Szerelmem Leszbosz
Szerelmem Leszbosz
Szerelmem Leszbosz2015-ben került fel Leszbosz újra a világ politikai térképére; a menekültválság első állomása ugyanis Görögország, Leszbosz szigete volt, ahova a menekültek csónakokkal és hajókkal jutottak át Törökország partjaitól az Égei-tengeren átkelve. Nos, ez és az ezt övező médiafigyelem sokakat elriasztott az itteni nyaralástól. De ez olyan, mintha azt mondanánk: nem kirándulunk az egész Alföldre, meg a szegedi Dóm térre, mert anno a Szeged-Röszke határátkelőnél is jöttek a menekültek.
Szóval Leszbosznál idillibb és közbiztonság szempontjából jobb helyet nem tudnék mondani. Csak egy nagyon rövid adalék ehhez: a reptértől 50 kilométerre fekvő szállásunknak jeleztük, hogy szeretnénk kocsit bérelni. Máshol ezt bonyolult hitelkártya-procedúra előzi meg, itt meg Stavros, a recepciós csak ránk írt: a reptérrel szemben lévő kápolnánál parkol majd a kocsi. Visszaírtunk hogy oké, de hogy jutunk hozzá? Hát hogy, nyitva lesz és a kormány alatti szőnyeg alatt lesz a slusszkulcs. Azt hiszem ez mindent elmond egy hely tökéletességéről, bizalomról.
Leszbosz az Aegean repülőjéből (fotó: Barna Béla)
Görögország harmadik legnagyobb szigete, az 1630 km² területű Leszbosz (görögül Lézvosz - Λέσβος) egy önálló, idilli világ. Tengerpartja 370 km hosszú partszakasz, mely körülöleli a sziget hegyeit, völgyeit, tájait. A sziget jellemzői az isteni gyantaillatú fenyőerdők, a völgyekben pedig a szép törzsű olívaligetek: tizenegymillió olajfa nő itt. De pásztoridillhez méltón ma a kecske- és báránytejből készült tejtermékeiről is híres Leszbosz, no meg az ánizsízű szeszes italáról, az ouzóról.
De leginkább a sziget nevéből származó leszbikus kifejezés miatt ismeri az emberek többsége Leszboszt, ez a hírnév pedig az antik világ legnagyobb költőnőjének, Szapphónak betudhatóan; különleges jelentése van, mivel a költőnő erotikus szenvedélytől átitatott verseket írt leánytanítványairól. Jelen cikkben róluk (is) szeretnék írni, és megmutatni a sziget 2-3 legtökéletesebb helyét.
Szapphó egy szobra a sziget déli tengerpartján (fotó: Barna Béla)
Kezdjük a magyaroknak ismerős Vaterával: és igen, a vatera.hu a Dante International Kft. által üzemeltetett aukciós oldal, amelyen bárki eladásra bocsáthatja áruját. A cég neve Leszbosz szigetének azonos nevű tengerpartjáról (Vatera, görögül Βατερά) ered. De nem ezért érdemes idejönni, hanem mert Vateránál húzódik a sziget leghosszabb, közel 8 kilométeres strandja, ezt tartják a legjobbnak a szigeten! Nos, teszteltem, és persze szubjektív, de szerintem vannak sokkal jobbak.
Sziklák Skala Eresou mellett (fotó: Barna Béla)
Például Sigri világvégi kisvárosában, a sziget legnyugatibb, kopár csücskében, nagyon félreeső helyen. Ráadásul itt találjuk a Leszboszi Megkövesedett Erdő Természettudományi Múzeumát (belépődíj 3 euro, kedd-vasárnap 8.30-16.30), ahol nagyon színvonalas környezetben láthatunk néhány eredeti fatörzset is, de a múzeum ajándékboltja is messze a legjobb, van itt a geológiai könyvektől a szőlőlekvárokig minden.
A hűs falak közti nézelődés után pedig el is kirándulhatunk az Apolithomeno Dasos, azaz a „megkövesedett erdő” fatörzseihez, amelyek Leszbosz egyik legnagyobb nevezetességei. Az oligocén és miocén korban, 15-20 millió évvel ezelőtt, amikor az Ordimnosz-vulkán kitört, vulkáni hamu temette be az óriás mamutfenyőket (sequoia), amelyek megkövesedtek. A görögök is felismerték ennek a területnek a természeti értékét, és 1985-ben védettség alá helyezték.
