Kedvetlenség, lehangoltság és fáradtság: mit tegyünk, ha ránk tör a tél végi depresszió?Kedvetlenség, lehangoltság és fáradtság: mit tegyünk, ha ránk tör a tél végi depresszió?
Az állatok háromféle stratégia közül választhatnak a téli megpróbáltatások túléléséhez:
- Aktívak maradnak - ezt azok az állatok választják, amelyek hőszigetelése jónak nevezhető, és annyi energiatartalékot tudnak felhalmozni a testükben, hogy a megmaradt táplálékért jó eséllyel tudnak versenyezni. Ilyen a császárpingvin vagy a sarki róka.
- A hideg idő közeledtével, a táplálékmennyiség csökkenésekor elvándorolnak olyan élőhelyre, amely megfelelő számukra. Ezt a kellő mozgékonysággal rendelkező állatok tudják megtenni. A repülés a legmegfelelőbb módszer a szélsőséges klímájú szélességi fokok gyors elhagyásához, ezért számos madár és denevér található ebben a kategóriában.
- A harmadik megoldásra biológiailag úgy szavazók ott maradnak, ahol vannak, és védekezésül csökkentik testhőmérsékletüket, anyagcseréjüket, mozgásukat, életfunkcióikat. Vagyis felvesznek egy téli, nyugalmi állapotot. Ezt hívjuk téli álomnak. Ennek több változata is van, attól függően, hogy melyik állatfajról van szó.
Mi emberek is gyakran gondolunk az utolsó két variációra, főleg ősz végén, amikor már kezd elegünk lenni a sárból és a nyirkos időjárásból. Aztán kicsit fellélegzünk, amikor a karácsonyi feeling körbeleng minket. Újra jó kedvünk lesz, készülünk a szentestére, díszítjük a lakást (és a szívünket), hagyományos - és időigényes - családi étkekkel babrálunk, s az ajándékozós napok után se cseng le ez az érzés, mert jön a szilveszteri készülődés. Csillámok, glitterek, lufik, pezsgő, álarcosbál és zene. Kinek, mi jön be.
Az új évre mindenki vágyakozással tekint, aztán… Aztán vége a varázsnak és már csak a tavaszban bízunk. És várunk. És várunk. És várunk. Az erőnk fogy, a hideg nem szűnik, minden szürkének és fénytelennek tűnik.
És akkor utazni akarunk. Meleg helyre, mint a vadludak. Napfényre vágyunk, mert érezzük, hogy lemerült a testünk és fel kell tölteni. Ennek egyedüli forrása pedig a Nap lehet. Sokan forró homokról álmodnak, amelyben sétálni boldogságos érzés, és amelyhez langyos tengervíz is párosul, idilli esetben. Aztán jön a függőágy és az abban való ringatózás víziója egy (két, három…) koktél társaságában. Végül felrémlik egy kizárólag ellenkező neműként elképzelt, pálmalegyezős alapfelszereltséggel rendelkező lény képe is… És szépen felébredünk… Legalábbis többségünk.
Akinek nincsen lehetősége elutazni az egyenlítő környékére (vagy azon túl), az legszívesebben ágyban maradna egész télen, ha rátör a melankólia. (És álmodozik arról, hogy „mi lenne, ha…?”) Az ilyen embernek nincs kedve társaságba menni, sportolni, de még létezni se. Egyszerűen csak túl akarja élni ezt az időszakot. Vegetál és magába fordul.
A sötétség pszichésen és fizikailag is megterheli a szervezetünket, és jelentősen befolyásolja kedélyállapotunkat. Hangulatunk lenyomatot hagy teljesítményünkön és életminőségünkön is. Ez akár testi panaszokban is megnyilvánulhat. Akik hajlamosak a depresszióra, azokat különösen megterheli az évszakváltás. Nekik jobban kell figyelniük szervezetük regenerálódására, és már az első jeleknél ajánlatos cselekedniük.
Egy átlagos téli reggel köddel, szürkeséggel, depresszióval (Fotó: Favim.com)
Mik a tél végi depresszió jelei?
Szorongás, lehangoltság, csökkenő munkakedv és teljesítmény, megnövekedett alvásigény, nappali álmosság, ingerlékenység, feszültség a kapcsolatok terén, a szociális kapcsolatok hanyagolása, és csökkenő lelkesedés mindenféle tevékenység iránt.
Sokan nyúlnak ilyenkor az édességekhez kompenzációként. A szénhidrátokban gazdag élelmiszerek iránt alapvetően megnő a vágy. Van, aki télen fejfájást, mozgásszervi problémákat is tapasztal, és felerősödik a hajlam a fertőzésekre, megfázásokra.
Ezeknek a problémáknak természetesen a fényhiány a fő oka. Ahogy rövidülnek a nappalok, egyre kevesebbet tartózkodunk a természetben, a szabadban, a friss levegőn, s inkább behúzódunk a lakásba, ahol mesterséges fényviszonyok között, oxigénszegényebb környezetben lustulunk.
