Egy 3 forintos számla befizetésének viszontagságaiEgy 3 forintos számla befizetésének viszontagságai
Szeptember 12-én – ahogy azt már egy-két éve csinálom – szépen átutaltam az aktuális számláim ellenértékét. Igen ám, de tegnap, szeptember 21-én reggel kaptam egy sms-t a telefonszolgáltatómtól, szíveskedjek befizetni a tartozásomat. 7137 forintot követeltek tőlem, amit a legjobb emlékezetem szerint már átutaltam. Megnéztem a bankszámlám kifizetéseit, ahol ott szerepelt a telefonszolgáltató is. Az átutalást igazoló tranzakciót gyorsan kinyomtattam, és felhívtam a telefonos céget.
Ez a jelenet a mindenki által ismert ajánlatok sorával és számgombok nyomkodásával kezdődött. Az automatával négy-öt percet "társalogtunk", amikor is közölte velem, hogy kevesebb, mint egy perc múlva kapcsolják az ügyfélszolgálatot, de ha megnyomom a kilences gombot és megadom a számomat, akkor visszahívnak engem. Én úgy voltam ezzel, hogy ilyen közel még soha nem voltam a célhoz, hát megvárom azt az egy percet. Egy kis zene, majd egy perc múlva az automata elismételte az előzőt. Jó, akkor mégsem egy perc – gondoltam, és beleegyeztem az ajánlatba, nyomtam egy kilencest. Az automata kérte, írjam be a számom, és a végén nyomjak egy csillagot. Megtettem – bár nem értettem, hogy pont a telefonszolgáltató miért kéri ezt tőlem – de a végén véletlenül a kettős keresztet nyomtam meg, amire ez volt a reakció: „Köszönjük hívását, viszontlátásra!”
Azt hittem, felrobbanok. Újra nekimentem a számnak, már tele rutinnal. Kettesével lépkedtem, az összes akciós ajánlatot elhajtottam, és három perc rekordidő után csillaggal zártam a telefonszámomat. Kaptam is az infót, mindjárt visszahívnak, de javasolják: az interneten sokkal gyorsabban el tudom rendezni az ügyeket.
Uccu neki, felpattantam a netre, ahova sms-kóddal beléptem. Ott azzal fogadtak, hogy 7137 forinttal lógok. Gyors kattintgatásba kezdtem, hátha találok valami ügyfélszolgálatot. Nem találtam, de fél óra után olyan oldalra jutottam, ahol azt írták, inkább hívjam fel azt a számot, amelyikkel fél órával korábban semmire nem jutottam. Kollégáim a tanúk: lecsaptam a laptopom tetejét, és csúnya szavak kíséretében elindultam magához a szolgáltatóhoz.
Sor nem állt, mert egyedül voltam. Hurrá! Nyomtam egy sorsjegyet, vártam öt percet, majd a pulthoz járulhattam. Egy nagyon kedves hölgynél beazonosítottam magam, aki a rendszerből kiolvasta a problémát, és közölte: „Önnek valóban tartozása van, méghozzá 3 Ft.” Ezt a biztonság kedvéért így is leírom: három forint! Tessék? – kérdeztem a hölgytől, aki elmondta, hogy 7134 forintot utaltam véletlenül a 7137 helyett, így a rendszer a teljes összeget tekinti hiányzónak. Most mit tegyek? – kérdeztem. Fizessen be 3 forintot! – válaszolt a hölgy. Bankkártyával járok mindig, így egy peták sem volt nálam. A hölgy a zsebébe nyúlt, hogy kölcsön adjon, de visszautasítottam, mert innentől kezdve elveim vannak. Nekem ne adjon kölcsönt, akinek tartozom, inkább kimegyek az utcára kunyerálni. Így is lett, egy ismerősömtől kértem kölcsön 5 forintot, mert a hölgy azt is elmondta, hogy 3 forint esetében felfelé kerekítünk.
Ha belegondolok, és az átutalásnál nem 3 forinttal utalok kevesebbet, hanem csak kettővel, akkor lefelé kerekítettek volna, és 0 forint miatt kellett volna szaladgálni. A szolgáltatónál nem tudtam fizetni, mert ott már nincs kassza, ezért el kellett mennem az egyik újságárus bolthoz, ahol újra azonosítottam magam, majd befizettem az öt forintot. Kaptam egy számlát a befizetésről, majd egy sms-t, hogy az adósságom megszűnt. Gondolják csak el! Nem sok embernek van 2016-ban 3 Ft befizetésről számlája! Meg is nézhetik az fmc.hu oldalon!
Az első ügyfélszolgálati hívásom után négy órával megcsörrent a telefonom, és egy férfihang kérdezte, miben segíthet. Mondtam neki, hogy már semmiben, mert fél nap után most fizettem be a háromforintos tartozásomat. A férfi ennyit válaszolt: „Örülök, hogy rendeződtek a problémák, viszontlátásra!”
De ezzel még nem ért véget a történet! A szolgáltató írt egy sms-t: „Kedves Ügyfelünk! Véleménye fontos számunkra! Várjuk visszajelzését sms-ben, melyet hálózatunkból díjmentesen küldhet el belföldön. Mennyire ajánlaná az XY-t (a szolgáltató neve) telefonos ügyintézése után 0–10 skálán (10: biztosan, 0: egyáltalán nem)? Kérjük, csak a számjegyet küldje vissza!”
Gondolkoztam azon a számjegyen, és szerintem megérdemelnek legalább egy kettest, hiszen kettőnél úgyis lefelé kerekítünk...