Skala Eresou-ban minden Szapphóról szól (fotó: Barna Béla)
A nyári hőségben perzselő helynek számító megkövesedett erdő után keressük meg a sziget második legjobb strandját. Ez Leszbosz leghíresebb helye, Skala Eresou (Szkala Eresszou), és egyben harmadik legnagyobb üdülőközpontja. Különösen leszbikus turistából van sok, ők Szapphó szülőhelyét jönnek felkeresni, de egy csodálatos strand is vár itt minket.
Olvastam valahol, hogy ez Görögországban a legtisztább tengervízzel rendelkező és a legjobban rendezett strand. A Lonely Planet írja a helyről: „A faluból árad a női energia és a bohém vibrálás, jók az éttermei, bár az éjszakai élet kissé avantgárd. Utóbbit talán a számos leszbikus utazónak köszönheti, akik az itt született ókori költőnő, Szapphó tiszteletére zarándokolnak a környékre. A faluban szívesen látják a homoszexuálisokat, számos üzlet és szolgáltatás tulajdonosa leszbikus”.
Egész Skala Eresou a leszbi költőnő jegyében él, az ő nevét viselik a helyi éttermek, utazási irodák, boltok, apartmanok (Sappho Travel, Hotel Sappho). A főtéren pedig megcsodálhatjuk a költőnő emlékművét.
(fotó: Barna Béla)
Szapphó, az ókori világ legnagyobb költőnője (ógörögül: Σάπφω, latinul Sappho) időszámításunk előtt 615 körül született itt Leszboszon, Eresou-ban, és itt is írt, alkotott. Eredeti neve Pszapphó volt. Már életében „ókori-görögország-szerte” népszerűek voltak költeményei, a Földközi-tenger körül pedig mindenütt ismerték a verseit. Nagyon sok - szinte minden - versét nőkhöz írta: barátnői közül Attisz, Teleszippa és Megara a leghevesebb szerelmi írásainak címzettjei.
Az antik világ legnagyobb költőnőjének, Sapphónak köszönhetjük tehát, hogy a sziget régi nevéből (Leszbosz) származik a leszbikus kifejezés. A költőnő nemi identitása egyébként mindig érdekelte az irodalmárokat, és nemcsak őket: Szapphóhoz, pontosabban lakhelyéhez kötődik a „leszboszi szerelem” elnevezés is.
Csak érdekességképpen és zárójelben azért tegyük hozzá, hogy a homoszexuális nő megnevezésére használt „leszbikus” szó használata nincs száz éves sem: Angliában például a nők közötti homoszexuális kapcsolatra – 1890 után – a „sapphic love” volt használatban, a „lesbian” pedig csak 1925 óta fordul elő. Az 1800-as évek előtt a „leszboszi” jelző bármit jelenthetett, ami Leszbosz szigetéről származott.
Leszbosz egyik legjobb helye: Anaxos (fotó: Fekete Mona)
Szapphó élete és strandja után végül nézzük meg Leszbosz szigetének legtökéletesebb és legfestőibb helyét. Ez pedig az 1500 lakosú Mithimna (Mithimná, régebbi nevén Molivosz) városa, illetve a tőle délre elhelyezkedő Petra falu. Illetve nem is Mithimná, nem is Petra, hanem az öbölben, Mithimnától és Petrától is délre fekszik egy bájos kis település Anaxos, számos kis szállodával és apartmannal, melyeket olajfák, fenyők, meg mindenféle mediterrán gazok-növények vesznek körül.
Rálátás Anaxosra (fotó: Barna Béla)
A leszboszi turizmus (hála az égnek) némileg eltér a gigantikus all inclusive szállodák világától: a hotelek többsége megáll négy csillagnál, nagyrészt háromcsillagosok és építészetileg is teljesen mások, mint amelyek a charterjáratokkal is elérhető helyeken nőttek ki gombamódra a földből. A sziget épületei legfeljebb két-három emeletesek, és nem egy nagy tömbként terülnek el. Jellemzőbb, hogy három-négy parkkal elválasztott apartman van egymáshoz közel, vagy kisebb faházikók állnak a magaslaton, mellettük persze medence. Sokszor sem teljes ellátást, de még félpanziót sem kínálnak – ami nem is baj, hiszen a part menti falvak tengerparti tavernáiban kényelmesen leülhetünk, sosincs zsúfoltság, csak tökéletes hangulat és harmónia.
