Világrekorder tehén és délutáni harangszó is van Fejér 98 hivatalos értéke között
Fehérvár Médiacentrum fotója
Bácskai Gergely
Világrekorder tehén és délutáni harangszó is van Fejér 98 hivatalos értéke között

A megyei gyűjteményben egy falusi harangszó vagy egy tojásfa éppúgy helyet kaphat, mint egy történelmi épület vagy emberi életmű. A rendszer alulról építkezik, a következő tétel felvételét pedig bárki kezdeményezheti.

A Bory-várnál aligha kell hosszasan magyarázni, miért került be a Fejér Vármegyei Értéktárba. Azt viszont már kevesebben tippelnék meg elsőre, hogy ugyanazon a listán szerepel egy Auguszta 26 nevű tehén, a délután három órai ráckeresztúri harangszó és egy parázsra helyezhető vasedény is.

Pedig éppen ettől érdekes az egész gyűjtemény. Nem 98 műemlék felsorolása, és nem is egy újabb turisztikai toplista, amelyben minden kastélyhoz jut egy arborétum, minden tóhoz pedig egy kilátó. A Fejér Vármegyei Értéktár azt próbálja összegyűjteni, amit a települések és közösségeik megőrzésre érdemesnek tartanak – legyen az épület, hagyomány, természeti helyszín, emberi életmű, közösségi kezdeményezés vagy éppen egy sportpályafutás.

A Fejér Vármegyei Önkormányzat nyilvános jegyzékében jelenleg 98 érték szerepel. Az első az alapi ugrós- és kanásztánc, a sort pedig a Pákozdi Pagony – Vadaspark és Arborétum zárja. A kettő között gyakorlatilag kirajzolódik az egész megye.

Nem csak az marad meg, amit kőből építettek

Természetesen kastélyból, templomból és történelmi emlékhelyből nincs hiány. A martonvásári Brunszvik-kastély és angolkertje, a kápolnásnyéki Halász-kastély, a nádasdladányi Nádasdy-kastély, a szabadbattyáni Kula gótikus lakótorony és az etyeki Szeplőtelen Fogantatás-templom egyaránt szerepel a jegyzékben.

Pákozd külön fejezetet is kaphatna: az ingókövek, az 1848. szeptember 29-i csata, a Katonai Emlékpark, a Don-kanyar Emlékkápolna és a Pákozdi Pagony is felkerült a listára. Zámolyt az uradalmi magtár, a kerekszenttamási rotunda, valamint a templomrom és a régi temető képviseli.

Az értéktár azonban ott válik igazán emberléptékűvé, ahol elfogynak a kastélykapuk és képbe kerülnek a történetek.

Ilyen a mohai tikverőzés, amelyet húshagyókedden tartanak. A maskarába öltözött legények tojást gyűjtenek, jelképesen megérintik a tyúkokat, a járókelőket pedig korommal kenik be. Az összegyűjtött tojásokból az esti mulatságra rántotta készül. Ennél alaposabban nehéz lezárni a farsangot.

Hasonlóan élő örökség az alapi ugrós- és kanásztánc, a bicskei fehérhímzés, az ercsi rác hagyományőrzés, a bodajki Mária-napi főbúcsú, a Szent Ágota-zarándoklat vagy a Móri Bornapok. Ezeket nem lehet vitrinbe tenni: addig léteznek, amíg vannak, akik továbbviszik őket.

Tehén, sütődiszkosz és egy egész megye tojásfája

A lista legjobb meglepetéseit azok a tételek adják, amelyek címét olvasva az ember önkéntelenül is megtorpan.

Auguszta 26 például egy 1915-ben született tehén volt, amely tejtermelésével világrekordot ért el, és az értéktár szerint a Fejérhez kötődő állattenyésztés országos jelentőségének is emléket állít.

