Véget ér a gyaloglás kora: mozgójárda-hálózat épülhet SzékesfehérváronVéget ér a gyaloglás kora: mozgójárda-hálózat épülhet Székesfehérváron
Aki járt már nagy, nemzetközi repülőtéren, annak egyáltalán nem idegen a mozgójárda használata. A működési elve tulajdonképpen megegyezik a mozgólépcsővel: az utas áll, miközben a járda egy előre rögzített sebességen halad a cél felé alatta. A bizonytalanabbak kapaszkodhatnak, a sietősek többieket előzve rohanhatnak, extrém esetben a fáradtabbak le is ülhetnek rajta.
Ezek a mozgójárdák jellemzően egyik repülőtéri terminált a másikkal kötik össze. Gyorsabb és főleg kényelmesebb haladást biztosítanak a fáradtabb utazóknak, könnyítést jelentenek a nehéz poggyászt cipelőknek, a késésben lévőknek pedig extra gyorsítást biztosítanak. Jellemzően rövidebb, 50-60 méteres szakaszokon üzemelnek, de nem ritka az ennél hosszabb sem.
Értesüléseink szerint Székesfehérváron fontolgatják egy ilyen mozgójárdákból álló hálózat kiépítését, amivel bővülhetne a város tömegközlekedési rendszere is. Úgy tudjuk, hogy a kísérleti szakaszok kivitelezése rövidesen meg is kezdődhet, és már az sem titok, hol telepítenék az első fehérvári mozgójárdákat.
Az első fővonalat a Budai út-Belváros tengelyen alakíthatják ki, ráadásul itt többsebességes mozgójárda működne.
– Az alapsebességet 8 kilométer per órára tervezzük – tudtuk meg Dervenkai Auréltól, a frissen létrehozott Alba Járda Iroda (AJI) projektvezetőjétől. – Reggelente azonban üzemel majd ezzel párhuzamosan egy ennél valamivel tempósabb gyorssáv is kifejezetten azoknak, akik munkába sietnek.
Bár elsőre talán furcsának tűnhet az ötlet, egyáltalán nem példa nélküli. Az első nyilvánosan működő mozgójárdát már 1893-ban üzembe helyezték a chicagói világkiállításon. Ezt általában The Great Wharf Moving Sidewalk néven említik. Ennél is híresebb azonban a Rue de l’Avenir, amely leghíresebb korai európai mozgójárda volt. Ez sokkal látványosabb, futurisztikusabb rendszerként maradt meg a köztudatban, de időben néhány évvel későbbi: az 1900-as párizsi világkiállításra készült.
A mozgójárda nagyjából 3,5 kilométeres körön haladt, kilenc állomása volt, és több szakaszból állt: egy fix platformról lehetett fellépni a lassabb, majd a gyorsabb mozgó részre. A gyorsabb szalag nagyjából 8,5 kilométer per órával ment, és egyszerre akár 14 ezer embert is tudott szállítani. Erről a szerkezetről készült egyébként az első mozgóképes film is:
Információink szerint a székesfehérvári mozgójárda-hálózat ennél lényegesen hosszabb lehet. A már említett fővonal mellett a belvárosban turistabarát panoráma-mozgójárdával szerelnék fel, mely lényegesen lassabb, fotóbarát tempóval kacskaringózna. A Palotavárosban lakótelepi gerincvonalat terveznek, melynek fő feladata a legtöbb lépcsőház összekötése a boltokkal, buszmegállókkal és bizonyos szolgáltatásokkal lenne. Az Öreghegyre emelt komfortfokozatú járda kerülhet az enyhébb emelkedők leküzdésére.
– Én már nagyon várom, mert közvetlenül az üzletem előtt lenne az egyik kilépő – mondta érdeklődésünkre Katika, a környékbeli fodrász. – Ha igaz, az elég jó, mert a szó legszorosabb értelmében be tudnak majd ugrani hozzám a vendégek egy vágásra, szárításra vagy festésre, Ja, én azt is hallottam, hogy bérlet is lesz rá, ez igaz?
Kérdezett vissza a fodrász. A pletyka pedig valós: kezdetben a buszokra érvényes jegyekkel és bérletekkel lehet majd igénybe venni a szolgáltatást, melynek szükségességét hosszasan taglalta Dervenkai Aurél:
– Fehérvár gyalogosforgalma kinőtte a hagyományos járdák kereteit. Az egyelőre név nélküli fehérvári mozgójárdák az előtanulmányok alapján csökkentik a gyalogos torlódásokat a legforgalmasabb városi pontokon, ráadásul fenntarthatóbb, mint az autós rövidtávú közlekedés. Egy hatástanulmány szerint a hálózat a napi átlagos gyaloglási időt akár 11 perccel is csökkenheti, és turisztikai attrakcióként sem utolsó: ünnepnapokon díszkivilágítást kapnának a népszerűbb vonalak - tette hozzá az AJI szakembere.
Az egyik leglátványosabb része a mozgójárdának a Bazilika előtti téren, a japán cseresznyefák alatt meghúzódó körjárda lehet, amelyet ugyancsak motorizálnának. Így az érdeklődők körkörösen haladhatnak a téren.
– A magam részéről egy kicsit aggódom – mondta egy neve elhallgatását kérő János. – Naponta háromszor viszem le sétálni a labradoromat. Mi lesz, ha a kis Néró rákap a mozgójárdára, elkényelmesedik és csak azon hajlandó majd utazni?
Az új mozgójárda-hálózat azonban komoly kihívásokat is jelent, hiszen jelenleg az ilyen közlekedési formát nem szabályozza a KRESZ.
– Már tervezzük a közlekedési etikettet, melyet kezdetben a bal oldali , ha úgy tetszik belső sávra alkalmaznánk – árulta el lapunknak a projekten dolgozó titkos székesfehérvári rendőrségi csoport egyik tagja. – Ha minden jól alakul, akkor ellenőrök felügyelnék a keresztben ácsorgókat, büntethető lenne a hirtelen megfordulás és a járdán történő toporgás, de külön sávot kaphatnak a telefonjukat néző gyalogosok is. Három sebességfokozattal számolunk: sétáló, haladó és expressz. Dudálás helyett pedig csilingelő figyelmeztető hang jelezne a túl lassú gyalogosok mögött. Reggel 7 és 9 között automatikus csúcsidős üzemmód lenne a munkába igyekvőknek, majd ezt követné egy nyugdíjasbarát idősáv délelőtt 9 és 11 között, csökkentett sebességgel. Az idősebb utasoknak is jó hír, hogy a szerkezet esőérzékelős burkolatot kapna, hogy ne csússzon, télen valamennyi járdaszakasz fűthető lenne.
Információink szerint a projekt olyan előrehaladott állapotban van, hogy hamarosan kiírják a lakossági szavazást a székesfehérvári mozgójárda-hálózat elnevezésére is. Lapunk megszerezte a szóba jöhető verziókat:
