Öt jó könyv, amelyben fontos szerepet kap Székesfehérvár
Öt jó könyv, amelyben fontos szerepet kap Székesfehérvár
Öt jó könyv, amelyben fontos szerepet kap SzékesfehérvárSchmöltz Margit regényéhez egy múzeumi kőfaragvány adta az ötletet, Jankovich Ferenc a Széna tér környékének gyerekkorát örökítette meg, Sümegi Attila pedig az arab mitológiát költöztette a városba. Fehérvárból láthatóan többféle történet is kitelik, és a koronázások mellé bőven jutnak hétköznapi sorsok is.
A történelmi regény és a fantasy mellé önéletrajzi írás is került a válogatásba, az utolsó kötet pedig egy család történetén keresztül mutatja meg a régi Felsővárost.
Schmöltz Margit: Kő kövön
Egy kődarabnak általában nincs különösebb szerepe egy könyvajánlóban. Itt viszont körülötte forog minden: egy négy emberfejjel díszített szenteltvíztartó kapcsol össze négy női történetet a régi Székesfehérváron. A regény 1158 és 1704 között követi a város életét, miközben a kőhöz átok társul.
Schmöltz Margit a bábák, a gyógyítás és a háztartások felől közelít a múlthoz. Királyné is akad a szereplők között, de a hangsúly azokon a női sorsokon van, amelyeknek a történelemórán ritkán jutott egy teljes bekezdés. A szerelmek és a félelmek mellett azt is megmutatja, hogyan próbáltak boldogulni az emberek egy-egy korszak mindennapjaiban.
A fehérvári olvasóknak külön öröm, hogy a történetekhez ma is kereshetnek helyszíneket. A szerző egyik interjújában a várfalat, a törökfürdőt és a régi bazilika maradványait is említi, az utolsó fejezet pedig a Megyeház utca egyik ma is álló házához kötődik. Jó választás, ha a várostörténetben leginkább az emberek érdekelnek.
Sümegi Attila: Vadhajtás
Ha a történelmi Székesfehérvár helyett inkább valami egészen szokatlan érdekelne, jöhetnek a dzsinnek. Sümegi Attila városi fantasyjében Eszter különleges képességét próbálja uralni, Botond tanítóként is a saját múltjával küzd, Aziz, a tűzszellem pedig a szabadság lehetőségét látja a lányban.
A szereplők között Nasira, az érzelmeitől megfosztott huri is feltűnik. Már ebből sejthető, hogy a Vadhajtásban a természetfeletti erőkhöz elég sok emberi vágy és sérülés társul. Az alaphelyzet azért ígéretes, mert mindenki szeretne megszabadulni valamitől, miközben egymástól remélik a megoldást.
A fehérvári helyszín tudatos választás. Sümegi a könyvbemutatójáról írt beszámolójában a város történelmi múltjával és a keresztes hadjáratokkal magyarázta a magyar és az arab világ összekapcsolását. Ugyanott arról is beszélt, hogy egyetlen főgonosz helyett a szereplők egymáshoz fűződő viszonya érdekli. Annak lehet igazán jó választás, aki szívesen olvasna ismerős környezetbe csomagolt fantasyt.
Jankovich Ferenc: Téli szivárvány
A Széna tér neve ma egészen más képeket hív elő, mint Jankovich Ferenc regényében. A Téli szivárvány az első világháború idejének szegénynegyedébe visz, ahol a gyerekek, az asszonyok, az idősek és a háborúból visszakerülők hétköznapjain keresztül érzékeljük, mit tesz a világégés egy közösséggel.
Az önéletrajzi ihletésű történet ereje a közelségében van. Egy gyerek számára a környező utcák és udvarok jelentik a világot, így a nagy történelmi események is ezen a néhány háztömbön belül válnak érthetővé. A nélkülözés mellé odaférnek a gyerekkor apró felfedezései is.
Jankovich prózáját már kortársa, Jékely Zoltán is a nyelve és az emlékeket megelevenítő ereje miatt méltatta. Ezt a könyvet inkább a régi városi életre kíváncsi, elidőző olvasáshoz érdemes választani. Különösen akkor lehet érdekes, ha a Széna tér környéke saját gyerekkori vagy családi történetekből is ismerős.
Kodolányi János: Süllyedő világ
Kodolányi könyvének csak egy része játszódik Fehérváron, a város mégis fontos állomás benne. Az önéletrajzi mű gyerek- és ifjúkorát követi, a székesfehérvári diákévek pedig az önállósodás és az írói indulás történetéhez tartoznak.
A szerző szeretettel ír a belváros keskeny utcáiról, a külső részek falusias hangulatáról és az iskolájáról. Az egykori reáliskolában a tanárok és a diákok közötti szabadabb, barátságosabb légkör is megfogja. Ezekben a részletekben könnyű felismerni azt az érzést, amikor egy új város lassan otthonossá válik.
A Süllyedő világ egészében a családi feszültségek és a fájdalmas tapasztalatok is erős szerepet kapnak. Fehérvár szeretetteljes leírása ettől még többet jelent. Azoknak ajánlható, akiket érdekel, hogyan lesz az iskolai élményekből, olvasmányokból és első irodalmi próbálkozásokból egy író története.
Honty Katalin: Az utolsó fehérvári serfőző
Friedrich Peuser az 1860-as években indult el Hessenből, hogy sörházat és malmot keressen magának. Székesfehérváron telepedett le, feleségül vette a felsővárosi Czechmeister Erzsébetet, és családot alapított. Dédunokája, Honty Katalin az ő történetét dolgozta fel ebben a család- és kortörténeti könyvben.
A kötetben régi fényképek, térképek és családi iratok segítenek elképzelni azt a Felsővárost, amelyben a Peuserek éltek. A leszármazottak sorsán keresztül a város más szereplőivel is találkozunk, köztük Peuser Lajos mérnökkel. Itt a családi emlékezetből áll össze a várostörténet, ezért a könyv a régi fehérvári családok és mesterségek iránt érdeklődőknek lehet különösen jó olvasmány.
A Sörház és a malom múltja külön fejezetet kap. Utóbbi történetéhez az a meglepő részlet is hozzátartozik, hogy átépítésekor középkori köveket, köztük a királyi bazilika faragványait is felhasználták. Egy székesfehérvári kődarab ezek szerint átok nélkül is elég sok történetet összeköthet.