Az abai fehér sütődiszkosz nem sportszer, hanem vasból készült, zárható népi sütő-főző edény. Parázson, kemencében, sparhelten és akár modern sütőben is használható – vagyis az a ritka örökség, amely nemcsak mesél a múltról, hanem vacsorát is készít.

A Vármegye tojásfája 2023-ban született meg Alsószentivánon. Fejér 108 települését arra kérték, hogy saját címerével vagy jellegzetes motívumával díszített tojással járuljon hozzá a közös fához. Végül 91 település küldött munkát: érkezett liba- és emutojás, valamint fából, kerámiából, porcelánból, csuhéból és más anyagokból készült darab is.

A velencei plébániatemplom 1554-ben készült harangja már a címével is fél évezredes időutazás. A nadapi Szintezési Ősjegy pedig 1888 óta a magyarországi magasságmérés egyik alapvető viszonyítási pontja. A Monarchia hét hasonló főalappontja közül ez az egyetlen, amely Trianon után Magyarország területén maradt.

Fehérvár nem csak épületekkel került fel

Székesfehérvár több szempontból is megjelenik az értéktárban. Az Alba Regia Táncegyesület, a Jancsárkert Termelői Piac, az Akóts Malom, a Tűzzel-vassal Fesztivál, a Királyi Napok, a Kézművesek Háza és a selmeci–székesfehérvári diákhagyományok mellett alkotói és közösségi teljesítmények is helyet kaptak.

A listán szerepel Bory Jenő munkássága és a Bory-vár. Az építész-szobrász 1923-ban kezdte nagyobb szabásúvá alakítani a Máriavölgyben álló épületet, amelyet mintegy negyven nyáron át formált tovább, jórészt saját munkájával.

A legfrissebb tételek között kapott helyet Román Károly életműve és ifjabb Ocskay Gábor sportolói pályafutása is. Kiscsicsó 187-szer szerepelt a magyar válogatottban, kilenc magyar bajnoki címet nyert az Alba Volánnal, és egész felnőttpályafutása alatt hű maradt a fehérvári klubhoz. A 19-es mezszámát a válogatott és a klub is visszavonultatta.

Hét újabb tétellel nőtt a gyűjtemény

A megyei értéktár 2024-es beszámolója még 91 értéket rögzített. A jelenlegi nyilvános listán azonban már 98 található, a legutóbbi hét helyet az etyeki Szeplőtelen Fogantatás-templom, Román Károly életműve, ifjabb Ocskay Gábor pályafutása, az Alsótekeresi Faiskola, a Gaja-völgyi Tájcentrum, a Soponyai Ökoturisztikai Központ és a Pákozdi Pagony foglalja el.

Ez a bővítés a lista másik erősségét is megmutatja: a múlt megőrzése mellett a természeti környezet és az aktív kikapcsolódás helyszínei is egyre hangsúlyosabbak. Az érték nem feltétlenül olyasmi, amihez márványtáblát csavaroztak. Lehet egy erdő, egy tanösvény, egy vadaspark vagy egy több mint száz éve működő faiskola is.

Nem minden érték hungarikum – és nem is kell annak lennie

A megyei értéktárba kerülés nem azonos a hungarikummá nyilvánítással. A rendszer alulról építkezik: a helyi értékek települési vagy tájegységi gyűjteménybe kerülhetnek, a megyei jelentőségűeket felterjeszthetik a megyei értéktárba, innen pedig további lépcső vezethet a Magyar Értéktárba és végül a Hungarikumok Gyűjteményébe.

A csúcs azonban nem kötelező úti cél. Egy falusi harangszó vagy egy helyi mesemondó verseny attól még fontos lehet, hogy nem ismeri az egész ország.

Ráadásul a gyűjtemény nincs lezárva. A törvény szerint a megye területén fellelhető vagy ott létrehozott érték felvételét bárki írásban kezdeményezheti. Vagyis valahol Fejérben talán már most is ott van a 99. tétel, csak még valakinek észre kell vennie.

Legnépszerűbb
Fehérvári hasznos infók
Hasonló cikkek