A fényhiány miatt hormonális változások is beállnak. A panaszokat a melatonin hormon túlzott jelenléte okozza, ami a fényhiánynak köszönhető. Ezért van jóval kevesebb depressziós ember a mediterrán országokban, mint a hideg övezetekben. A depresszióra hajlamos emberek pedig azért viselik rosszabbul a telet, mert ők különösen érzékenyek a fényhiányra. Természetesen a genetika is közrejátszik abban, hogy valaki letargiában éli-e meg ezt az időszakot, vagy sem. De a hangulati ingadozás alapja a fény és a sötétség arányára vezethető vissza.
Az óránk reggel jelez, hogy fel kell kelni, vár a munkahely (vagy az iskola), a belső óránk viszont húz vissza az ágyba, mert szerinte még éjjel van. Fáradtan megyünk el otthonról, és alig várjuk, hogy hazaérjünk, és inaktívan töltsük a nap hátralévő részét. Ettől még inkább begubózunk és ez a körkörösség egyre jobban felerősíti ezt az állapotot.
Tél végi depresszió ellen begubózva (Fotó: domain.com.au)
Mit tegyünk a tél végi depresszió ellen?
Mivel a fény az ok, ezért sokan fényterápiával próbálkoznak: a melatonin szintet normalizálják. A skandináv országokban olyan komolyan veszik ezt, hogy ingyenes fényterápiás központokat is üzemeltetnek ősztől tavaszig. E helyeken nappali fényt sugároznak, hogy így javítsák a kliensek hangulatát. És ez azért jól hangzik, még én is kipróbálnám.
Vannak, akik mély mágneses agyi stimulációra is mennek, és léteznek még depresszió elleni gyógyszerek is. Mindemellett pszichoterápiát is szoktak javasolni az orvosok. Én azonban nem vagyok orvos, és azt mondom, hogy a gyógyszereket mellőzzük, mert sokkal egyszerűbb, méreg- és mellékhatásmentes módszerek is vannak.
Először is nagyon fontos, hogy próbáljunk meg egészségesen étkezni! Hanyagoljuk a cukrot, és fogyasszunk több omega-3 zsírsavat! Télen puffadás, hasfájás is előfordulhat: az össze-vissza evés miatt is persze, de azért is, mert télen csökken a fizikai aktivitásunk, nem rendszeres a mozgásunk, ami enyhébb bélműködéshez vezet. Ezért fontos télen a zsíros ételek kerülése, a sok élelmi rostban gazdag étel fogyasztása.
Ne hanyagoljuk el a családunkat, barátainkat! Járjunk társaságba, és szervezzünk minél több programot a szabadban! Sportoljunk minél többet! Ha kisüt pár percre a nap, szívjuk magunkba üdítő jelenlétét, élvezzük a pillanatot!
Egy téli, családi séta is csodákra képes (Fotó: Lifestyle Families)
Hordjunk színes ruhákat, ne higgyük azt, hogy télen csak feketére, szürkére és barnára lehet gondolni! Otthonunkat díszítsük fel, gyújtsunk gyertyákat, füstölőket, élvezzük az otthoni létet is, és ne büntetésként éljük meg, hogy a lakásunkban vagyunk! Hallgassunk szívmelengető zenéket, igyunk meg egy pohár bort olvasás közben, vagy fogyasszunk finom gyógyteákat!
Már az ókori ember is különféle közösségi rituálékkal és gyógynövényekkel igyekezett javítani a téli hangulaton. A napközbeni fáradtság ellen például ajánlatos rozmaringból készült teát inni: forraljunk fel 2 dl vizet, adjunk hozzá egy teáskanálnyi rozmaringot. Várjunk öt percet, majd szűrjük le. A gyömbérről már írtam egyszer, de azt nem említettem a múltkor, hogy élénkítő hatású, és a memórián is javíthat: 3 dl vízben főzzünk fel egy kisebb gyömbért akár meghámozva, akár lereszelve. Ha már felforrt, szűrjük le, és már ihatjuk is!
Kedvetlenség ellen, feszültségoldásra, lehangoltság ellen az orbáncfűhöz is fordulhatunk. az orbáncfű-kúrát maximum 4-6 hétig alkalmazhatjuk. A citromfű szintén hangulatjavító, és még párologtatásra is használhatjuk. Ha nagyon szomorúak vagyunk, akkor egy befőttesüvegbe tegyünk egyenlő arányban kamillát, bazsalikomot, levendulát, citromfüvet, komlót és macskagyökeret. Forraljunk fel 2 dl vizet, és tegyünk bele egy teáskanállal e keverékből. Hagyjuk állni 10 percig, majd kortyolgassuk el.
Mindeközben próbáljunk meg minden pillanatot élvezni, és arra gondolni, hogy mindennek megvan a maga szépsége, és hamarosan itt a tavasz, amikor már napfürdővel is kényeztethetjük testünket!
A sorozat összes cikkét ide kattintva olvashatod el: Testszobrászat