Bitcoin: a világ legértékesebb fizetőeszköze, pedig nem is létezik
Bitcoin: a világ legértékesebb fizetőeszköze, pedig nem is létezik
Bitcoin: a világ legértékesebb fizetőeszköze, pedig nem is létezikNem véletlen, hogy pont a PayPallal igyekszem párhuzamba hozni a bitcoint (BTC). Mindkettő jellemzően a netes vásárlásoknál használatos "dolog". De míg a PayPal inkább egy csatorna, amin keresztül a hagyományos pénzt elutaljuk az általunk választott termék vagy szolgáltatás ellenértékeként, addig a bitcoin egy virtuális fizetőeszköz a maga fizetési rendszerével együtt. Fizikai valóságában nem létező, a virtuális, internetes világ fizetőeszköze.
Igen, kicsit nekem is távoli, talán túlmisztifikált dolog. Lehet, ez főként annak tudható be, hogy mi, hétköznapi internethasználók akkor találkozunk a bitcoinnal, amikor a szomszéd notebookját megtámadja egy zsaroló vírus és a váltságdíjat bitcoinban kérik, vagy én éppen a tegnap esti NCIS krimiben láttam, hogy a rosszfiúk a neten valamit bitcoinnal fizettek ki. Szóval, aki már hallott róla, az tuti, hogy a bitcoint hallva azonnal az internet sötét oldalára asszociál. Pedig nem feltétlen kéne. Csak egy példa: a lengyel nemzeti légitársaságnál (LOT) is lehet már repülőjegyet venni bitcoinért.
De akkor, hogy is működik a bitcoin?
A bitcoin tehát nem más, mint a dollár vagy euró esetleg a forint virtuális megfelelője. Fizikailag nem megfogható, de pénzügyi szempontból igenis létező fizetőeszköz, melynek létezik hivatalos árfolyama is. Jelenleg 1 BTC = 553€ vagy 607$, de lehet forintosítani is. Egy bitcoin a pénzpiac jelenlegi állása szerint kb. 173.000,- Ft-nak megfelelő értékkel bír.
A Wikipédia információja szerint 2009. január 3-án "bocsátotta" ki egy ismeretlen az első bitcoint, tehát innentől kezdve létezik, mint fizetőeszköz. A hivatalos megfogalmazás szerint a bitcoin egy nyílt forráskódú digitális fizetőeszköz, mellyel a bitcoin hálózaton keresztül tudunk fizetni. Az egésznek a lényege, hogy egy bankoktól, államoktól, pénzügyi felügyeletektől totálisan független fizetőeszköz és annak hálózata a bitcoin. A rendszer maga nincs központosítva, felette senki és semmi nem rendelkezik. Működési elvét talán az internetes fájlmegosztásokhoz tudnám hasonlítani. Na, egy újabb kevésbé ismert terület a torrentezés, amihez lehetne a működését hasonlítani. Szóval a bitcoin rendszer használói közvetlenül egymással osztják meg a rendszer pénzügyi információit.
A számítógépek hálózata úgy kommunikál egymással, hogy közben senki sem irányítja a hálózatot (azaz nincs központi szerver). A bitcoin érmék kibocsátása felett sem rendelkezik egyetlen központi szerv sem, és a kibocsátott érméket (azaz a bitcoin nevű fizetőeszközt) sem irányítja egyetlen központi hatalom sem. A bitcoin érméket maga a bitcoin hálózat hozza létre, és egy kvázi véletlenszerű folyamattal, az új érméket elosztja azok között a számítógépek között, amelyek támogatják és üzemeltetik a hálózatot (ezeket hívják bitcoin bányászoknak). Az ilyen módon létrehozható érmék számát egy okos matematikai rendszer korlátozza. Jelenleg nagyjából 12 millió bitcoin érme van forgalomban. Ez a mennyiség folyamatosan növekedni fog az idő múlásával, egészen addig, amíg a távoli jövőben el nem éri a végső határt, a 21 millió bitcoin érmét.
Bemegyek a pénzváltóba és váltok bitcoint
Majdnem. Én is tudnék fizetni bitcoinnal, ha olyan terméket vennék, olyan helyen, ahol lehet fizetni vele és persze lenne bitcoinom. De félre a viccel. A bevezetőben már írtam, hogy igaz a bitcoin lényege az anonimitás és a titkosított rendszeren keresztüli pénz áramlás, de ettől még ezzel a virtuális fizetőeszközzel legálisan lehet fizetni egyre több szolgáltatásért.
Bitcoint be lehet szerezni magánszemélyektől, lehet tőlük venni. De lehet váltani pénzváltóknál is, mert ugye van hivatalos árfolyama, bár én még itthon nem láttam olyan pénzváltót, aki foglalkozna ilyennel, de Amerikában, valamint Kanadában léteznek bitcoin váltó automaták is, akárcsak a nálunk ismert ATM-ek. Hazánkban, Budapesten van az első és ezidáig egyetlen olyan automata, ahol válthatunk bitcoint. És ha már van bitcoinunk, akkor azt úgy birtokolhatjuk, hogy még az adóhatóság sem tud róla. Éppen emiatt a hatalmas titkosítás és anonimitás miatt kezd egyre több állam foglalkozni a bitcoin rendszerével és próbálják meg a kriptopénzt legális keretek közé terelni. Az Európai Unió is foglalkozott már a bitcoin kérdésével és jelen állás szerint az EU is adómentes fizetőeszköznek tekinti, ami újabb lökést adhat a bitcoin európai elterjedésének.
Aki a legjobban járt a bitcoinnal
Minden bizonnyal Kristoffer Koch az, aki a legnagyobbat kaszálta a virtuális pénzen. A norvég srác még 2009-ben vásárolt 150 koronáért (akkori értéken 27 amerikai dollár) 5000 bitcoint. Ahogy az lenni szokott, szinte azonnal el is felejtette az egészet, mígnem négy évvel később arról értesült, hogy néhány hét leforgása alatt az egekig mászott a fizetőeszköz értéke. A történet teljesen hétköznapi módon folytatódott: természetesen már halvány fogalma sem volt a jelszóról, amivel hozzá tudott volna férni az egyenlegéhez. Azért az ember nem enged el ilyen könnyen 5 millió koronányi pénzt (akkori árfolyamon 886.000 dollárt), és végül addig próbálkozott, amíg be nem jutott a számlára. Első dolga volt az összeg egyötödét kiutalni és abból egy oslói házat vásárolni.
