Gyorsabban melegszik a Velencei-tó vize, mint a levegő
Gyorsabban melegszik a Velencei-tó vize, mint a levegő
Gyorsabban melegszik a Velencei-tó vize, mint a levegőA Velencei-tó hazánk egyik legnépszerűbb fürdőhelye, ugyanakkor a klímaváltozás hatásai itt is egyre látványosabbak. A tó vize ugyanis szinte minden évszakban melegebb, mint a levegő – különösen nyáron és ősszel –, és ez a különbség az elmúlt évtizedekben tovább nőtt.
A Másfélfok.hu-n megjelent friss kutatás szerint a Velencei-tó nyári vízhőmérséklete 1971 óta több mint 4 Celsius fokkal emelkedett, miközben a levegő melegedése ennél mérsékeltebb volt. A vizsgálatot az ELTE Meteorológiai Tanszékének két munkatársa, Szabó Péter és Pongrácz Rita végezte, akik arra is kíváncsiak voltak, mely évszakban melegszik leginkább a tó, és hogyan függ ez össze a levegő hőmérsékletével. Megállapították, hogy a víz és a levegő nyári és éves átlaghőmérséklete között nagyon erős az összefüggés.
A kutatás hátterében egy aggasztó tendencia áll. A tó vízszintje 2022 szeptemberében például történelmi mélypontra csökkent – a tartós hőség és a csapadékhiány miatt megnövekedett párolgás eredményeként. A sekély víztest gyorsabban melegszik fel, kisebb hőkapacitása miatt érzékenyebb a hőmérséklet-ingadozásokra. Ez különösen a nyári hónapokban okozhat problémát, de az év többi részében is hatással van az ökoszisztémára. A hirtelen lehűlések és felmelegedések akár tömeges halpusztulást is kiválthatnak.
A kutatók 1971 és 2024 közötti adatokat elemeztek. A vízhőmérsékletet a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság mérései alapján vizsgálták, az Agárdon reggelente rögzített napi adatok segítségével. A levegő hőmérsékletére a HungaroMet HuClim adatbázisát használták, amely homogenizált és minőségileg ellenőrzött adatsorokat tartalmaz.
A szakértők szerint a különböző évszakokra bontva is egyértelmű az emelkedő trend. A leggyorsabb melegedés eleinte nyáron volt jellemző, de az utóbbi időszakban ez némileg lelassult. Jelenleg nyáron körülbelül 2,5–3 Celsius fokos hőmérséklet-emelkedés tapasztalható 30 évente. Ősszel és télen a változás később indult be, viszont mára ezekben az időszakokban is jelentős lett a melegedés.
A levegő hőmérséklete ennél jóval változékonyabb képet mutat: télen például a 2000-es évek elejéig inkább hűlés volt a jellemző. Kivételt képez az 1995 és 2024 közötti időszak, amikor télen is megfigyelhető a melegedés.
A tó melegedéséhez hozzájárul a napsütéses órák számának növekedése is, hiszen a tó nappal sokkal jobban elnyeli a sugárzást, mint a levegő. A kutatás szerint ezek az eltérések 99 százalékos megbízhatósággal szignifikánsak.
Nemcsak az időjárási tényezők, hanem az emberi tevékenységek is szerepet játszanak a változásokban. Ilyen például a beépítettség növekedése, az öntözés vagy a felszín alatti vízkészletek használata. Korábban a pátkai és a zámolyi tározók vízhozzáeresztése még segíthetett, de most mindkét tározó üres, így ez a lehetőség is megszűnt.
A tó élővilágát, vízminőségét és vízszintjét egyre komolyabb kihívások érik. A szakértők szerint a globális kibocsátások csökkentése mellett régiós szinten is sürgős lépésekre van szükség, hogy megőrizzük a Velencei-tó jövőjét.
