Lehet, hogy nincs is szükségünk napi nyolc óra alvásra
Lehet, hogy nincs is szükségünk napi nyolc óra alvásra
Lehet, hogy nincs is szükségünk napi nyolc óra alvásraÉvtizedeken át kész válasz volt arra a kérdésre, hogy mennyi alvásra van szüksége egy felnőttnek: nyolc óra. Ez az elképzelés a 19. század közepén terjedt el. A napot nyolc óra munkára, nyolc óra szabadidőre és nyolc óra alvásra osztották.
Egyre több eredmény utal arra, hogy nem mindenkinek a nyolc óra az ideális. Erre jutott a Brain Medicine folyóiratban megjelent új összefoglaló tanulmány is, írja a The Independent.
A kutatók vadászó-gyűjtögető közösségeket vizsgáltak, hogy kiderítsék, természetes körülmények között mennyit alszanak az emberek. Ezeknek a közösségeknek az életmódja közelebb áll őseinkéhez, mesterséges fényhez pedig alig vagy egyáltalán nem férnek hozzá.
Egy korábbi kutatásban Tanzánia, Namíbia és Bolívia lakói éjszakánként 5,7–7,1 órát aludtak.
A rövid alvást náluk nem lehetett a közlekedés zajával, a közösségi média használatával vagy a túl sok éjszakai mesterséges fénnyel magyarázni.
Úgy látszott, ennyi alvás is elég nekik, ráadásul napközben sem próbálták hosszú szundítással behozni a lemaradást. Ébresztőóra nélkül is hajnal körül keltek fel, függetlenül attól, hogy a hét melyik napja volt.
Az iparosodás előtti társadalmakban mért alvásidő nem minden kutatásban ugyanannyi. Az eredményt befolyásolja a mérés módja, a lakóhely, az évszak és több más környezeti tényező. Egy újabb elemzés 6,4 órás átlagot állapított meg.
Ezek a vizsgálatok egy fontos feltételezésből indulnak ki. Abból, hogy amennyit az emberek természetes módon alszanak, annyi alvásra van szükségük. Ehhez azt is feltételezni kell, hogy a vadászó-gyűjtögető közösségek tagjai mentesek a stressztől, a zsúfolt napirendtől és más, az alvásukat befolyásoló terhektől. Azt sem tudjuk, hogy ezekben a társadalmakban jelentkeznek-e ugyanazok az egészségi problémák, amelyeket a modern társadalmakban a túl kevés alvással hoznak összefüggésbe.
Rövidebb alvásidejük ezért nem feltétlenül szól olyan erősen a nyolcórás szabály ellen, mint elsőre látszik.
Az iparosodott társadalmakban végzett nagy kutatások más eredményeket is hoztak. Ha azt tekintjük ideális alvásidőnek, amely a legjobb egészségi állapottal függ össze, több vizsgálat szerint is kevesebb lehet nyolc óránál. Az egyik újabb kutatás agyi és testi képalkotó vizsgálatokkal, valamint molekuláris mérésekkel nézte meg, hogyan függ össze az alvás a különböző szervek öregedésével. Az ideális alvásidőt 6,4 és 7,8 óra közé becsülték. A pontos érték az ember nemétől és a vizsgált szervtől függött.
Sok tanulmány szerint a túl kevés és a túl sok alvás is rosszabb egészségi állapottal függ össze. A kapcsolódó problémák között ott van a szívbetegség, a szélütés, a szellemi képességek hanyatlása és az elhízás.
Arról még vita folyik, hogy a sok alvás okozza-e a rosszabb egészségi állapotot, vagy annak egyik korai jele. Az eredmények mindenesetre megkérdőjelezik, hogy mindenkinek pontosan nyolc órát kellene aludnia. Arra is utalnak, hogy a tartósan jóval hosszabb alvásra érdemes odafigyelni.
Az ideális alvásidőről szóló becslések viszont átlagokon alapulnak, átlagember pedig nincs.
Ha elegendő idejük van az alvásra, a fiatal felnőttek hosszabban alszanak, mint az egészséges idősebbek. Még az azonos korú emberek alvásigénye között is nagy különbség lehet.
Az amerikai National Sleep Foundation ajánlása számol ezekkel az eltérésekkel. A szervezet szerint a 26 és 64 év közötti felnőtteknek naponta hét-kilenc órát kellene aludniuk, de egyeseknek a hat-tíz óra is megfelelő lehet. Ez már messze van a mindenkire egyformán alkalmazott nyolcórás szabálytól.
Nemcsak az számít, hány órát alszunk, hanem az is, hogy mikor. A mai alvási szokások fontos jellemzője nem az, hogy rövidebbek lennének a korábbiaknál. Inkább az, hogy a természetes világos-sötét ciklushoz képest későbbre tolódtak. A legtöbben nem ébrednek fel maguktól hajnal előtt. Sokan hét közben kevesebbet alszanak, majd a szabadnapokon hosszabb alvással próbálják behozni a lemaradást.
Az eltolódás fő oka a mesterséges fény.
Megváltoztatja az alvási szokásainkat, és későbbre állítja a belső óránkat, amely az alvás és az ébrenlét idejét szabályozza.
A rendszertelen alvás is gyakori, különösen a műszakban dolgozók és az egyetemisták körében. Ezt a rosszabb egészségi állapottal hozzák összefüggésbe. Ha azonban valaki hét közben keveset alszik, jobb, ha a hétvégén legalább valamennyit pótol, mintha egyáltalán nem tenné. Akkor is, ha ettől kevésbé lesz szabályos az alvásrendje.
A rendszeresség számít, de az is, hogy egy hét vagy hosszabb idő alatt összesen mennyit alszunk. A nyolcórás szabály túl egyszerű. Az embereknek nem egyforma mennyiségű alvásra van szükségük, és az sem mindegy, mikor alszanak. Aludjunk eleget, amikor és ahol tudunk, egy-egy rossz éjszaka miatt pedig ne aggódjunk túl sokat.
Kapcsolódó
A podcast hallgatása segíthet az elalvásban, de könnyen vissza is üthet
Egy lassú, kiszámítható műsor segíthet ellazulni, egy izgalmas vagy felpörgető tartalom viszont ébren tarthat. A szakértők szerint a képernyőt érdemes félretenni, a hangerőt pedig alacsonyan tartani.
