Településindex: Székesfehérvár továbbra is a legfejlettebb megyeszékhely
Településindex: Székesfehérvár továbbra is a legfejlettebb megyeszékhely
Településindex: Székesfehérvár továbbra is a legfejlettebb megyeszékhelySzékesfehérvár áll az első helyen a megyeszékhelyek fejlettségi rangsorában az Egyensúly Intézet 2026 augusztusi Településindexe alapján. A város 55,7 pontot ért el, így továbbra is őrzi a 2014-ben megszerzett vezető helyét. Az elemzés szerint ebben az erős ipari bázisa és kedvező elhelyezkedése játszik szerepet.
Veszprém 52,3 ponttal a második, Eger 51,7 ponttal a harmadik. A 2014 óta elért fejlődés mértékében Miskolc végzett az élen, Pécset és Debrecent megelőzve.
A Településindexben a budapesti kerületek között az V. kerület, a megyeszékhelyeknél Székesfehérvár, a 15 ezer fő feletti városoknál Százhalombatta, az 5 és 15 ezer fő közötti kisvárosok és nagyobb községek között Balatonfüred, az 5 ezer fő alatti településeknél pedig Felcsút áll az első helyen.
Az Egyensúly Intézet 2024-ben alkotta meg a Településindexet, a települések fejlődését pedig a 2014-es bázisévhez viszonyítja. Az elemzés 3154 magyar települést és 23 fővárosi kerületet hasonlít össze. Több mint 360 ezer nyilvánosan hozzáférhető statisztikai adatot dolgoz fel. A településeket 53 gazdasági, társadalmi és infrastrukturális mutató alapján értékeli.
Fejér megyéből Felcsút is egy országos rangsor élére került. Az ötezer fő alatti települések között 23,2 ponttal az első helyen áll. Jelentős utat tett meg, hiszen 2014-ben még az 59. volt. Ebben a kategóriában a fejlődés mértékét tekintve is Felcsút végzett az élen, a pontszáma 11,5-tel nőtt.
A tanulmány Felcsútot nevezte meg Fejér megye hajtótelepüléseként. A fejlődés húzómutatói között a szelektív hulladékgyűjtés, a gimnáziumi tanulók száma és a jövedelem szerepel.
Pázmánd a jómódú agglomerációs települések csoportjába került. Ezeket a településeket magasabb jövedelmek, a diplomások nagyobb aránya és emelkedő ingatlanárak jellemzik. Az orvosi ellátás, az élelmiszer-kiskereskedelem és a házi segítségnyújtás viszont sok esetben nem bővült olyan gyorsan, mint a lakosság.
A 2014 óta visszafejlődött magyar települések listáján két Fejér megyei hely szerepel. Gyúró indexpontszáma 0,60, Sárkeresztesé 0,54 ponttal csökkent.
Országosan ritkán fordult elő, hogy egy település indexértéke csökkent. 2014 óta mindössze 24 kistelepülés pontszáma esett vissza érdemben, és csak hétnél történt súlyos visszaesés. A tanulmány az okok között a helyi élelmiszer-kiskereskedelem megszűnését vagy szűkülését, a szociális ellátások romlását és az erősödő népességfogyást említi.
A települések túlnyomó többsége magasabb pontszámot ért el, mint 2014-ben. A rangsorban elfoglalt helyük azonban alig változott. A nagyobb városok és a megyeszékhelyek között csökkentek a fejlettségi különbségek. A kisvárosok, a nagyobb községek és a kistelepülések mezőnye ezzel szemben tovább távolodott egymástól.
Az országos adatok szerint a települések fejlődését legbiztosabban a diplomások 2014-es aránya jelezte előre. A második legfontosabb tényező a Budapesttől mért távolság volt. Gyorsabban fejlődtek azok a települések, ahol a vizsgált időszak elején több magasan képzett ember élt. A számítások szerint a vizsgált tényezők a települések eltérő fejlődésének mintegy 9 százalékára adnak magyarázatot. A többi különbséget más helyi és egyedi tényezők alakítják.
