Kocsis Balázs alkotása óvja a Csitáry-kutat
Kocsis Balázs alkotása óvja a Csitáry-kutat
Kocsis Balázs alkotása óvja a Csitáry-kutatCsitáry G. Emil, Székesfehérvár legnevezetesebb polgármestere, 1892. július 29-én született. A későbbi politikus mai szemmel nézve nagy családba született (10 fős família), édesapja Csitáry G. Emil nyomdász és Lauschmann Alojzia hatodik gyermeke. A kíváncsi gyermek a székesfehérvári belvárosi elemi iskolában kezdte el tanulmányait. Az elemit követően a székesfehérvári állami főreáliskola diákja lett, ahol 1910-ben tett érettségit.
Édesapja korai halála miatt fel kellett adnia álmait és a vegyészmérnök hivatás helyett a jogot választotta. Hallgatói évei alatt a Székesfehérvári Hírlapnak is dolgozott. Az egyetemet 1914-ben fejezte be, majd 1915. július 15-én került a Városházára mint a víz- és csatornaművekhez beosztott napidíjas. Karrierje szépen ívelt felfelé: először dr. Saára Gyula polgármester titkára lett, majd 1915-től tiszteletbeli aljegyző, 1917 májusától első aljegyző lett, két hónappal később pedig gróf Károlyi Gyula tiszteletbeli főjegyzővé nevezte ki. 1918 decemberében helyettes gazdasági tanácsnok lett.
1919 februárjában polgármester-helyettessé választották. Eredményes működésének hála egyöntetűen megválasztották gazdasági tanácsnoknak. 1919-ben a magánéletében is változás következett be: Karl Emiliát választotta élete párjául. Pár hónappal később a város főjegyzője lett. Főjegyzői tisztében az 1929. évi tisztújítás alkalmával élethossziglani időtartamra újraválasztották. Amikor 1930-ban a városházi ellenzék megbuktatta Zavaros Aladár polgármestert, Csitáry is beszállt a polgármesteri székért folyó küzdelembe. A polgármester-választás során az öt jelölt közül végül Csitáryt választotta a posztra a törvényhatósági bizottság, így 1931. december 1-jétől kezdve 10 éven át szolgálta Székesfehérvárt polgármesterként.
1932-ben a törvényhatósági bizottsággal közösen elhatározta az 1938. évi Szent István jubileumi év nagyszabású megünneplését. Ezt követően már tervszerű városfejlesztésről beszélhetünk, amely során a település méltóvá vált a rendezvény befogadására. Parkosítások és építkezések zajlottak, új köztéri alkotásokat helyeztek el (például Ohmann Béla „Fehérvári jog” avagy az „Országalma” néven ismert műve) a városban. A nagyobb parkosítások már évekkel korábban, 1934-ben megkezdődtek (például a Polgári Lövölde kertje is ekkor vált nyilvános parkká). A történelmi belváros is átalakult: a Városháza elnyerte a mai formáját, helyreállították a Szent Anna-kápolnát, a székesegyház altemplomának kialakítását, a romkert rendezését is elvégezték, a belváros a Hősök terével, az Országzászló térrel, a Vörösmarty térrel és az Ince pápa térrel (mai Bartók Béla tér) lett gazdagabb. Ekkor szentelték fel a Prohászka Ottokár-emléktemplomot is.
Polgármesterségének fénypontja az 1938-as Szent István-év augusztusi programsorozata volt: augusztus 18-án ünnepi országgyűlésnek adott otthont a város. Vitézavatás, a Szent Jobb látogatása, Prohászka Ottokár püspök újratemetése, szobrok avatása zajlott sok más esemény mellett. A polgármesteri mandátumának lejártakor (1941. május 20.) kérte a felmentését a polgármesteri teendők alól. 1941-ben Székesfehérvár főispánja lett a városi főispánság megszüntetéséig (1943. január 20., szintén saját kérésére mentették fel). Lemondásával visszaállt az a gyakorlat, hogy a városnak és a megyének közös főispánja legyen. Ezt követően a törvényhatósági bizottság örökös tagjává választották. 1943-ban hadműveleti kormánybiztosként tevékenykedett 1944. október 15-ig. Csitáry G. Emil 1970. május 18-án hunyt el szülővárosában. Földi maradványait a fehérvári Hosszú temető bejáratának és a kápolnájának közvetlen közelében álló szarkofág rejti.
A város egykori polgármesterének domborművét 1999. december 22-én avatták a Rózsaligetben, a róla elnevezett, magas ásványianyag-tartalmú, savanykás ízvilágú vizet kieresztő kút mellett (közvetlenül a szintén róla elnevezett városi uszoda előtt). Az alkotás Kocsis Balázs szobrászművész munkája. A kutat és környékét a közelmúltban tisztították, így a dombormű és a fehérváriak kedvenc kútja kiváló állapotban őrzi a kiváló városvezető emlékét, hűen a dombormű alatti táblán olvasható felirathoz:
„Becsület és munka”.
