7 hónapnál régebbi cikk

Az Aranyvonat legendája: így mentették Fehérváron át a magyar aranytartalékot
·Kulttörténelem·Utolsó frissítés: undefined
Fehérvár Médiacentrum fotója
mnb.hu
Az Aranyvonat legendája: így mentették Fehérváron át a magyar aranytartalékot
·Kulttörténelem·Utolsó frissítés: undefined

A második világháború végóráiban Székesfehérváron át szállították a teljes nemzeti aranytartalékot Veszprémbe, ahonnan aztán kalandos úton mentették ki azt a közelgő szovjet hadsereg elöl egy osztrák alpesi faluba az MNB munkatársai.

A II. világháború végéhez kötődik az Aranyvonat legendája, melyről ugyanezzel a címmel készült dokumentumfilm 2022-ben, a hazai mozik is műsorra tűzték a 38 perces alkotást. Aki nem ismerné a történetet: a II. világháború végén 230 banktisztviselő egy vonaton kimenekítette Magyarország teljes aranytartalékát a szovjet hadsereg elől, és a háború végéig egy kis osztrák faluban őrizte.

Az Aranyvonat legendája egy rövidebb, a magyar Nemzeti Bank kezdeményezésére készült animációs filmből is megismerhető:

A budai vár trezorjaiban és a veszprémi vár alá vájt bunkerrendszerben őrizték a 30 tonnás, összesen 600 ládányi magyar aranytartalékot, illetve a Szent Koronát. A nemzeti kincsek Budapesten őrzött részét a második világháborút megelőzően, Székesfehérváron át kezdték szállítani a Királynék Városába.

A világégés végóráiban, egészen pontosan 1944. november 4-től, a közeledő szovjet hadsereg elől menekítve végül a teljes aranykészlet, több ládányi bankjegy, magyar történelmi emlékek, ezen felül Mátyás király Corvinái és a méteretalon platinarúdja kerültek Székesfehérváron át Veszprémbe, ám a nemzeti vagyon már ott sem volt biztonságban.

A Jegybank 230 munkatársa és családjaik azonban 11 vagonba pakolták a kincset és 1944. december 10-én egy osztrák faluba, Spital am Pyhrnbe indultak vele, azzal céllal, hogy megmentsék azt a szovjet hadsereg fosztogatása elől (december 15-én további két szerelvény indult Veszprémből).

Az út nem volt zökkenőmentes, a nyugati határnál, Fertőboz településnél el akarták terelni a szerelvényt Németország felé, de erre szerencsére nem került sor. A nemzeti vagyon és népes kísérő- és védőkísérete végül eljutott Spital am Pyhrnbe, ám az igazi kihívások csak itt kezdődtek: kalandozó német csapatok, hadifogságból megszökött szovjet katonák, de még a szélsőséges időjárás is veszélyeztette a magyar nemzeti kincset, melynek őrzése sajnos konkrét harcokig, a hősies banktisztviselők soraiból emberáldozatig fajult.

A jegybank alkalmazottai végül a közeledő szövetséges haderőkkel vették fel a kapcsolatot, az amerikai hadsereg pedig megőrzésre átvette a nemzeti vagyont, melyet végül egy évvel később hivatalosan adott vissza Magyarországnak. A nemzeti vagyon ekkor Sopronon keresztül, vonattal érkezett Budapestre, valós piaci értéke mellett pedig fedezetként szolgált az 1946. augusztus elsején bevezetett forint mögött.

Érdekesség, hogy valójában ez a nemzeti vagyon a forint bevezetésekor még csak „bemondásra” állt az új magyar fizetőeszköz mögött, ugyanis ténylegesen csak augusztus 6-án, vagyis a forint bevezetése után érkezett haza Magyarországra. Ekkor ráadásul még nem is tért haza minden érték, az utolsó iratanyagok hazaszállítására csak 1948 tavaszán került sor.

A közvagyont példásan óvó banki dolgozók és családtagjaik 1946 nyarán térhettek haza, ám jelentős részük nem élt ezzel a lehetőséggel, külföldön telepedett le, tartva a szovjet hatalom bosszújától.

Az egykor Székesfehérváron is többször áthaladó értékmentő akció részletes története kronológiai levezetésben, valamint az akcióban részt vevő banktisztviselők névsora ide kattintva olvasható.

Legnépszerűbb
Fehérvári hasznos infók
Hasonló cikkek