Anaxos Hill Village (fotó: Barna Béla)
És félve írom ide - cikkírás előtt napokig gondolkodtam, hogy megosszam-e fmc-s olvasóimmal titkos, szálláshelyre vonatkozó tippemet - mert az elmúlt két évben itt nyaraltam a családommal, és valószínűleg a következő kettőben is fogok. Szóval ez a hely: Anaxos Hill Village.
Anaxos tengerpartja búvárszemüveggel (fotó: Barna Borbála)
Maga Anaxos dombja egy vulkáni dyke egyébként, ennek a 17 millió évvel ezelőtti vulkáni sziklának az egyik tetején épült fel az Anaxos Hill Village apartman-komplexuma. Idilli hely, a reggelizőasztal a tengerre néz, a domb tetejére készült medencék csodást kilátást kínálnak, és a szikla lábánál pedig búvárszemüveggel lehet a tenger életét tanulmányozni.
Ha pedig egy kicsit partra szállunk, a Klimataria tavernában megehetünk egy egy ínycsiklandó muszakát (szeletelt padlizsán és darált hús rétegezve, majd átsütve). Vagy kettőt. És megihatunk egy retsinát (Ρετσίνα) is. Vagy kettőt.
Retsina Anaxos egy éttermében (fotó: Barna Béla)
És bárhol Anaxosban, reggelizőhely-kilátón vagy árnyas étteremben vagy tengerparti napernyő alatt olvashatunk is: Leszbosz szigetének északi részén játszódik ugyanis az ókor leghíresebb és talán mindmáig legnépszerűbb regénye, a Daphnisz és Cloé, melyet egy II. század vége, III. század eleje körül élt Longosz nevű görög író vetett papírra, és mely a bevezető sorok tanúsága szerint a leszboszi nymphák kultuszát propagálja.
Reggelizőhely Anaxosban, ahol kiolvashatjuk a Daphnisz és Cloét (fotó: Barna Béla)
A Daphnisz és Cloé műfaja bukolikus szerelmi regény, pásztorregény, a görög szerelmi írások közé tartozik. Témája két kitett gyermek szerelmének kibontakozása Leszboszon. Van benne (ahogy az kell) szerelmespár, akikre amúgy veszélyek is leselkednek, de a végén persze a sok megpróbáltatás után mégis boldog házassággal végződik a történet. Ebben hasonlít az összes görög szerelmes regényhez, ugyanakkor egészen egyéni arculata is van: egyrészt azért, mert a cselekmény végig falusi, idilli szépségű pásztori környezetben játszódik. Másrészt pedig az író nem hajszolja szereplőit messzi vidékeken, országokon és földrészeken át, hanem csupán Leszboszra korlátozza az eseményeket.
Tökéletes tengerparti étterem Leszbosz tengerpartján, zsúfoltság nélkül (fotó: Barna Béla)
A regényt nem spoilerezem, olvassátok tényleg el, inkább még egy adalék: Froso Ralli híres görög tévéproducer gyerekkori éveinek színhelye Leszbosz szigete volt, melyről így vallott egy Fotis Vallatos nevű újságírónak az Aegean légitársaság fedélzeti magazinjának adott interjúban: „Amikor kitört a nyári szünet, Petrába mentünk a nagyszüleimhez. Ez a teljes szabadság volt, egész nap mentünk, kószáltunk, élveztük az új ízeket, a naplementéket és a végtelen úszást a tenger hideg vizében. Ahogy nőttem és egyre jobban kezdtem figyelni a szigetre, rájöttem hogy mennyire szerencsés vagyok. Leszbosz egy olyan hely, ahol mindent megtalálhatsz, mert egyszerűen egy olyan hely, hogy megvan mindene. (…) Minden alkalommal amikor visszatérek Leszboszra, újabb dolgokat fedezek fel, ez egy olyan sziget, ahová újra és újra vissza akarsz térni”.
Igen. Egyetértek. Én is menni akarok vissza. Most. Leszboszra.
