Fantomdugók: hogyan bénítja meg a közlekedést a semmi?
Fantomdugók: hogyan bénítja meg a közlekedést a semmi?
Fantomdugók: hogyan bénítja meg a közlekedést a semmi?Bizonyára minden autósnak ismerős ez a helyzet: éppen egy autópályán haladsz, amikor hirtelen féklámpák villannak fel előtted, és belassul vagy megáll a forgalom. Ahogy később kiderül, valójában nem történt baleset, nincs útfelbontás és semmilyen nyilvánvaló ok, amiért a forgalomnak meg kellett torpannia, mégis mindenki áll. Ez a jelenség a fantomdugó, ami látszólag ok nélkül alakul ki, és sokkal gyakrabban fordul elő, mint gondolnánk.
A fantomdugóról általában
Ezek alapján tehát elmondható, hogy a fantomdugó egy olyan forgalmi torlódás, melynek nincs balesethez vagy útmunkálatokhoz hasonló, egyértelmű kiváltó oka. Az ilyen dugók általában valamilyen apróságból, netán félreértésből indulnak: egy sofőr hirtelen fékezni kezd, ami lehet akár csak egy pillanat is, amivel elindít egy hullámot a forgalomban. Ez a lassulás átterjed a mögötte haladó autósokra, akik szintén kénytelenek fékezni. Minden következő autós egyre nagyobb mértékben kényszerül lassítani, mígnem a forgalom teljesen megáll.
A probléma különösen sűrű forgalomban jelentkezik, ahol a járművek közel haladnak egymáshoz. Ilyenkor már egy apró zavar is elegendő ahhoz, hogy a forgalom megakadjon, és egy önfenntartó dugó alakuljon ki, amelyet a szakértők jamitonoknak neveznek. Az angol jam (torlódás) és a soliton szavak kombinációjából származó kifejezés írja le a legjobban a szóban forgó jelenséget. A soliton egy matematikai fogalom, mely olyan hullámokat ír le, amelyek nem veszítik el az alakjukat vagy energiájukat, miközben haladnak egy közegben.
Ez a torlódás gyakorlatilag hullámként halad végig a sávon, és még akkor is fennmarad, amikor az eredeti lassító tényező már megszűnt.
Az egész jelenséget ebben az angol nyelvű, de magyar felirattal is nézhető videóban ennél is részletesebben elmagyarázzák:
Hogyan alakulnak ki a fantomdugók?
A fantomdugók kialakulásának fő oka az autósok közötti kis távolság, valamint a hirtelen fékezések. Amikor egy autós váratlanul lassít, a mögötte haladók kénytelenek nagyobbat fékezni, majd a mögöttük lévők még inkább a fékbe taposnak, így alakul ki a dugó. Ez a jelenség, amit rippeleffektusnak is neveznek, akár több száz méterre is visszanyúlhat, és egyszerre több sávra is kiterjedhet.
Egy kísérlet során a kutatók megfigyelték, hogy egyetlen autós fékezése elég ahhoz, hogy egy egész forgalmi sávban lassulás induljon el. Az ilyen fantomdugók rendkívül bosszantóak, mert gyakran ok nélkül tűnnek fel, és a forgalom hirtelen javulása ugyanilyen váratlanul történik meg.
Miért veszélyesek a fantomdugók?
Bármennyire hihetetlen, de a fantomdugók nemcsak az időpazarlás miatt zavaróak, hanem komoly gazdasági és környezeti hatásaik is vannak. Csak az Egyesült Államokban a forgalmi dugók évente több mint 120 milliárd dolláros költséget jelentenek, beleértve az üzemanyag-pazarlást és a termelékenység csökkenését. Emellett a folyamatos fékezés és gyorsítás az üzemanyag-fogyasztást is növeli, ami tovább rontja a környezeti hatásokat.
A dugókban történő állandó megállás és újraindulás ráadásul stresszt okoz a sofőröknek, növeli a balesetek kockázatát, és általánosságban is kényelmetlenebbé teszi az utazást.
Fantomdugók Magyarországon: mi a helyzet itthon?
A fantomdugók különösen a magyar nagyvárosokban és az autópályákon ugyanolyan elterjedtek, mint bárhol másutt a világon, ahol nagy a forgalom. A legnagyobb probléma az M0-s körgyűrűn, illetve a fővárosi agglomerációban jelentkezik, ahol a forgalom sűrűsége gyakran idéz elő ilyen ok nélküli dugókat. A reggeli és délutáni csúcsidőben az M1-es és M7-es autópályák is érintettek lehetnek, ahol egyetlen hirtelen fékezés is több száz méteres torlódást okozhat.
Nem meglepő módon hazai kutatások szerint a fantomdugók jelentős részét az okozza, hogy a magyar sofőrök is túl közel haladnak az előttük haladóhoz.
Ezenkívül Magyarország is küzd a forgalmi dugók által okozott gazdasági és környezeti károkkal. A folyamatos gyorsítás-lassítás nemcsak az üzemanyag-fogyasztást növeli, hanem jelentősen hozzájárul a levegőszennyezéshez is, különösen Budapesten és a nagyobb városokban.
Hogyan kerülhetjük el a fantomdugókat?
Szerencsére vannak módszerek a fantomdugók elkerülésére, amiket a LiveScience vett sora. Az egyik legfontosabb, hogy az autósok betartsák a követési távolságot, és ne kövessék túl szorosan az előttük haladókat. Ha elegendő helyet hagyunk az előttünk haladó autó és a sajátunk között, lehetőségünk van finomabban lassítani anélkül, hogy teljesen meg kellene állnunk. Ez segíthet megakadályozni, hogy a lassulás hullámként terjedjen tovább.
Erre az eredményre jutott a fantomdugókat vizsgálva Berthold Horn, a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) professzora is kutatótársaival együtt. A tudósok szerint könnyedén megelőzhető a járműtorlódás, ha a kocsik között egyenlő távolság, vagyis bilaterális kontroll van.
Egy másik megoldás lehet a modern technológia használata. Az adaptív sebességtartó automatika (ACC) egyre több sok új autóban megtalálható. A rendszer segít fenntartani a megfelelő távolságot a járművek között, és csökkenti a hirtelen fékezés szükségességét. Sőt, a jövőben az önvezető autók és az egymással kommunikáló kocsik még hatékonyabbá tehetik a forgalom áramlását, egyúttal minimalizálhatják a dugók kialakulását, írja a témával foglalkozó cikkében a Kaliforniai Egyetem (Berkeley) honlapja.
Fantomdugók a jövőben
Kutatók világszerte dolgoznak a fantomdugók megelőzésén. Az már említett MIT matematikusai például olyan modelleket fejlesztenek, amelyek segíthetnek az utak tervezésében, hogy minimalizálják a dugók kialakulásának valószínűségét. Ezenkívül a mesterséges intelligenciával vezérelt autók is ígéretes megoldást kínálnak, mivel ezek a járművek képesek előre jelezni a forgalmi helyzeteket, és optimalizálni a sebességet, hogy elkerüljék a dugók kialakulását, olvasható a MIT honlapján.
