeihez, úgy azonnal születik egy újabb és még újabb trükk, mely újfent addig szedi az áldozatait, míg el nem éri azt a kritikus esetszámot, hogy már a felhasználók is megtanulták kezelni. Ilyenkor persze indul az egész elölről. Olyan ez, mint a Tom és Jerry: sosincs vége.

Én magam is jártam úgy, hogy egy eladásra kínált (amúgy sérült) bútort a hirdetés megjelenését követő 24 órán belül meg akartak venni. Ráadásul úgy, hogy a termék hibája egyáltalán nem is érdekelte a vevőt. Nekem például itt lett nem kicsit gyanús az adás-vétel. 

Kapcsolódó
Ne dőljünk be a facebookos átveréseknek!

Az emberi természet hiszékeny. Még akkor is, ha az, amit a neten látunk égbekiáltó baromság. Ki hinné el, hogy egy menő, amúgy közel kétszázezres elektromos roller csak 699 forintért lehet a miénk?

Már miért akarna bárki is úgy megvenni egy sérült terméket, hogy azt egyrészt személyesen nem nézi meg, de ami a legjobb, hogy annyira kell neki a kiszemelt portéka, hogy ő maga küldet érte futárt már másnap. De a hab a tortán, hogy a vevő annyira empatikus, hogy nekem még a csomagolással sem kell foglalkoznom, majd a futár megoldja. És amikor hitetlenkedve kérdeztem, de hogy ez a 8. emelet, akkor simán ráírta, hogy ez a futár dolga, én ne izguljak, Ő már elutalta nekem a bútor árát, csak hagyjam jóvá az utalást a neten, az általa küldött email alapján… Erre mondják azt pestiesen, hogy a hülyék meg a túlparton ülnek…

De azért mégis pár jó tanács, csak úgy tapasztalatból:

  1. Az egészséges gyanakvás jó társ, a paranoia azonban csak gátol.
  2. A nem várt helyzetek (ígéretek, felajánlások, gyors fizetés) nem mindig adják azt, amire gondolunk.
  3. Az adás-vételi oldalak saját felületükön kezelik az üzenetváltásokat, nem szükséges hozzá sem e-mail cím, sem egyéb chat felület (Viber, Mesesnger stb.).
  4. A csalások zöme a direkt, személyes kommunikáció felvételével kezdődik.
  5. Ha valaki e-mailt küld nekünk, és arra kér, hogy ott kattintsunk bármire is, hogy a kettőnk közötti „ügy” elinduljon, ne tegyük!
  6. Ahhoz, hogy számunkra bárki is pénzt küldjön csak egy valami kell, a bankszámlaszámunk. Ennek ismeretével azonban a másik fél egészen biztosan nem tudja a számlánkat megrövidíteni.
  7. Internetes bankkártyás fizetés esetén soha nincs olyan, hogy majd e-mailben kell kattintani a fizetés végett.
  8. Ha bizalmatlanok vagyunk, válasszunk olyan csomagküldési opciót, ahol van mód az utánvétes fizetésre. Ez manapság jól működő, megbízható felület a bankkártyás fizetés ellenére is. Igaz, csalók itt is lehetnek, de maga a fizetési folyamat biztonságos!
  9. A nem megszokott magyar szövegezés, szokatlan szóhasználat legyen mindig gyanús!
  10. Saját internetes bankunkba e-mailben kapott linkre kattintva sose lépjünk be! Csak és kizárólag mi kezdeményezzük a saját böngészőnkben vagy a telefonos alkalmazásból!
  11.  Üzenetben kapott alkalmazás telepítésének kérését sose fogadjuk el!
  12. Rendszeres időközönként keressük fel saját bankunk internetes oldalát, ahol az éppen aktuális banki csalásokról mindig tájékoztatják az ügyfeleket.
Legnépszerűbb
Fehérvári hasznos infók
Hasonló cikkek