Az Aranyvonat legendája: így mentették Fehérváron át a magyar aranytartalékot
Az Aranyvonat legendája: így mentették Fehérváron át a magyar aranytartalékot
Az Aranyvonat legendája: így mentették Fehérváron át a magyar aranytartalékotA II. világháború végéhez kötődik az Aranyvonat legendája, melyről ugyanezzel a címmel készült dokumentumfilm 2022-ben, a hazai mozik is műsorra tűzték a 38 perces alkotást. Aki nem ismerné a történetet: a II. világháború végén 230 banktisztviselő egy vonaton kimenekítette Magyarország teljes aranytartalékát a szovjet hadsereg elől, és a háború végéig egy kis osztrák faluban őrizte.
Az Aranyvonat legendája egy rövidebb, a magyar Nemzeti Bank kezdeményezésére készült animációs filmből is megismerhető:
A budai vár trezorjaiban és a veszprémi vár alá vájt bunkerrendszerben őrizték a 30 tonnás, összesen 600 ládányi magyar aranytartalékot, illetve a Szent Koronát. A nemzeti kincsek Budapesten őrzött részét a második világháborút megelőzően, Székesfehérváron át kezdték szállítani a Királynék Városába.
A világégés végóráiban, egészen pontosan 1944. november 4-től, a közeledő szovjet hadsereg elől menekítve végül a teljes aranykészlet, több ládányi bankjegy, magyar történelmi emlékek, ezen felül Mátyás király Corvinái és a méteretalon platinarúdja kerültek Székesfehérváron át Veszprémbe, ám a nemzeti vagyon már ott sem volt biztonságban.
A Jegybank 230 munkatársa és családjaik azonban 11 vagonba pakolták a kincset és 1944. december 10-én egy osztrák faluba, Spital am Pyhrnbe indultak vele, azzal céllal, hogy megmentsék azt a szovjet hadsereg fosztogatása elől (december 15-én további két szerelvény indult Veszprémből).
Az út nem volt zökkenőmentes, a nyugati határnál, Fertőboz településnél el akarták terelni a szerelvényt Németország felé, de erre szerencsére nem került sor. A nemzeti vagyon és népes kísérő- és védőkísérete végül eljutott Spital am Pyhrnbe, ám az igazi kihívások csak itt kezdődtek: kalandozó német csapatok, hadifogságból megszökött szovjet katonák, de még a szélsőséges időjárás is veszélyeztette a magyar nemzeti kincset, melynek őrzése sajnos konkrét harcokig, a hősies banktisztviselők soraiból emberáldozatig fajult.
A jegybank alkalmazottai végül a közeledő szövetséges haderőkkel vették fel a kapcsolatot, az amerikai hadsereg pedig megőrzésre átvette a nemzeti vagyont, melyet végül egy évvel később hivatalosan adott vissza Magyarországnak. A nemzeti vagyon ekkor Sopronon keresztül, vonattal érkezett Budapestre, valós piaci értéke mellett pedig fedezetként szolgált az 1946. augusztus elsején bevezetett forint mögött.
Érdekesség, hogy valójában ez a nemzeti vagyon a forint bevezetésekor még csak „bemondásra” állt az új magyar fizetőeszköz mögött, ugyanis ténylegesen csak augusztus 6-án, vagyis a forint bevezetése után érkezett haza Magyarországra. Ekkor ráadásul még nem is tért haza minden érték, az utolsó iratanyagok hazaszállítására csak 1948 tavaszán került sor.
A közvagyont példásan óvó banki dolgozók és családtagjaik 1946 nyarán térhettek haza, ám jelentős részük nem élt ezzel a lehetőséggel, külföldön telepedett le, tartva a szovjet hatalom bosszújától.
Az egykor Székesfehérváron is többször áthaladó értékmentő akció részletes története kronológiai levezetésben, valamint az akcióban részt vevő banktisztviselők névsora ide kattintva olvasható.
