Így húztak le tízmilliókat az internetes csalók Fejér vármegyei áldozataikrólÍgy húztak le tízmilliókat az internetes csalók Fejér vármegyei áldozataikról
11 millió forinttal károsították meg internetes csalók egy dunaújvárosi férfit, írja a police.hu. Egy nő hívta fel a férfit, a bankja ügyintézőjének adva ki magát, és közölte vele, hogy illetéktelen személy próbált meg hozzáférni a számlájához. A hívó felajánlotta segítségét a veszély elhárításában.
Miután a csaló meggyőzte a férfit a veszély valóságáról, arra kérte, hogy telepítse készülékére az AnyDesk nevű alkalmazást. Ez lehetővé tette az elkövető számára, hogy teljes hozzáférést kapjon a sértett internetbanki felületéhez és megtakarításaihoz. A csaló perceken belül 11 millió forintot utalt el a férfi számlájáról, aki ezt követően értesítette a rendőrséget.
A Fejér vármegyei nyomozók az összegyűjtött információk és a bűncselekménnyel kapcsolatos bankszámlaszámok elemzése alapján eljutottak egy 28 éves zsámbéki lakoshoz, akit július 9-én fogtak el. A férfit azzal gyanúsítják, hogy a nevére bejegyzett cég számlájára utalták át a lopott összeget, ezért pénzmosás vétsége miatt hallgatták ki. A nyomozó hatóság az utalási célszámláról 7 539 012 forintot foglalt le.
Hasonló módszerrel károsítottak meg egy 78 éves sárszentmihályi férfit is, aki 24 millió forintot veszített. Az idős áldozat, felismerve a csalást, azonnal értesítette a rendőrséget. A nyomozók kiterjedt adatgyűjtést végeztek, és július 9-én egy 35 éves budapesti nőt fogtak el. Megállapították, hogy a lopott összeg egy részét az asszony nevén lévő bankszámlára utalták, amelyről később egy pestszentlőrinci bankautomatából fel is vette a pénzt. A nőt pénzmosás vétségének gyanújával hallgatták ki.
A rendőrség felhívja a figyelmet arra, hogy az internetes csalók általában banki ügyintézőként mutatkoznak be a hívott feleknek. Közlik, hogy gyanús pénzmozgásokat látnak a számlájukon, ezért biztonsági okokra hivatkozva ráveszik mit sem sejtő áldozataikat, hogy diktálják be bankkártyájuk számát, lejárati idejét, illetve a hátulján lévő háromjegyű, biztonsági CVC-kódot is. A telefonos csalók jellemzően egy program telepítésére is kérik a későbbi áldozataikat, mellyel valójában távoli hozzáférést biztosítanak maguknak az adott eszközhöz.